Makovecz Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makovecz Imre
Makovecz Imre.jpg
Makovecz Imre
Született 1935. november 20.
magyar 1919-1946 Budapest
Elhunyt 2011. szeptember 27. (75 évesen)
magyar Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása Építész
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Fontosabb munkái Lásd a Művei szakaszban
Díjak Ybl Miklós-díj (1969)
Kossuth-díj (1990)

Makovecz Imre weboldala
Oltár a csíksomlyói nyeregben, a hagyományos katolikus búcsú helyszíne

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20.Budapest, 2011. szeptember 27.[1]) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke.

„A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985)

„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002)

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar organikus építészet mestere Budapesten született, Makovecz Imre laboráns és Sallai Juliánna gyermekeként.[2] Élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, ami nemcsak személyes életére, de későbbi pályájára is nagy hatást gyakorolt. Első közösségi emlékéről így ír:

„Talán nem róható fel nekem mint építésznek, hogy első közösségi emlékem egy vörös téglás épület. A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az előtérben. A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom. Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola első négy évének padjaiba is. Ez a történet pontosan a második világháború éveiről szól, 1939 és ’45 között…” [3]

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be. „A Műegyetem sajátos konglomerátum, megtisztelő csodálatos palota volt. Boldog és büszke voltam, hogy bekerülhettem oda. Nagyon érdekes volt másodéves koromban felfedezni a Műegyetem dokumentációs irodáját, amelyre a mai napig is hálával gondolok vissza. …Weichinger professzor ajánlására […] megismerhettem Frank Lloyd Wright személyét, gondolatait és munkáit.” [4]

1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott (BVTV, SZÖVTERV, VÁTI [5]), de közben munkatársaival a vidéket járta, hogy az akkor elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen és faluházakat építsen azok megmaradása érdekében.

Sárospatakon a panel típusú házaknál jóval költségkímélőbb lakóházakat is építeni kezdtek, de akkoriban ezt az állami vezetés nem nézte jó szemmel, így ő önkéntes száműzetésbe vonult, és 1977-81 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. Ezen időszakában, 1979-ben tervezte nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat.

Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft.). Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője.

Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a néhány évvel előbb épült siófoki evangélikus templom is. Ennél is korábbi munkája a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere. De az ő hírnevét öregbíti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a középkori hangulatot keltő Stephaneumon is. Jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.

Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használja. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá. Építészete organikus, mivel szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba.

1981-től a BME, az Iparművészeti Főiskola és a MÉSZ Mesteriskola [6], 1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett, 1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója volt, később örökös tagjává választották. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett és soraiban tudhatja a Nemzetközi Építészeti Akadémia is.

Konzervatív közéleti személyiségként is ismert, ez a tevékenysége a rendszerváltás után lett intenzívebb. Különböző közéleti civil egyesületeket alapított. A konzervatív politikusok tanácsadóként véleményét gyakran kikérik. Az Országépítő Alapítvány egyik alapítója (1988), azóta kuratóriumának elnöke. 1993-98 között a Herendi Porcelángyár Rt. Igazgatótanácsának elnöke, 1996-98 között pedig a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja volt. A Balassi Bálint-emlékkard díjazást odaítélő Balassi Kuratórium elnöke. A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket tömörítő Nemzeti Egység Mozgalom vezetője. 2002-ben részt vett a Szövetség a Nemzetért polgári kör megalapításában.

2011. május 26-án, Turi Attila kiállításának megnyitóján

2011. szeptember 27-én érte a halál, temetése október 8-án volt a Farkasréti temetőben, több ezer ember jelenlétében.[7]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. november 5-én, Szent Imre napján Budapesten a Magyarság Háza Corvin termében Pálinkás József, az MTA elnöke és Maróth Miklós, az MTA alelnöke levezette alakuló közgyűlésen megalakult a Magyar Művészeti Akadémia köztestület, amelynek Makovecz Imrét örökös tiszteleti elnökévé választották.[8] 2011 decemberében Makó városának képviselő-testülete úgy döntött, hogy Makoveczről nevezi el a korábbi Marczibányi teret, emlékezve arra, hogy a 2000-es évektől kezdődően a város új közintézményeit Makovecz, vagy hozzá szorosan kötődő tanítványai tervezték.[9] 2012 augusztusában az építész nevét vette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger város általános iskolája.[10]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége Szabó Marianne textilművész, három gyermeküket nevelték fel.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagymaház, Makó

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni kiállítások[12][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makovecz Imre emlék-kiállítás megnyitója a Pesti Vigadóban, 2014. 03.16.
  • 1978 Dombóvár
  • 1980 Zalaszentgrót
  • 1983 Vác
  • 1989 Rotterdam
  • 1989-1990 Budapest
  • 1992 Skócia
  • 1995 Lakitelek
  • 1996 Wroclaw, Detmold (D), Svédország, Izrael, Finnország
  • 1997 Thurzó Galéria, Szentendre
  • 1997 Temesvár
  • 2007 Vitalitas Galéria, Szombathely

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1991 Velencei Építészeti Biennálé, Velence
  • 1995 Magyar élő építészet, (Budapest)

Írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Makovecz, I.: In the Search of a Hungarian Architectural Identity. In: The New Hungarian Quarterly, 1985. 4: 225.
  • Makovecz, I.: Technique et Architecture. 1985. 6-7: 108.
  • Makovecz I.: Sopánkodás helyett – falvaink építészetéről. In: Falu 1986. 1.
  • Makovecz I.: Építész és megrendelő. In: Magyar Építőművészet, 1986. 4.
  • Makovecz I.: Az erdei művelődés háza. In: Magyar Építőművészet, 1988. 2.
  • Makovecz I.: Dráma. In: Magyar Építőművészet, 1988. 4-5.
  • Gerle J., Kovács A., Makovecz I.: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Kiadó - BONEX, Budapest, 1990.
  • Makovecz I.: Írások, 2000-1990. Editio plurilingua, 2001.
  • Makovecz I.: Válaszok, 2001-1981. Editio plurilingua, 2001.
  • Makovecz Imre: Írások, 2000-1990 (:Editio plurilingua, 2001)
  • Makovecz Imre: Válaszok, 2001-1981 (Editio plurilingua, 2001)
  • Makovecz Imre: Rajzok (Bp., 2004)
  • Makovecz Imre: Rajzok és írások (Bp., 2007)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légifotók a művekről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven megjelent könyvek:

  • Frank János: Makovecz Imre (Corvina Kiadó Vállalat, 1980)
  • Komjáthy Attila: Makovecz Imre (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1977)
  • Gerle János: Makovecz Imre műhelye: tervek, épületek, írások, interjúk (Mundus Magyar Egyetemi Kiadói Kft., 1996)
  • Gerle János: Makovecz Imre: Tervek, épületek, írások, 1959-2001 (Serdián, 2003)
  • Molnár Pál: Az országépítő (Kairosz Kiadó), 2005 [13]

Idegen nyelven megjelent könyvek:

  • Heathcote, Edwin: Imre Makovecz : The wings of the soul (:London : Academy Editions, 1997 Architectural monographs 47.)
  • Tischhauser, Anthony: Bewegte Form Der Architect Imre Makovecz (Stuttgart : Verlag Freies Geistesleben & Urachhaus GmbH., 2001)
  • Boersma, Tjeerd: :Imre Makovecz, Hongaars architect (Rotterdam : Architectuurinstituut, 1989)
  • Scatena, Donatella; Priori, Giancarlo: :Imre Makovecz (Roma : Tutti i diritti spettano alla Fratelli Palombi Editori, 2001)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Makovecz Imre témájú médiaállományokat.

Az Országépítő folyóiratban megjelent publikációk, fotók:[14]

  • 1990/1 Makovecz Imre: 1989. november 90/1. 2., Makovecz Imre: Zalaszentlászló, Faluház 90/1. 20,. Makovecz Imre: Így állunk 90/1. melléklet Képek: Makovecz Imre rajza 90/1. 3.
  • 1991/1 Képek: Makovecz Imre: Siófok, evangélikus templom 91/1. 62.
  • 1991/2 Képek: Makovecz Imre és Zsigmond László: Almásneszmély, általános iskola 91/2. 3-10., Makovecz Imre, Turi Attila, Siklósi József és Zsigmond László: Solymár, Waldorf-óvoda 91/2. 40., Makovecz Imre: Paks, róm. kat. templom 91/2. 44., Makovecz Imre és Turi Attila: Solymár, Waldorf-iskola 91/2. 54., Makovecz Imre és Mezei Gábor: Bp., Farkasréti temető ravatalozójának padsora 91/2. 58., Makovecz Imre és Mezei Gábor: Siófok, evangélikus templom 91/2. 60.
  • 1991/3 Makovecz Imre: Interjú 91/3. 4., Makovecz Imre: A witten-anneni tervről és a Waldorf-iskolákról 91/3. 15,. Makovecz Imre: Előszó a Velencei Építészeti Biennálé magyar katalógusához 91/3. 19.
  • 1992/1 Makovecz Imre: Szigetvár, kaszinó 91/3. 4.
  • 1992/2 SEVILLA, magyar pavilon: Makovecz Imre és munkatársai interjúja - A történet, amelyért élni érdemes 92/2. 16., Makovecz Imre beszéde a záróünnepen 92/2. 44.Képek: Makovecz Imre vázlattervei 92/2. 4-7.
  • 1992/3-4 Makovecz Imre: Az 1996-os budapesti világkiállítás eszméje 92/3-4. 36., Képek: Makovecz Imre: Baptista imaház 92/3-4. 30.
  • 1993/1-2 Makovecz Imre: Temesvár, Református templom 93/1-2. 3. Csurgó, Református templom 93/1-2. 5., Makovecz Imre: Abitare il tempo, Verona 93/1-2. 52. Szentség a század templomában 93/1-2. 55,. Képek: Makovecz Imre: Temesvár, református templom 93/1-2.3,4.
  • 1993/3 Képek: Makovecz Imre: Sárospatak, gimnázium 93/3. borító
  • 1993/4 Makovecz Imre: Kérdések a szerves építészetről 93/4. 10., Makovecz Imre: Mezei Gáborról 93/4. 22. Bozsik József: Beszélgetés Makovecz Imrével - Evidenciák 93/4. 40. Képek: Makovecz Imre: Díszlettervek Bartók Béla három művéhez 93/4. borító
  • 1994/1 Makovecz Imre és Bata Tibor: Gyermek Szívsebészeti Kórház 94/1. 55., Képek: Makovecz Imre és Bata Tibor Gyermek Szívsebészeti Kórház 94/1. 55.
  • 1994/2 Ekler Dezső: Építészeten innen és túl - Makovecz Imre tereiről 94/2. 8., Makovecz Imre: 1994. április 94/2. 59.
  • 1994/3 Lakatos Pál: Interjú Makovecz Imrével - A világkiállítás új honfoglalás 94/3. 5,. Képek: Makovecz Imre: Kaputornyok, EXPO ’96 Budapest 94/3. 5-7.
  • 1995/1 Képek: Makovecz Imre rajza az EXPO-hoz 95/1. 6.
  • 1995/2 Képek: Makovecz Imre Eger, fedett uszoda 95/2. 69-70.
  • 1995/3 Makovecz Imre: Köszöntő Kampis Miklós hatvanadik születésnapjára, 95/3., Makovecz Imre: Magyarország Európában 95/3. 3. Képek: Makovecz Imre: Magyar vértanúk kápolnája 95/3. borító
  • 1996/1 Siklósi József és Makovecz Imre: Interjú az új épületek tervezőivel 96/1. 17., Makovecz Imre 60. születésnapja 96/1. 64. Képek: Makovecz Imre: Egyetemi kápolna 96/1. borító, 96/1. 3-7.
  • 1996/2 Kampis Miklós és Makovecz Imre: Beszélgetés a szerves építészetről 96/2. 2., Makovecz Imre: Előszó a Kvadrum munkáihoz 96/2. 12.
  • 1996/3 ORGANIKUS MAGYAR ÉPÍTÉSZET, Makovecz Imre: Utószó 96/3. 85. Képek: Makovecz Imre: Százhalombatta, római katolikus templom 96/3. 57., 59., 67.
  • 1996/4 Szegő György Makovecz Imre könyvéhez 96/4. 53. Szegő György könyvéhez 96/4. 54., Makovecz Imre: A szent terek 96/4. 57.
  • 1997/2 Makovecz Imre Pap Gábor laudációja 97/2. 19.
  • 1997/3 Makovecz Imre: Interjú a londoni pavilonról és a globalizációról 97/3-4. 4., Képek: Makovecz Imre: Londoni pavilon 97/3-4. borító, 2-16.
  • 1998/1 Makovecz Imre: 1848-1998. Interjú 98/1. 2.
  • 1998/2 Makovecz Imre:Interjú, 98/2. 38., Képek: Üllő, Dóra-major, Állatorvosi Főiskola klinikája, istállóépület (Makovecz Imrével) 98/2. 18, borító, Makovecz Imre: Piliscsaba, Stephaneum. 98/3. 63.
  • 1998/4 Képek: Makovecz Imre: Makó, Művelődési ház. 98/4. borító, Csíksomlyó, Hármashalom, szabadtéri oltár (Makovecz Imrével) 98/3. 10.
  • 1999/3. Makovecz Imre, Kampis Miklós, Kálmán István: Tízéves a Kós Károly Egyesülés.Interjú, 99/3. 2.
  • 1999/4 Tízéves a Kós Károly Egyesülés, Makovecz Imre: Előadás 99/4. 32. Képek: Makovecz Imre: Kupolaterv. 99/4., címlap, ifj. Lőrincz Ferenc Leányfalu, Szász-ház (Makovecz Imre terve) 99/4. 12. Mártélyi nyaraló (Makovecz Imre terve) 99/4. 12.
  • 2000/1-2 Képek: Makovecz Imre: Atlantiszi torony Csertő Lajos modellje 2000/1-2. 35.
  • 2000/3 Makovecz Imre: Nem tudom, mire megy ki a játék. Interjú 2000/3. 2., Makovecz Imre: Száműzetés a múltba 2000/3. 33. Képek: Makovecz Imre: Thaiföld, Thomas-ház 2000/3. 2-3.
  • 2000/4 Makovecz Imre: Levél Magyarországról. 2000/4. 39.
  • 2001/1 Makovecz Imre és munkatársai: Benevento városközpont. 2001/1. 13. Képek: Makovecz IMRE és BAUSYSTEM: Mátrafüredi nyaraló. 2001/1. 2., Makovecz Imre: Eger, sportuszoda. 2001/1. 7., Makovecz IMRE, Kravár Ágnes és Bán Zoltán: Benevento/Olaszország, városközpont. 2001/1. 14-15.
  • 2001/3 Képek: Makovecz Imre: Petőhenye, katolikus templom. 2001/3. 38., borító
  • 2001/4 Képek: Makovecz Imre: Hódmezővásárhely, színház és fedett uszoda. 2001/4. 38-41.
  • 2002/1 Makovecz Imre: Stephaneum 2002/1. 4., Képek: Makovecz Imre: Piliscsaba, Stephaneum. 2002/1. 4-10, borító
  • 2002/2 Makovecz Imre: Budapest-vízió 2002/2. 24.
  • 2002/4 Polgári tennivalók, Kálmán István, Makovecz Imre és mások beszámolója 2002/4. 28.
  • 2003/2 Makovecz Imre: Egyiptom, Taposiris Magna, kopt templom tanulmányterve 2003/2, 28
  • 2003/4 Makovecz Imre: A csíkszeredai templom 2003/4
  • 2004/2 Makovecz Imre kiállítása, 2004/2, 19
  • 2004/4 Bodonyi Csaba, Dévényi Sándor, Ekler Dezső, Gerle János, Jankovics Tibor, Kampis Miklós, Makovecz Imre, Salamin Ferenc, Sáros László, Siklósi József: Beszélgetések a magyarországi szerves építészetről.(képekkel), 2004/4 melléklet
  • 2005/1 Makovecz Imre: A felső-krisztinavárosi templom pályaterve 2005/1, 2, Makovecz Imre: Lendva, Szlovénia, Magyar Színház 2005/1, 36
  • 2005/4 Kampis Miklós és Makovecz Imre 70 évesek 2005/4, 47, Makovecz Imre: A sepsiszentgyörgyi ravatalozó és kápolna, A vargyasi református templom 2005/4
  • 2006/2 Makovecz Imre: Díszletterv.(Szörényi Levente: Árpád népe), 2006/2
  • 2006/3 Makovecz Imre: Pálos kápolna, Pilisszántó. 2006/3

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://index.hu/kultur/2011/09/27/meghalt_makovecz_imre/
  2. A szülők házasságkötése bejegyezve a Budapest I. ker. polgári házassági akv. 489/1934. folyószáma alatt.
  3. Idézet Makovecz Imre „Oktatás a hegyvidéken” kiadvány 30-31 oldaláról
  4. Idézet Makovecz Imre visszaemlékezéseiből
  5. Schéry Gábor: A magyar tervezőirodák története című kiadvány. (Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 2001. 49-59. old., 319-330. old., 395-404. old.)
  6. A MESTERISKOLA, a diplomás fiatal építészek-belsőépítészek részére, a tervezés szakmai gyakorlatának és elméleti ismereteinek kiszélesítése, valamint az építész generációk, irányzatok összekapcsolása érdekében kétéves – posztgraduális – továbbképzés. Alapította a Magyar Építőművészek Szövetsége 1953-ban
  7. Index: Eltemették Makovecz Imrét
  8. MMA honlap: Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia köztestület
  9. Teret neveznek el Makoveczről Makón. Delmagyar.hu, 2011. október 20. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  10. Makovecz Imre nevét vette fel a csengeri általános iskola. Kultúra.hu, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  11. Makovecz-kilátó lesz Budán (magyar nyelven). HVG, 2012. május 9. (Hozzáférés: 2012. május 11.)
  12. Forrás: Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
  13. Animare
  14. Az ORSZÁGÉPÍTŐ című folyóiratot 1989-ben alapította a Kós Károly Egyesülés, A folyóirat célja, hogy a magyar organikus építészet és a szerves, holisztikus, vertikális gondolkodás különféle területeiről származó eredményeket nyilvánosságra hozza.