Devecser

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Demecser és Pécsdevecser.

Devecser

Devecser címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Toldi Tamás (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

8460

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

4641 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

72,39 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

64,11 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Devecser

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47.10637° k. h. 17.43726°

Devecser

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47.10637° k. h. 17.43726°

Devecser weboldala

Devecser város Veszprém megyében, a Devecseri kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Bakony nyugati szélén, a Torna-patak mellett.

Megközelíthető a 8-as számú fő közlekedési úton, vagy a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

[szerkesztés] Története

A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat. Ezek a falvak már valószínűleg álltak a 12. század folyamán. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi először a falu nevét, mint családnevet Kun László király Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet.

A 14. század második felében Devecseri János a "Csóron" ragadványnevet kapta, Ettől kezdve a család ezt a nevet használta. A 15. század végére a Csóronok meggazdagodtak, övék lett az egész környék. Csóron Márton az 1470-1490-es években kibővítette a Torna-patak árterületén emelkedő kis dombon épített udvarházát. Ekkortájt lett a helység a devecseri járás központja is. Később a birtokot a családtól elvették, majd a Dózsa-felkelés leverésében tanúsított érdemeiért visszakapták.

A török háborúkban a törökök sokszor próbálták elfoglalni a megerősített várat, de ez csak 1552-ben sikerült, ám 1566-ban a magyarok ismét visszafoglalták. 1584-ben kihalt a Csóron család férfiága, így a birtokot az egyik leány örökölte, az ő révén került a Nádasdy család birtokába. Az Esterházy család tulajdonába, pedig, 1625-ben jutott a vár és környéke.

1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.

[szerkesztés] Devecservidéki Gazdakör

A Devecservidéki Gazdakört hosszú szervező munka után, Dr. Magyar Károly ügyvéd alapította meg 1907. április 28-án. A Gazdakör elnöke dr. Magyar Károly volt, aki az azonos című, negyedévenként megjelenő lapnak is felelős szerkesztője. A devecseri járás kisgazdáinak nagyrészt, a Devecservidéki Gazdakör keretében sok előnyt harcolt ki: vető, növényápoló gépek, községi mérlegek beszerzésében, tenyészállat-kiállítások és díjazások úttörő megrendezésével.^[3]

[szerkesztés] Nevezetességei

Devecseri vár más néven Esterházy-kastély

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1905. szeptember 28-án Darányi József atléta.
Itt született 1864. május 14-én Balogh Jenő igazságügy-miniszter.

[szerkesztés] Egyéb

Bővebben: Ajkai vörösiszap-katasztrófa

2010. október 4-én, a déli órákban átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt kb. 700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el először a közeli Kolontár község egy részét, majd onnan a Torna-patak völgyében továbbhaladva Devecser területének egyharmadát is. A vörösiszap-áradat a vízfolyás medrét követve Somlóvásárhely felé haladt tovább, ott és még további településeken is károkat okozva.^[4]