Babosdöbréte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babosdöbréte
Babosdöbréte címere
Babosdöbréte címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Kaczor Tamás[1]
Irányítószám 8983
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 483 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 41,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Babosdöbréte  (Magyarország)
Babosdöbréte
Babosdöbréte
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 42″, k. h. 16° 46′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 42″, k. h. 16° 46′ 39″
Babosdöbréte  (Zala megye)
Babosdöbréte
Babosdöbréte
Pozíció Zala megye térképén

Babosdöbréte Zala megye Zalaegerszegi járásában található község. A falu önkormányzata Teskándon működik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszeg határától két kilométerre nyugatra fekszik a Pálosfai-patak völgyében. A településhez tartozik továbbá még két település, Kökényesmindszent és Rám. A falu korábbi időszakaiban is jellemzően szeres település volt, tehát több részből állt. Már eltűnt falurészek voltak továbbá Ákosházapuszta vagy Sárkányrét.

A településre rengeteg irányból fut be több kisebb mellékút, köztük Teskánd és Nagylengyelről is. Bár határos Zalaegerszeggel, kiépített közúti csatlakozása Bazita felé nincsen. Napi tíz autóbusz járat köti össze a községet a megyeszékhellyel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babosdöbréte első írásos említése 1128-ból való, amikor is Zalavár várszolgái éltek a itt. A 14. századtól egyre több szó esik a településen élő Debréte családról, akik a falu fejlődésében komoly szerepet játszottak, ám sem pecsétjük, sem oklevelük nem került eddig elő. A 16. századtól többször támadtak a törökök a falura, amely végül az 1690-es évekre pusztult el.

Nemesek lakták, leginkább a Debretei család 3 ága, akik 1366-ban osztozkodtak meg az itteni birtokaikon. 1457-ben kápolnás hely, de a török idők után nincs temploma. Az 1500-as években gyakran voltak birtokháborítási perek, illetve gyakran van arról hír, hogy döbréteiek a török fogságában vannak és kiszabadításuk súlyos nehézséget jelent az otthon maradottaknak. Az 1690-es úrbéri összeírás szerint "Döbritte puszta falu, a milleyiek bírják, a birtoklás joga tisztázásra vár". 1728-ban a Rosás család vette meg. Ebben az időben egyházilag Milejszeg filiája.

1778-ban 171 hívővel a mileji plébániához tartozik, 1795-ben az akkor alakult nagylengyeli plébánia fíliája lett. 1828-ban 20 házból állott és 158 lakosa volt. Ugyanebben az évben az összeírás szerint a földet két nyomásban művelik, az egyik részben búzát, rozsot, zabot és kukoricát vetnek, a másik részt parlagon hagyják. 1851-ben több köznemes birtokost említenek.[3]

A 18. században sűrűn váltott birtokost. A 19. században kisebb mértékben növekedett a lakossága, ám jelentősen csak a 20. században ugrott meg. Az elzárt településre 1959 óta jár busz, azóta jellemzi az ingázás és elvándorlás, mivel a lakosság elsősorban a településen kívül: Zalaegerszegen, illetve Nagylengyelen talált munkát. A 2000-es években nőtt a település népszerűsége, és többen költöztek a faluba. 2000-ben elkészült a település vezetékes gázellátása, majd 2006-ban a szennyvíz hálózata.[4] 2012-ben korszerű játszóteret avattak.

Nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jézus Szíve és Szent Imre tiszteletére szentelt templom (19331934) kriptájában a besenyői és velkei Skublics család nyugszik. Itt található a felirat szerint az első magyar fegyvergyár felállítójának, Barthelmes Walter mérnöknek a síremlékei is.[5]
  • Az 1800-as években épült uradalmi kastély jelenleg hátsó részén romos állapotában is szép épület rekonstrukciója régóta terve az önkormányzatnak.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Babosdöbréte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Falutörténet, ismertető
  4. SZÉPÜL ÉS GYARAPODIK BABOSDÖBRÉTE - Felújítanák a kastélyt
  5. Kirándulóhely BABOSDÖBRÉTE

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]