Balatonakali

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonakali
Balatonakali templomok 2.JPG
Balatonakali címere
Balatonakali címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Kistérség Balatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Koncz Imre[1]
Irányítószám 8243
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 647 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 16,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonakali  (Magyarország)
Balatonakali
Balatonakali
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 17° 44′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 17° 44′ 46″
Balatonakali  (Veszprém megye)
Balatonakali
Balatonakali
Pozíció Veszprém megye térképén
Balatonakali weboldala

Balatonakali község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban, a Balaton partján.

Üdülőfalu, hétszáz főnyi állandó lakosa van. A szezonban az üdülőkkel húszezer fölé is emelkedik a lakosok száma. A község területén 10 ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő, 3 nemzetközi kemping van. Nyáron kulturális programok, horgász és vízi sport lehetőség is fogadja a turistákat. A vendéglőkben magyaros ízekkel, a táj híres boraival fogadják a látogatókat. A vendégek magánszállásokat is igénybe vehetnek.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóval a 71-es főúton; vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton északi partján fekszik. Természeti adottsága a Balaton gazdag halállománya, a dús vízparti legelők, és a vadban gazdag part menti erdők. A mediterrán jellegű éghajlat kedvez a szőlőtermesztésnek is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az őskortól lakott. Évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt, a római korban Pannónia provincia része volt.

Az Árpád-korban a fehérvári uradalomhoz tartozott, mint Dörgicse része (először Dergecheként említik 1055-ben). Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, akik ezen szolgálataikért hatalmas birtokokat kaptak, ezek között volt a falu is.

A török hódoltság alatt a település elpusztult, kétszáz évig lakatlan maradt. 1807-ben I. Ferenc a piarista rendnek adományozta a területet, a rend telepítette be újból. Az 1945-ös földosztásig a rend tulajdona volt. Balatonakaliba költöztek Ság-puszta lakói is, amikor annak helyén a zánkai gyermek- és ifjúsági üdülő épült.

Az egyutcás falucska mára üdülőfaluvá fejlődött.

Nevezetes szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonakalin született Molnár József geológus.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonakali témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]