Hagyó Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hagyó Miklós
Született Jászberény
1967. július 20.
(45 éves)
Foglalkozása politikus
Hagyó Miklós hivatalos oldala
Hagyó Miklós blogja

Hagyó Miklós (Jászberény, 1967. július 20. – ) magyar politikus, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagja (párttagságát felfüggesztette), Budapest volt főpolgármester-helyettese, országgyűlési képviselő 2002–2010 között.

"Az idő és az igazság jó barátok, azaz előbb utóbb minden kiderül. Én az idővel, és az igazsággal is szembe tudok nézni" /Hagyó Miklós/[1]

Tartalomjegyzék

Pályafutása[szerkesztés]

Hagyó Miklós 1985-ben érettségizett, majd 1989-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen szerzett főiskolai diplomát, ezt követően több nemzetközi kereskedelmi cégnél dolgozott.

1998-ben a Magyar Szocialista Párt tagja lett, később a XII. kerületi szervezet elnöke, az Országos Választmány tagja.

2000-től lett MSZP Országos Karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. Ő és dr. Oláh Lajos, a tagozat elnökségi tagja indította el 2005 nyarán a Reménysugár Erdélyért akciót az Erdélyt sújtó özönvízszerű áradás károsultjainak megsegítésére.[2] A jótékonysági akció lakossági gyűjtéssel kezdődött. A gyűjtés eredményeképp több kamionnyi élelmiszert, gyógyszert, pokrócot és sátrat sikerült gyorssegélyként eljuttatni a legtöbbet szenvedett településekre. [3] Ezt követően több száz árvízkárosult gyerek számára rendezett magyarországi nyaralást az MSZP Karitatív Tagozata.[4] Hajdú-Bihar megyében is közel ötven gyermek táborozott. A gyerekek parlamenti látogatáson is részt vehettek, és a debreceni Déri Múzeumot is meglátogathatták. Az akció záróeseménye az erdélyi Kémer település használhatatlanná vált tornatermének felújítása volt.[5]

A 2002-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, ahol a környezetvédelmi és a külügyi állandó bizottságokban tevékenykedett. 2006-ban az MSZP budapesti listájának 12. helyen szerepelt, ekkor innen szerezte újabb képviselői mandátumát.

A 2006-os önkormányzati választáson az MSZP fővárosi listájáról a hatodik helyen került be a Fővárosi Önkormányzatba, ahol az MSZPSZDSZ koalíció Demszky Gábor főpolgármester egyik helyettesének választotta.

Hagyó volt a Budapest sportéletét felügyelő főpolgármester-helyettes, és a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Szinkronúszó Alszövetség elnöke. Hagyó Miklóst 2007-ben, Haranghy Csaba lemondása után rendkívüli tisztújító közgyűlés választotta a Magyar Szinkronúszó Alszövetség elnökévé.[6] A főtitkár szerint Hagyó Miklós az elnöksége alatti két évben nagyon sokat segített. Olyan anyagi hátteret biztosított, aminek köszönhetően külföldi edzőt tudtak hozatni, válogatott edzőtáborokat szervezhettek, és végre megvolt a kellő háttér az eredményes sportszakmai munkához. Olyan sportágfejlesztési koncepciót hagyhattak jóvá, ami már teljesíthető feladatként rögzítette: egy párosunk kijut a 2012-es, londoni olimpiára. [7]

Hagyó Miklós pályafutása során és magánemberként is mindig kiemelt figyelmet fordított a kisebbségek védelmére.

2008 márciusában Hagyó Miklós az 1848-49-es szabadságharc roma honvédjeinek szentelt emlékkő felállítását kezdeményezte magánemberként. Beszédében hangsúlyozta: többet tudunk a szabadságharc szerb, lengyel, vagy horvát katonáiról, mint a roma katonákról, pedig szép számmal voltak a hadseregben önkéntes és sorozott roma katonák is. Hagyó Miklós, háromszázezer forinttal támogatta az emlékkő felállítását, valamint közadakozást indított, hogy méltó emlékhelyet tudjanak kialakítani a roma honvédeknek.[8]

2008 áprilisán Hagyó Miklós felkérte politikus társait, hogy a szabadságjogaiktól megfosztott tibetiek melletti állásfoglalásként – pártállásra való tekintet nélkül – csatlakozzanak ők is a Tibetet Segítő Társaság, a Védegylet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Zöld Fiatalok kezdeményezéséhez, azaz magyar politikusok ne vegyenek részt az olimpián. Egyben kérte a kínai kormányt, hogy az emberi és kisebbségi jogi normák betartásával sürgősen tegyen lépéseket a tibeti váltság mindkét fél számára elfogadható megoldására. Ugyanakkor Hagyó angsúlyozta: nem tartja kívánatosnak az olimpia bojkottját, s a leghatározottabban visszautasít minden olyan kezdeményezést, amely bármely ország sportolóinak az olimpiai játékoktól való kényszerű távolmaradását kívánja előmozdítani, de a kínai és tibeti események minden felelősen gondolkodó embert tiltakozásra késztetnek.[9]

Hagyó Miklós sokat tett a holokauszt tagadásának bűncselekménnyé nyilvánításáért is. 2007 decemberében fordult először kiáltvánnyal az ország lakosságához látva az ünnepeinket újra és újra megzavaró neonáci zavargásokat. "Valahol és valamiben mindannyian kisebbségiek vagyunk. Amikor tehát bárhol és bármikor egy kisebbség lesz politikai céltáblává, mindenkinek résen kell lennie."[10] A szocialista képviselők már 2001-ben kezdeményezték az országgyűlésben a holokauszt-tagadás jogi szankcionálását. 2009-ben pedig Hagyó a Népszaván keresztül tájékoztatta a lakosságot arról, hogy a holokauszt-tagadás büntetőjogi szankcionálását célzó törvényjavaslat határozathozatalakor név szerinti szavazást fogok kezdeményezni, mert véleménye szerint az országgyűlési képviselők nemcsak saját lelkiismeretüknek és választóiknak tartoznak felelősséggel, hanem a történelem ítélőszéke előtt is számot kell majd adniuk arról, hogy egy ilyen horderejű ügyben, ilyen társadalmi közegben hova álltak, hova állnak.

A BKV-ügy[szerkesztés]

Főpolgármester helyettesként részben Hagyó feladata volt - az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imrével együttesen - a BKV felügyelete. Kettőjük előterjesztése alapján nevezték ki pályáztatás nélkül a cég vezérigazgatójává Antal Attilát, aki azonban 2008 márciusában egy autóbuszbeszerzés körüli botrány után távozni kényszerült. Ekkor úgy tűnt, Hagyó esélyes arra, hogy 2010-ben az MSZP őt indítsa a párt főpolgármester-jelöltjeként, ám a BKV új vezérigazgatóval, Kocsis Istvánnal hamar hatalmi harcba keveredett.[11]

2009 nyarán kirobbant a túlzott végkielégítési és a korábbi, a cég számára aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat. Mindez oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyót és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről,[12] és a koalíciót is felmondták.

2010-ben tovább folytatódtak a botrányok. Volt szóvivőjét azzal gyanúsította meg rendőrség, hogy úgy vett föl 24 millió forintot a BKV-tól, hogy nem végzett érdemi munkát.[13] Ekkor terjedt el a Nokia-doboz kifejezés is, mivel Hagyónak állítólag egy Nokiás dobozban adtak át korrupciós pénzeket. Antal Attila letartóztatása[14] után, 2010 februárjában, az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselő-jelöltségtől.[15] 2010 márciusában a gyanúsítottként kihallgatott Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója nyilvánosság elé tárt - azóta visszavont - vallomásában és sajtónyilatkozatokban korrupcióval vádolta meg.[16] Ezután felfüggesztette MSZP-s párttagságát, és lemondott a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is.[17]

Pártja a 2010-es országgyűlési választásokon Katona Tamást indította helyette az egyéni választókerületében.[18] Hagyót országgyűlési képviselői mandátumával járó mentelmi jogának megszűnésekor, vagyis az új országgyűlés alakuló ülésének napján, 2010. május 14-én a rendőrség azonnal őrizetbe vette. 2012. május 9-én jogerősen felmentették az okirathamisítási perében.[19]

Hagyó és védője 2010. szeptember 6-án a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult fogva tartásának elfogadhatatlanságával kapcsolatban. Megítélésük alapján, Hagyó nem adott okot a 2010. május 14.-én bekövetkezett letartóztatásra, mert előtte több alkalommal is cáfolta a híreket, amelyek szerint külföldre készült, illetve május 11.-én hivatalosan is együttműködéséről biztosította a nyomozó hatóságot. [20] A Strasbourgi Bíróság 2013. április 23-i döntésében Hagyónak adott igazat, és kártérítésre kötelezte a magyar államot.[21]

A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen a jelenben is zajlik. Ellentmondásos, több esetben alkotmányos alapjogokat is sértő körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV- per eddigi mérlege szerint a vádlottak nagy részét meghallgatták, miközben a vád szinte teljesen szétesett. A fővádlottak közül Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi vezérigazgatók, Mesterházy ErnőDemszky Gábor tanácsadója -, Lelovics Ottó - Hagyó Miklós egykori sajtósa -, és R. Miklós, a BKV korábbi kommunikációs vezetője is visszavonta nyomozati vallomását, és a bíróságon új vallomást tettek. Korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikról elmondták, azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték lehetett volna a Nokia-doboz legendájára. Balogh elmondta, a választási kampányban nyilatkozatait azért tette (így például a Nokia-dobozról), hogy megfeleljen az elvárásoknak, és elkerülje a börtönt.[22]

A BKV-üggyel részletesen foglalkozó tanulmányok:

Egy (alkotmányos alapjogok hatálya alól) kiemelt ügy? - Kádár Éva, Jogi Fórum (pdf)

BKV-ügy – a törvényes bírósághoz való jog hatálya alól is kiemelve? - Kádár Éva, Jogi Fórum (pdf)

„Sajtószabadság" Magyarországon, avagy az MTI elfogultsága a Hagyó-perrel kapcsolatban - Homolya Emma, Egyenlítő Blog

Magánélete[szerkesztés]

Hagyó élettársával neveli közös leányukat.

Társalgási szinten beszél angolul.

Szabadidejét szívesen tölti természetjárással. A túrázás számára többet jelent sportnál. Életmódnak tekinti, amely: „egyszerre kemény fizikai igénybevétel és pihentető kikapcsolódás, lelki kimerülés és megújulás, testi megpróbáltatás és szellemi terhelés. Egyszóval komplex, embert próbáló élmény.” Rendszeresen részt vesz a Hunyadi-túrákon[23], Szent István Vándorlásokon, és megtette az El Camino zarándokutat is.[24]

Videók[szerkesztés]

Az RTL Klub Házon kívül című műsorának 2010. február 11-ei adása Hagyó Miklósról

Hagyó Miklós: Budapest, én így szeretlek!

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hagyó reagált: Méltatlan lenne Demszky szavaira reagálnom - Magyar Nemzet online, 2010. január 29.
  2. Sikerrel zárult az MSZP „Reménysugár Erdélyért” akciója – Debreceni InfoPortal, 2005. december 22.
  3. Segélyszállítmány az árvíz sújtotta román településekre – Dr. Oláh Lajos honlapja, 2005. július. 29.
  4. Az MSZP-s önkormányzatok székelyföldi gyerekeket látnak vendégül – MTV Archívum
  5. Robika és a szocialista pártvezér - képes beszámoló – gondola.hu, 2005.augusztus 3.
  6. Főpolgármester-helyettes a Szinkronúszó - Alszövetség elnöke – mob.hu, 2007. november. 17.
  7. "Hagyó Miklós az elmúlt két évben nagyon sokat segített" – stop.hu, 2010. február. 11.
  8. Az 1848-1849-es szabadságharc zsidó és roma hőseire emlékeztek – mult-kor.hu, 2008. március. 18.
  9. Hagyó Miklós bojkottál – hirextra.hu, 2008. április. 1.
  10. Azért nem kiáltvány… – Népszava online, 2009. május. 12.
  11. Hagyó–Kocsis-háború van az MSZP-ben isIndex, 2009. augusztus 17.
  12. Következetes várospolitikát folytatunk – MSZP.hu, 2009. október 14.
  13. Hűtlen kezelés a gyanú Hagyó Miklós volt szóvivője ellenNépszabadság, 2010. január 8.
  14. Őrizetbe vették Antal Attilát – Index, 2010. január 26.
  15. Hagyó önként távozik – Népszabadság, 2010. február 2.
  16. „Nokia-dobozban adtam át a pénzt Hagyónak…”Magyar Nemzet, 2010. március 6.
  17. Hagyó Miklós felfüggesztette párttagságát – Index, 2010. március 7.
  18. Katona Tamás indul Hagyó helyett a XII. kerületben – Mszp.hu, 2010. február 8.
  19. Jogerősen felmentették Hagyó Miklóst az okirat-hamisítás vádja alól – Origo, 2012. május 9.
  20. Strasbourg-panasz a fogvatartás körülményeiről - Hagyó Miklós hivatalos honlapja
  21. Hagyó pert nyert Strasbourgban - Népszava, 2013. április 23.
  22. Véget ért a Hagyó-per: idén már nem hasad tovább a vád – Népszava online, 2012. december. 13.
  23. Hunyadi-túra 2009 Hunyadi-túra honlapja
  24. Hagyó Miklós hivatalos facebook oldala

További információk[szerkesztés]