Alsóörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóörs
Alsóörs címere
Alsóörs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Kistérség Balatonalmádi
Jogállás község
Polgármester Hebling Zsolt[1]
Irányítószám 8226
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 1636 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 42,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóörs (Magyarország)
Alsóörs
Alsóörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 40″, k. h. 17° 58′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 40″, k. h. 17° 58′ 25″
Alsóörs (Veszprém megye)
Alsóörs
Alsóörs
Pozíció Veszprém megye térképén
Alsóörs weboldala

Alsóörs Veszprém megyei község a megye Balatonfüredi járásában, a Balaton keleti medencéjének északi partján. Szomszédos települései Balatonalmádi, Lovas, Paloznak és Felsőörs. Szőlővel beültetett lankáin kezdődik a csopaki borvidék.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsóörs a 71-es főút mentén helyezkedik el, megközelíthető vitorláshajóval, vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon, 1909 és 1969 között vasút kötötte össze Veszprémmel, most csak autóbuszjárattal lehet közvetlenül eljutni. Az északi part fővárosa, Balatonfüred 10 kilométerre található, és nagyon könnyen megközelíthető kerékpárral, vonattal, vitorlással is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első okleveles említése az 1200-as évből származik.[3]

1301. április 9-én a bakonybéli apát és konvent eladta alsó- és felsőörsi szőlőjét, mert ottani jobbágyaik és szőlőmíveseik Csák nembéli Márk fia István és rokonai, báró Cseszneki Jakab fiai garázdálkodásai folytán annyira elszegényedtek, hogy e vidéket otthagyni és a szőlőmívelést beszüntetni kényszerültek.

A középkorban királynéi birtok volt a terület, akkoriban vehette kezdetét a vöröskő bányászata. 1570-ben gyaníthatóan egy török-magyar ütközet helyszíne volt a környék, Bornemissza János pápai várkapitány feltehetően a suhatagi dűlőben ütközött meg a túlerőben lévő oszmán csapatokkal.

1909-ben épült ki a Balaton északi partjának vasútvonala, ami Alsóörsön is utat nyitott a fejlődés számára. Rövidesen kialakult az itteni fürdőtelep, illetve fürdőegylet is alakult. Az első itteni üdülővillák egyikét Endrődi Sándor építtette, helyén ma tábla hirdeti a költő emlékét, akinek jelentős része volt a balatoni vitorlázás felvirágoztatásában is.[4]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsóörs református műemléktemploma
  • A legnevezetesebb épülete a Török-ház, mely a falu dombon épült részén épült 1500 körül, késő gótikus stílusban. A ház ma kiállítóhelyiségként funkcionál.
  • Nevezetes épülete a román és gótikus 13. századbeli református temploma, amelynek festett famennyezete 1721-ből való. A templomot barokk stílusban felújították 1807-ban.
A község látképe nyugat felől
  • A falu határában vörös homokkő bánya üzemelt, ennek köszönhető, hogy sok vörös köves épület és kerítés látható a környéken. A bányát bezárták és rehabilitálták, most szabadtéri színháznak látszik a hegyoldalban; a köznyelv amfiteátrumnak nevezi. Nyaranta szabadtéri előadásokat szoktak itt tartani.
  • A község központjában üzemel a "Kocsma". Falain belül páratlan gyűjtemény található népi eszközökből és használati tárgyakból. Múzeum jellege mellett kulturális találkozóhelye a budapesti és a veszprémi színházi élet képviselőinek.
  • Csere-hegyi kilátó.

Nyaralási lehetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község strandja megkapta az északi part legjobb strandja címet. Számos panzió és szálloda mellett a strand szomszédságában található lakókocsis kempingje közkedvelt pihenőhely. A településnek van könyvtára és művelődési háza is.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községnek kézilabda- és futballcsapata van, jelentős íjász-, vízisport- és vízitúraélet zajlik nyaranta. Rendelkeznek sportcsarnokkal.

A Balaton-átevező túraversenyen olyan járművel kell az Alsóörs-Siófok-Alsóörs 22 km-es távolságot teljesíteni, melyet emberi erő hajt. A hagyományoknak megfelelően nem elsősorban a bajnoki cím elnyerése vagy a nyolc kategória aranyérmének a begyűjtése a résztvevők célja, hanem az, hogy remekül szórakozzanak, sportoljanak.

A község kézilabda csapata Nemzeti Kézilabda Utánpótlás Központ

Közösségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vöröskereszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község egyik legrégibb szervezete, melynek 120 fős tagsága van. Még a rendszerváltás előtt megkezdték a második világháború hősi halottainak emléktábláját készíttetni, melyet 1989. május 28-án ünnepélyes keretek között helyeztek el a református templom falán. Legfontosabb feladatuknak a rászorulók segítését, az idősek támogatását és a véradás megszervezését tartják. A vezetőség minden évben országjáró kirándulást, színházlátogatást szervez a nyugdíjasoknak. A romániai forradalom idején gyűjtést szerveztek, melyet az erdélyi Málnás községbe juttattak el. A kapcsolat azóta is tart. Minden nyáron málnási gyerekek táboroznak Alsóörsön.

Ezüst Híd Horgászegyesület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyancsak régi civil szervezet, melynek taglétszáma az utóbbi években 300 fő körül mozgott. Az évenkénti közgyűlés, a horgásztanya rendbetétele és a horgászverseny megrendezése jelentette a közösségi élet folytonosságát, mivel a tagok nagyobbik része nem helybeli lakos. 1993-ban a horgászegyesület kilépett a MOHOSZ-ból és hét balatoni egyesülettel létrehozta a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségét. Az önkormányzat 33 évre bérbe adta számukra a strand melletti területet, melyen a horgásztanya áll.

Alsóörsi Üdülőtulajdonosok Baráti Társasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a legnagyobb létszámú civil szervezet a községben, melynek ötszáznál több tagja van. Érdekvédelmi szervezetként jött létre. Félévenként tartanak közgyűlést. Az ország 111 településéről 1137 személynek van üdülőtulajdona Alsóörsön.

Polgárőrség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viszonylag új szervezet, mely 1992. március 26-án alakult 17 fővel. A polgárőrség működésének anyagi feltételeit a közrend és közbiztonság támogatására 1992-ben létesített Alsóörs Védelméért Alapítvány biztosítja.

Sirály Nyugdíjas Klub[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999. január 6-án az alsóörsi művelődési házban alakult meg Sirály elnevezéssel a nyugdíjasok klubja. Böhm Lászlóné klubvezető üdvözölte a megjelenteket, majd Molnár Károly, a Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségének veszprémi képviselője köszöntötte az összegyűlteket.

Csipkeműhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton-felvidék lakossága a török hódoltságban teljesen református vallásúvá vált. A török kor végén az egyik német nyelvű összeírásban feljegyezték Alsóörsről, hogy lakosai valamennyien kálvinisták. A török kiűzése után csak idő kérdése volt, és megindult az ellenreformáció. A veszprémi egyházmegye területén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök a lakosság jelentős részét katolikus hitre térítette. A Balaton-felvidéki református községekben az ellenreformáció kemény ellenállással találkozott, gyakran előfordult tettlegesség, tömegverekedés, a reformátusokkal szemben karhatalom igénybevétele. Ezekben a küzdelmekben Alsóörs lakossága szilárdan kitartott a vallása mellett, megvédte egyházát, templomát, iskoláját.

Borbás László, volt iskolaigazgató Alsóörsről szóló könyveiben komoly kutatásokat végzett az egyházközség történetére vonatkozólag.

Az egyházközség 1998-től komoly változásokon ment keresztül: Felépítik gyülekezeti házukat több mint 7 millió forintból (1998). 1999-ben nyugdíjba megy a 43 éven keresztül lelkészként itt szolgált Nagy Lajos és meghívás útján Csákberényből egyhangúlag megválasztják Rásky Miklós. A gyülekezet felújítja lelkészlakását (1999), a középkori templomot a Széchenyi-terv segítségével (2001). A gyülekezet jelenlegi lelkipásztora 1999-től Rásky Miklós. 2005-től a lelkész szerkesztésével gyülekezeti újság jelenik meg, amelyet rövid úton tovább bővítenek, és jelenleg a Kelet-Balatoni Kistérség periodikája évi hat számmal Mandulavirág néven.

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A villatelep kialakulása után az istentiszteleteket minden felekezet a telepen, valamelyik ház telkén, kertjében tartotta a szabad ég alatt. A hívők gondozását a helybeli lelkészen kívül a villatelepen nyaraló lelkészek látták el. Alsóörs római katolikus híveit 1799-től a paloznaki, 1941-től 1945-ig a felsőörsi plébánia gondozta.

Az egyház 1925-ben telket vett, erre kápolnát emeltek, amelyhez harangláb is tartozott. 1936-ig sekrestyét és paplakást is építettek. 1945-ben a gyerekek számárnak növekedése miatt római katolikus iskolát létesítettek, amelyet helyiség hiányában a kápolnában helyeztek el ideiglenesen oly módon, hogy az oltárt szétnyitható deszkafallal elzárták.

1985-ben elkezdődött a volt római katolikus iskola, egyben kápolna felújítása és egyidőben a római katolikus templom építése az iskola szomszédságában. A felújítás idején az iskola egyik tantermében folyt az egyházi szertartás. 1987-ben felszentelték az új római katolikus templomot.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]