Uzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uzsa
Uzsa címere
Uzsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Kistérség Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Perger István[1]
Irányítószám 8321
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 323 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 15,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Uzsa  (Magyarország)
Uzsa
Uzsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 17° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 45″, k. h. 17° 20′ 00″
Uzsa  (Veszprém megye)
Uzsa
Uzsa
Pozíció Veszprém megye térképén
Uzsa weboldala

Uzsa község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uzsa a Bakony és a Keszthelyi-hegység között, a Lesence-patak völgyében, a Balatontól 13, Tapolcától 9 km-re fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uzsa Árpád-kori település. Nevét már 1287-ben említette oklevél az Uzsaiak osztozkodásakor, amikor a település Uzsai Csejkátnak (Csajkad) jutott, kiről Csajkaduzsának nevezték el a falut.

1304-ben Szent György tiszteletére emelt templomát említik, majd papját is említette az 1333 évi pápai tizedjegyzék.

1333-ban említették az Uzsa melletti, a Szentlélek tiszteletére emelt pálos monostort is, melynek alapítójául Csejkát Lőrinc volt megnevezve. 1455-ben azonban az itteni pálos monostort már lakatlanként említették, majd a törökök lerombolták. A monostor romjai a közeli erdőben találhatók.

Csankaduzsa neve később még 1451-ben, majd 1516-ban is szerepelt az oklevelekben, de az 1500-as évek közepétől többé ilyen néven nem fordult elő.

1478-ban Felsőuzsa is említve volt, melyet egy oklevél szerint Mátyás király enyingi Török Ambrusnak adományozott.

1536-tól a település Szentlélekuzsája, Szentlélek Uzsa néven volt említve az itteni pálos monostorról.

1564-ben Csoron János birtokaként említették.

A 15. század második felétől a település birtokosa a Hosszútóti család lett, mely a falu egyedüli birtokosa volt egészen a 17. század végéig.

1538-ban Uzsa lakossága a pálos barátokkal Kecsethy Márton veszprémi kanonok fosztogató serege elől Tátika várába menekült.

1564-től a török kezén volt. Neve a török adóösszeírásokban több néven is szerepelt. 15721573-ra lakossága megfogyatkozott, csupán 1 menekült nemes lakott a faluban.

Uzsát a 17. század közepéig még lakott helynek írták, kevés népességgel, 1635-re azonban már csak mint puszta helyet említették, többé nem népesült be. Később rétjeit, legelőit a környező falvak lakói használták.

1785-ben a fennmaradt leírások szerint Uzsa pusztájában 3 urasági malom állt a Lesence-patak vizén és 2 erdőőri ház. Nevét az 1792. évi térkép is feltüntette.

A 17. század végén a Madocsányiak, majd az Esterházyak birtokába került, akik a pusztát devecseri uradalmukhoz csatolták.

1995-ig Lesenceistvándhoz tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szentlélek forrás
  • középkori pálos kolostor romjai
  • Sarvay forrás
  • augusztusi falunap
  • szüreti felvonulás
  • a faluban tartja nyári táborait a Bolek Zoltán vezette Magyar Iszlám Közösség

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Megvan Uzsa új polgármestere (magyar nyelven). ma.hu, 2013. december 1. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]