Mencshely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mencshely
Ciconia ciconia nests Mencshely 1a 2013.JPG
Mencshely címere
Mencshely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Veszprémi
Jogállás község
Polgármester Rauch Csaba[1]
Irányítószám 8271
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 232 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 19,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mencshely (Magyarország)
Mencshely
Mencshely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 17° 42′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 17° 42′ 01″
Mencshely (Veszprém megye)
Mencshely
Mencshely
Pozíció Veszprém megye térképén

Mencshely község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban. Jelzője: a ,,háromtornyú falu".

A település kialakulásáról nem rendelkezünk hiteles adatokkal. Neve, amely eredetileg Mencsel vagy Mencsely alakban élt egészen a XIX. századig, bizonytalan eredetű. Egyes feltevések szerint német személynévből keletkezett: valószínű alakja Menzli vagy Mentzelin lehetett. A puszta személynévből történő helynévadás magyar sajátosság, a legkorábbi településneveink keletkeztek így. A XII–XIII. században megjelentek, majd kizárólagossá váltak a személynevekből -falva, -telke utótaggal képzett magyar helynevek. Ha tehát elfogadjuk a Mencsel név személynévi eredetét, a település kialakulásának idejét a X–XI. századra tehetjük. Ezt a keltezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy a község az akkori országterület egyik legfejlettebb részén, a Balaton-felvidéken helyezkedik el. Itt korán tért hódított a kereszténység, s első fennmaradt okleveleink is, amelyek erre a területre vonatkoznak, már kialakult településszerkezetet tárnak elénk, még ha magát a községet nem is említik. A mai változat, a Mencshely népi etimológiával keletkezett az eredeti Mencselből. Ennek a népi etimológiának a magyarázatát a következőképp írta le az író Lampérth Géza (1873–1934), a falu szülötte:

„Azok a magyarok, akik őseik hitét nem akarták az új hitért elhagyni, fellázadtak István király ellen. Kupa somogyi vezér állt a lázadók élére és hatalmas sereget vezetett Veszprém vára alá, ahol akkor István király feleségével, Gizellával együtt tartózkodott. István király, mielőtt az ostrom megkezdődött volna, nejét kiszöktette a várból, hogy valamelyik faluban biztonságba helyezze. Már jól elhagyták Veszprémet, és Vázsony körül jártak. Ekkor a király hátratekintve rémülten vette észre, hogy a lázadók egy csapata üldözőbe fogta őket. Megsarkantyúzta lovát, hirtelen a közeli rengetegbe vágtatott. Mire üldözői odaértek, már nyomát vesztették. Egy ősz remete lakott a rengetegben, arra bízta feleségét, míg a rend és béke helyreáll. Ott is maradt Gizella királyné a remete kunyhójában, míg István a lázadó Kupa vezér seregét széjjelverte, és helyreállította az ország nyugalmát.

Ekkor aztán hálából megmeneküléséért kápolnát építtetett arra a helyre, ahol a remetekunyhó állt, és elnevezte azt Menedékhelynek vagy Ments-helynek, mivelhogy ott menekült meg a haláltól.

Itt állt a kápolna, ahol most a falu van, és attól kapta nevét a falu is.”

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mencshely Veszprém megyében a Balaton-felvidék északi határán. A Balatontól 11, Nagyvázsonytól 4 kilométerre található.[3]

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban van gólyafészek alátét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mencshely a Vázsonyi síkság és a Balaton-felvidéki hegyek találkozásánál elhelyezkedő település. Területe a kőkorszaktól bizonyíthatóan lakott volt, de a régiek nem a mai falu helyét, hanem az attól kissé északkeletre fekvő Ragonya nevű határrészt és a falutól keletre eső Berki-kút környékét részesítették előnyben. E második területen a későbbi időkből római villa rustica (parasztgazdaság) romjai kerültek elő számos Nagy Konstantin korabeli pénzérmével. A község első hiteles középkori említése egy 1269-ben kelt oklevélben található. Középkori temploma – amelynek kibővítésével épült a jelenlegi evangélikus templom – feltehetően a 12–13. században épülhetett. Mencshely lakossága a török idők előtt a középkorban is nagyrészt nemesemberekből állt, hozzájuk csatlakoztak a végvárakból leszerelt, nemességet kapott katonák és családjaik.

Az 1800 években, a falu elöljáróságában csak a legtekintélyesebb nemesi családok tagjai vehettek részt, mint az Antal, Bertalan, Bocskai, Fülöp, Isó, Ódor és Sándor családok. A legrégebbi fennmaradt Mencshely nemesi összeírása " Anno 1666 január Taxati Nobiles néven" a veszprémi megyei levéltárban megtalálható.

Mencshely rovastabla.png

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom, Kossuth u.
  • Gályarab emlékmű, az evangélikus templom kertjében
  • Református templom
  • Falumúzeum
  • Kopjafa Blajsza János tiszteletére
  • Római katolikus templom (Szentháromság), Fő u. 1.
  • Római katolikus templom (Szeplőtelen Fogantatás) Vöröstó, Fő u.
  • Ódor-kúria Kossuth u. 20.
  • Népi lakóház Petőfi u. 53.
  • Kossuth kilátó a Halom-hegyen

A település szülötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mencshely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.mencshely.hu/bemutatkoz.html

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mencshely témájú médiaállományokat.