Ligetvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligetvár (Draškovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Perlak
Jogállás falu
Alapítás éve 1478
Polgármester Dragutin Glavina
Irányítószám 40325
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 276 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ligetvár (Horvátország)
Ligetvár
Ligetvár
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 21′ 15″, k. h. 16° 40′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 15″, k. h. 16° 40′ 15″

Ligetvár (horvátul Draškovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 20 km-re keletre, Perlaktól 5 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1478-ban "Drastkovecz" néven említik, a csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. A falunak 1771-ben 355 lakosa volt. Az 1774-es egyházi vizitáció szerint temploma még épülőfélben volt, 1779-re már felépült. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " DRASKOVECZ. Elegyes falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dekanovetznek szomszédságában, mellynek filiája, határja közép termékenységű, mellyhez képest, második Osztálybéli." [3]

1910-ben 1099, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. A falunak 177 fő tanulóval működő alapiskolája, postája, labdarúgó klubja, üzletei vannak. 2001-ben lakosainak száma 276 volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ligetvár: Szent Rókus templom

Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemploma 1779-ben épült barokk stílusban, 1790-óta plébániatemplom. Eredetileg csak egy tornya volt, a másik csak 1882-re lett készen. Két tornyával, mely a Muraközben ritkaságnak számít már messziről uralja a falu képét. Főhajója lenyűgöző méretű, gazdag klasszicista részletekkel. Főoltárán két angyal között látható az oltárkép Althan Julianna grófnő adománya. Mellékoltárai Szűz Mária, Alexandraiai Szent Katalin, Jézus Szíve és Páduai Szent Antal tiszteletére vannak szentelve. Orgonáját Mariborban készítették.

Ligetvár: templombelső

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ivo Sokač emléktáblája

Itt született 1911-ben Ivo Sokač horvát költő.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.