Vindornyafok
| Vindornyafok | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Keszthelyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Jencski József[1] |
| Irányítószám | 8354 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 129 fő (2011. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 38,29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vindornyafok
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Vindornyafok
Pozíció Zala megye térképén
|
|
Vindornyafok község Zala megyében, a Keszthelyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Vindornyafok a Keszthelyi-hegység nyugati végében a Zalai-dombságtól keletre, a Vindornya és a Gyöngyös-patak összefolyásánál található. A Keszthely–Karmacs–Kisgörbő–Jánosháza fontosabb mellékút a települést nyugatról érinti, erre kapcsolódik a település egy bekötőúttal. A leginkább Keszthely, kisebb számban Hévíz és Zalaszentgrót felől érkező buszok nagy része a falu határában áll meg, kisebb részben mennek csak be a településre.
[szerkesztés] Története
A település első említése 1358-ból való mint nemesi falu. 1508-ban a nagybirtokos Sárkány család is részt szerzett a faluból, azonban a jobbágyi rész tulajdonosa nagyrészt a Derecskei család volt. A 16. század elején a törpefalu gazdag mezőgazdasági területekkel és szőlőheggyel bírt. Azonban 1548-tól folyamatos török támadásoknak volt kitéve, így 1615-re teljesen elnéptelenedett.
1757-ben válik ismét lakottá a község, azonban a telepesekről kevés adat maradt fel. Egy 1773-as felmérés német nemzetiségűnek mondja lakosságát. A falu szerkezete nagyban hasonlított a korábbiéhoz, mivel a jobbágyok mellett kuriális nemesek lakták. Lakosai napszámosként a környező falvak szőlőseiben dolgoztak. A község a 20. századig semmilyen komolyabb változást nem mutatott, bár a 19. századtól nagyrészt a Festeticsek szerezték meg a nemesek földjeit.
A település csak nagyon későn, 1953-ban, kapcsolódott az úthálózatba Karmacs községen keresztül. Ezt követően az addig is kis lakosságszámú település népessége tovább csökkent. Az 1990-es években azonban a térség gazdasági fellendülése a községre is kihatott, beindultak az infrastrukturális beruházások. A település azonban továbbra is eléggé elszigetelve él a világtól, a falusi turizmus kiépülőben van.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kőkereszt (1825, klasszicista)
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
