Nagyalásony
| Nagyalásony | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csöngei Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 8484 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 516 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagyalásony
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagyalásony
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,22900°, k. h. 17,35756° | |||
| Nagyalásony weboldala | |||
Nagyalásony község Veszprém megyében, az Devecseri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pápától délnyugatra, Vid, Dabrony és Dáka közt fekvő település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve szláv személynévből alakult ki: a Vlasin-ból Oláson, majd Alásony lett.
Története [szerkesztés]
Árpád-kori település. Nevét már 1240-ben említették az oklevelek Olosun, Olasun majd 1488-ban Nagh Alason néven.
A falu a török hódoltság alatt is lakott hely volt, lakosai már ekkor nagyrészt evangélikusok voltak.
A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.
1910-ben 932 lakosából 931 magyar volt. Ebből 177 római katolikus, 47 református, 697 evangélikus volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Katolikus templom
- Evangélikus templom
Itt éltek, itt születtek [szerkesztés]
- Balázs János (Nagyalásony, 1914. november 4. – Budapest, 1989. március 16.); nyelvész, filológus, a nyelvészeti tudományok doktora(1965) a község szülötte.
Források, jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
