Lovászpatona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovászpatona
Lovászpatona címere
Lovászpatona címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Kistérség Pápai
Jogállás község
Polgármester Pintér Imre[1]
Irányítószám 8553
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 1154 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 22,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 49,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lovászpatona  (Magyarország)
Lovászpatona
Lovászpatona
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 19″, k. h. 17° 38′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 19″, k. h. 17° 38′ 01″
Lovászpatona  (Veszprém megye)
Lovászpatona
Lovászpatona
Pozíció Veszprém megye térképén
Lovászpatona weboldala

Lovászpatona község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános iskola

A község Veszprém megye északi szélén a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjai mellett található. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával. A Bakony hegység északi részével érintkezik. Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak. A megközelítése nehézkes, vasútállomása nincs. Az autóbuszjáratok ritkák. Közúton a Pápa-Kisbér országútról Csóton keresztül letérve, vagy Gicnél lekanyarodva kb. 5–6 km-es mellékúton. EzenkívülTétről Gyömörén keresztül lehet elérni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lovászpatona nevét 1353-ban Pathona néven említette először oklevél, 1374-ben pedig már Louazapathana néven volt említve.

A neve a Patona személynévből ered, ennek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyi lovászok ittlétére utal. 1437-ben Luxemburgi Zsigmond 2500 arany forintért elzálogosítja, Szerdahely, Udvarnok és Szerecsen prédiumokkal együtt Chupor Pál bán fiainak: Demeter püspöknek és Akáciusnak, udvari vitézének.[3]

A középkorban mezőváros volt, s területén több nemes osztozott. Például: a Nemal, a Thuri, és a Hathalmi családok, aki helyben laktak szolganépükkel. A török 1531-ben felégeti, 1552-től adót fizetnek nekik. 1589-től 1608-ig pusztaság. 1738-tól Festetecs József gróf nyeri el királyi adományként, mely ezután mezővárosból jobbágyfaluvá sorvad.1828-tól ismét mezőváros lesz. Ez időben lakossága 1858 fő.

Híres volt országos vásárairól. A földművelés kétnyomásos rendszerű. A településen a földművelésen és állattenyésztésen kívül jelentős volt a fuvarozás. 1857 és 1949 között megnőtt a község szántóterülete.


Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A posta bejárata

1959-ben megalakult termelőszövetkezete. A helyi lakosság nagyobb része itt dolgozott. Kisebb része a Pápai Állami Gazdaság helyi telephelyén. Sokan eljárnak a győri üzemekbe. A fő profil a földművelés és az állattenyésztés volt. Ennek ellenére árbevételének több mint felét ipari tevékenységből, illetve szolgáltatásból szerezte.

Az 1960-ig működő növénynemesítő telepén kísérletezték ki a lovászpatonai rozsot, biborherét, és napraforgót. Az elmúlt évtizedekben utakat, járdákat, tűzoltószertárat, takarékszövetkezetet, gyógyszertárat építettek. Újjáépítették a kastélyiskolát, az orvosi rendelőt. Fogorvosi rendelő és lakás épült. A tsz. varrodájában 150 fő dolgozik. Terménytárolót és halastavat létesítettek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Babics Antal (1902–1992) orvos, politikus
  • Babics Endre (1894-1955) kanonok, szerkesztő,
  • Hárs József (1944–) agrármérnök,
  • László Dezső (1893–1949) magyar katonatiszt a II. világháború idején.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lovászpatona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. MOL DL-DF 93757

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]