Balatonakali
| Balatonakali | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Koncz Imre[1] | ||
| Irányítószám | 8243 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 604 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 16,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Balatonakali
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Balatonakali
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,88227°, k. h. 17,74622° | |||
| Balatonakali weboldala | |||
Balatonakali község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben, a Balaton partján.
Üdülőfalu, hétszáz főnyi állandó lakosa van, ami az üdülőszezonban húszezer fölé is emelkedik. A község területén 10 ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő, 3 nemzetközi kemping van. Nyáron kulturális programok, horgász és vízi sport lehetőség is fogadja a turistákat. A vendéglőkben magyaros ízekkel, a táj híres boraival fogadják a látogatókat. A vendégek magánszállásokat is igénybe vehetnek.
Tartalomjegyzék |
Megközelíthetősége[szerkesztés]
Autóval a 71-es főúton; vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.
Fekvése[szerkesztés]
A Balaton északi partján fekszik. Természeti adottsága a Balaton gazdag halállománya, a dús vízparti legelők, és a vadban gazdag partmenti erdők. A mediterrán jellegű éghajlat kedvez a szőlőtermesztésnek is.
Története[szerkesztés]
A terület az őskortól lakott. Évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt, a római korban Pannónia provincia része volt.
Az Árpád-korban a fehérvári uradalomhoz tartozott, mint Dörgicse része (először Dergecheként említik 1055-ben). Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, akik ezen szolgálataikért hatalmas birtokokat kaptak, ezek között volt a falu is.
A török hódoltság alatt a település elpusztult, kétszáz évig lakatlan maradt. 1807-ben I. Ferenc a piarista rendnek adományozta a területet, a rend telepítette be újból. Az 1945-ös földosztásig a rend tulajdona volt. Balatonakaliba költöztek Ság-puszta lakói is, amikor annak helyén a zánkai gyermek és ifjúsági üdülő épült.
Az egyutcás falucska mára üdülő faluvá fejlődött.
Nevezetességei[szerkesztés]
Testvérvárosok[szerkesztés]
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Balatonakali
- Balatonakali a Balcsi.net-en
- Balatonakali az Irány Magyarország! honlapján
- Balatonakali – Térkép Kalauz
- Légifotók Balatonakaliról
|
|||||
