Boross Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boross Péter
Péter Boross 2014.JPG
Boross Péter Kiss Péter temetésén 2014-ben
A harmadik magyar köztársaság 3. miniszterelnöke
Hivatali idő
1993. december 12.1994. július 15.
Előd Antall József
Utód Horn Gyula
Elnök Göncz Árpád

Született 1928. augusztus 27. (86 éves)
Nagybajom
Párt MDF (1992-2010)
Választókerület Pest megyei lista

Házastársa Papp Ilona
Foglalkozás jogász, vendéglátóipari vezető, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Péter témájú médiaállományokat.

Boross Péter (Nagybajom, 1928. augusztus 27. –) magyar politikus, 1993 és 1994 között Magyarország miniszterelnöke.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulmányait Kaposváron, a Somssich Pál Gimnáziumban (ma: Táncsics Mihály Gimnázium) folytatta, és a második világháború miatt egy év késéssel, 1947-ben érettségizett. Ekkor vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol már annak jogutódjában végzett 1951-ben. 1952-ben megházasodott és feleségül vette Papp Ilonát.[1]

Vendéglátóipari pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fővárosi Tanács tisztviselője lett 1951 és 1957 között. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiség forradalmi tanácsának tagja. 1957-ben a forradalmi tevékenységei miatt letartóztatták, majd internálták. 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Ebben az időszakban hosszú ideig egzisztenciális gondokkal küzdött: volt segédmunkás, képügynök, protekcióval vendéglátó-ipari ellenőr és csapos. Ezután közreműködött a magyar vendéglátóipar és idegenforgalom felsőfokú szakemberképzésének megszervezésében. Ennek köszönhetően vállalta el 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettesi pozícióját, majd ezt követően 1971-ben kinevezték a vállalat igazgatójává. Innen vonult 1989 februárjában nyugdíjba.

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1956-os tevékenysége után csak a rendszerváltáskor vált újra politikailag aktívvá. Antall József kormányában először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt (1990. május és július között), majd a Magyar Köztársaság Információs Hivatala és Nemzetbiztonsági Hivatala vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter (röviden „titokminiszter”), egészen 1990 decemberéig, amikor a lemondott Horváth Balázs helyét vette át a Belügyminisztériumban és így Antall József helyettese lett.

Csak 1992-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba (MDF). 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, a párt alelnöke lett 1995-ig. Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után az Országgyűlés Magyarország miniszterelnökévé választotta, mely posztot az MDF 1994-es választási vereségéig viselt. Ezen a választáson az MDF budapesti területi listáján szerzett mandátumot. Képviselősége alatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt. 1996-ban újra az MDF alelnöke lett, az MDF-frakció szakadásakor az anyapártban maradt, de lemondott a bizottsági elnöki posztjáról. 1998-ban nem jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben nem indult újra a párt alelnöki posztjáért, az országos elnökségből 2003-ban vált ki. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Pest megyei területi listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe. Mandátumáról 2009. február 1-jei hatállyal lemondott. Ugyanebben az évben levélben jelezte a Dávid Ibolya-féle pártvezetésnek, hogy szakít velük. 2010 januárjában kilépett a pártból.[2]

Boross Péter a Magyar Demokrata Fórum 2006. június 24 -én tartott összejövetelén Somló hegyen.
Boross Péter az MDF XXII. Országos Gyűlésén, 2008-ban
A 2012-es Mindszenty konferencia megnyitóján: Alberto Bottari de Castello, Boross Péter, Semjén Zsolt, Balog Zoltán, Áder János

2010. június 6-tól az Orbán Viktor miniszterelnök mellett működő, és az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testület tagja[3].

Egyéb tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai szerepvállalása mellett publicisztikákat ír és egy ideig a közszolgálati televízió Nap-Kelte című műsorában Horn Gyulával váltakozva vasárnaponként adott interjút Lakat T. Károlynak. 1998 és 2002 között Orbán Viktor tanácsadója volt. 2006-ban a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke lett.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felmenői apai ágon generációkon keresztül erdészek voltak. Édesapja, Boross György (1896-1993) erdőmérnöki oklevelet szerzett, 1915 és 1918 között az első világháborúban harcolt, megsebesült, magas kitüntetéseket nyert el, s az első világháború után vitézi címet kapott. 1945 után internálták, majd rendőri felügyelet alá vonták. Édesanyja, Horváth Lujza (1905-1993) kisbirtokos gazdálkodó család sarja volt. Felesége, Papp Ilona, bíróként dolgozott, 2010. július 31-én elhunyt.[4]. Házasságukból két fiú- és egy lánygyermekük született, de az elsőszülött fiúgyermekük kilenc hónapos korában elhunyt[5].

Elismerése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Boross Péter, mkogy.hu
  2. Boross Péter kilép az MDF-bőlOrigo, 2010. január 25.
  3. Megtartotta első ülését az új alkotmányon dolgozó bizottság
  4. Elhunyt Boross Péterné
  5. Sereg András: Boross – Hadiapródiskolától a miniszterelnöki székig

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Boross Péter témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Péter témájú médiaállományokat.


Elődje:
Antall József
Magyarország miniszterelnöke
1993–1994
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Horn Gyula