Kislippa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kislippa (Lipa)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Belatinc
Rang falu
Alapítás éve 1381
Polgármester Milan Kerman
Irányítószám 9231
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 633 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Terület 5,59 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kislippa  (Szlovénia)
Kislippa
Kislippa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 16° 17′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 16° 17′ 15″
Kislippa weboldala

Kislippa (korábban Lippa, szlovénül: Lipa) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinchez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszombattól 12 km-re délkeletre, Belatinctől 3 km-re keletre a Mura völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1381-ből való "Lyppa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1411-ben "Lippa", 1428-ban szintén "Lippa" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]

A 15.-17. században a belatinci uradalom része volt, s a Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom.

Vályi András szerint " LIPA. Tót falu Szala Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Belatinczi Uradalomban, határja a’ természetnek szép javaival meg ajándékoztatott." [3]

Fényes Elek szerint " Lippa, vindus-tót falu, Zala vármegyében, 448 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. posta A. Lendva." [4]

Az 1910. évi népszámlálás szerint 839, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 633 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.