Demszky Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demszky Gábor
22 Üdv! Az általad beírt szöveg (lap neve szócikk) a [ahonnan másolta ahonnan másolta] címről származik. Az ilyen másolást a szerzői jogi törvények és a Wikipédia szabályai többnyire nem engedélyezik, ezért kérlek fogalmazd meg a szócikket a saját szavaiddal. Ez alól kivétel:  #Ha te vagy a bemásolt szöveg eredeti szerzője, ebben az esetben a további tennivalódról olvasd el a Wikipédia:OTRS lap Engedélyezés lépései (saját mű esetén) fejezetét, illetve a Wikipédia:Licencelési nyilatkozat lap Hogyan kell nyilatkozni? fejezetét. #Ha az eredeti szerző engedélyezi, ebben az esetben a további tennivalódról olvasd el a Wikipédia:OTRS lap Engedélykérés lépései (nem saját mű esetén) fejezetét. #Ha a szöveget szabad licenc alatt tették közzé.  Kérlek, hogy minden esetben a Wikipédia felhasználási feltételeinek megfelelően járj el. Mielőtt újabb tartalmat töltesz fel, olvasd el a felküldési útmutatót. Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy jogilag tisztázatlan tartalom ismételt bemásolása a szerkesztői jogaid felfüggesztését vonhatja maga után. Ha kérdésed van, nyugodtan fordulj hozzám vagy írj a jogi kocsmafalra. Köszönöm! ✮ Einstein2 vitalap 2014. augusztus 13., 14:56 (CEST)0px
Született 1952. augusztus 4. (62 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus

Demszky Gábor az IMDb-n

Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4. –) magyar jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990–2010 között – öt hivatali cikluson át – Budapest főpolgármestere.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1952-ben született Budapesten, közgazdász szülők gyerekeként. A Kaffka Margit Gimnáziumban, majd 1970-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult. 1972-ben egy maoista tüntetésen való részvételéért egy évre kizárták az egyetemről és a KISZ-ből. Ezalatt taxisofőrként, majd könyvtárosként dolgozott. 1976-ban jogi diplomát szerzett. Tanárai közül különösen nagy hatást gyakorolt rá Kemény István szociológus. 1976 és 1981 között a Világosság munkatársa volt. 1979-ben részt vett a Szegényeket Támogató Alap megalapításában. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta 77-tel; ezután politikai tevékenysége miatt elvesztette állását, egy időre utazási és publikációs tilalom alá került.

1981-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. Ugyanebben az évben Rajk Lászlóval együtt létrehozta az AB Független Kiadót. 1982-től élt együtt Hodosán Róza szociológussal, a demokratikus ellenzék tagjával, aki később SZDSZ-es országgyűlési képviselő is lett. 1985-ben házasodtak össze, 1991-ben elváltak. Megalapította és szerkesztette a Hírmondót, részt vett a Beszélő, a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó szamizdat lapok kiadásában, nyomtatásában és terjesztésében. 1984-ben hatóság elleni erőszak címén fél év börtönt kapott, három évre felfüggesztve. 1988-89-ben ösztöndíjasként tíz hónapig az egyesült államokbeli Columbia University-n tanult.

1988-ban alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a belőle kialakuló Szabad Demokraták Szövetségének. 1988 októberétől az SZDSZ Országos Tanácsának, 1989 októberétől 1990-ig a párt országos ügyvivői testületének tagja. 1989. június 16-án, a budapesti Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén ő koszorúzott Béki Gabriellával az SZDSZ nevében. Az 1990-es választásokon a VII. kerület parlamenti képviselőjévé választották, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és a külügyi bizottság tagja lett. 1990. október 31-én Budapest főpolgármesterévé választották; a két tisztség összeférhetetlensége miatt parlamenti képviselőségéről lemondott. 1990-től 2010-ig főpolgármester (négyszer választották újra). 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban parlamenti képviselő is lett az SZDSZ listavezetőjeként, de mindháromszor a főpolgármesterséget választotta. A 2004-es európai parlamenti választásokon az SZDSZ listájának vezetőjeként az Európai Parlamentnek (EP) is tagja lett, mandátumáról azonban a két tisztség összeférhetetlensége miatt még ugyanabban az évben lemondott. A BKV-vel kapcsolatos 2009-es nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy 2009. október 13-án az MSZP budapesti elnöksége megállapította, a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást,[1] így felbomlott az MSZP és az SZDSZ koalíciója, ami 1994 óta biztosította a többséget Demszky számára.[2] 2010 nyarán az SZDSZ tagrevíziót tartott, párttagságát nem újította meg.[3] 2011 márciusában, 58 évesen korkedvezménnyel nyugdíjba vonult.[4] 2011 október óta Berlinben él, ahol egy egyetemi kutatási programban vesz részt, emellett könyvet ír.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demszky első felesége K. Martinné volt. Kettejük közös gyermeke, Alma-Mira (később a Károly Róbert Főiskola docense) 1973-ban született. 1974-ben született meg Demszky örökbe fogadott fia, Dániel.[5] 1982-től élt együtt Hodosán Róza szociológussal, a demokratikus ellenzék tagjával, aki később SZDSZ-es országgyűlési képviselő is lett. 1985-ben házasodtak össze, 1991-ben elváltak. 1992-ben vette feleségül Révai Verát, akitől 1994-ben Dorottya és 1995-ben András született. 2000-ben váltak el.[5] Negyedik felesége Németh Anikó.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demszky Gábor ellentüntetőknek mond ünnepi beszédet 2007. március 15-én

Kritikusai leggyakrabban a be nem tartott ígéreteit kérik számon. Szemére vetik, hogy 1994 óta az azóta sem megépült 4-es metróval kampányolva nyerte meg mindegyik választást, mások meg pont a 4-es metró iránti fanatikus ragaszkodását bírálják, amelynek árából hasznosabb beruházásokat vélnek megvalósíthatónak - a beruházásnak 2003-ban kellett volna elkészülnie, de az Orbán-kormány 1998-ban a Fővárossal fennálló szerződést megsértve megvonta az állami támogatást a beruházástól, amikor pedig a Főváros egyedül is bele akart vágni, az állami hatóságok indokolatlanul lassan adták ki az engedélyeket. Sokan szemére vetik még a horvátországi villájának ügyét, csak úgy, mint amikor kiderült, hogy gyakorlatilag fillérekért használ egy igen magas kategóriájú terepjárót. 2006-ban szóba került felelőssége az ún. villamosbotrány ügyében is. Szintén 2006-ban került a kritika középpontjába a szabad véleménynyilvánítás korlátozására irányuló traktortilalomra és a demonstrációkon való kihangosítási tilalomra vonatkozó rendeletei miatt is. Bírálni szokták azért is, hogy a Főváros főpolgármestereként miért lakik Budakeszin - mások ellenérvként azt hozzák föl, hogy így nap mint nap szembesül a kiköltözőket érintő közlekedési anomáliákkal. Felháborodást váltott ki Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitányának 2006-os kitüntetése, amely alig pár héttel az október 23-ai erőszakos események után történt, amelyeken az utcai rendőri túlkapások miatt többen súlyosan vagy könnyebben megsebesültek, köztük Révész Máriusz országgyűlési képviselő is. 2007. március 15-én ünnepi beszédét a kormány ellen tüntető tömeg előtt tartotta. Az ünnepség során folyamatosan kifütyülték és tojással dobálták meg.[6]

A sorozatos BKV-botrányok hatására több tanú is terhelően vallott Hagyó Miklós alpolgármesterre és Mesterházy Ernőre, Demszky főtanácsadójára. Az Index című internetes újságnak 2010 februárjában Demszky Gábor úgy nyilatkozott, hogy politikai értelemben emiatt ő is felelős a kialakult helyzetért, mivel Antal Attila kinevezését ő is támogatta. A főpolgármesteri székről azonban nem kívánt lemondani.[7]

Szimpatizánsai leginkább kiégettségét kifogásolják, általános vélemény szerint már korábban abba kellett volna hagynia a főpolgármesterséget. 2000-ig kifejezetten népszerű politikus volt, amikor azonban rövid ideig az SZDSZ elnökeként politizált, a közvélemény-kutatási adatok gyors hanyatlást mutattak.

Erényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erényének szokták tartani a város kulturális sokszínűségének megőrzését, ezt politikai ellenfele és utóda, Tarlós István is elismerte egy interjúban.[8] Főpolgármestersége alatt kiterjedt művészmozi-hálózat létesült, a Toldi, a Művész, a Corvin és más mozik részvételével. A főváros rengeteg színházat tart fönt, sok színvonalas előadással. Főpolgármesteri regnálása alatt indult a Budapesti Búcsú, amelyet a szovjet csapatok kivonulásának emlékére rendeznek meg. Szintén Demszky alatt indult el a Diáksziget, amely mára Sziget Fesztivál néven nemzetközileg ismert eseménnyé nőtte ki magát. Az 1981-ben indult Budapesti Tavaszi Fesztivált is lelkesen támogatta.

Az első két ciklusban végzett munkáját jobban ismerők szerint távol tartotta a korrupciót és Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettessel vigyáztak a Főváros költségvetésére, ennek eredményeképp a főváros időnként a magyar államnál is jobb adósnak számított a nemzetközi pénzpiacon. Később a fentieknek egyre kevésbé tudott vagy akart eleget tenni, 2010-re korrupciós gyanúk botrányaitól lett hangos a városháza.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nem fű alatt, nem titkokban kell együttműködni.
    Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlésen 2009. december 17-én

    Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke az eseményekről

  2. Végül a BKV-n és az üvegzsebcsomagon vérzett el a koalíció
  3. Demszky már nem az SZDSZ tagja, Origo.hu, 2010. július 7.
  4. Demszky kevesli a nyugdíját – Népszabadság, 2011. március 26.
  5. ^ a b BaMa: A Demszky család titkai
  6. A HírTV tudósítása
  7. Demszky elismerte felelősségét a BKV-ügyben, Index.hu, 2010. február 8.
  8. Tarlós-interjú

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Demszky Gábor témájú médiaállományokat.
A Szabad Demokraták Szövetsége elnökei
elődje
Magyar Bálint
Demszky Gábor

20002001

utódja
Kuncze Gábor