Őry Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őry Csaba
Őry 2009 EP kampány 4.jpg
Született 1952. május 12. (61 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász, szociológus, politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Díjak MEP Awards 2006

Őry Csaba György (Budapest, 1952. május 12.) magyar jogász, szociológus, szakszervezeti vezető, politikus, országgyűlési és EP-képviselő.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1978-ban szerzett jogi doktorátust.

Tudományos pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diplomájának megszerzése után négy évig szabadfoglalkozású szociológusként dolgozott, majd 1982 és 1983 között a Szolgáltatásfejlesztési Kutatóintézet munkatársa volt. Ezután került a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetébe, melynek tudományos segédmunkatársa lett. Ezen kívül 1984-től az ELTE-n szociálpolitikát és magyar társadalomtörténetet tanított. A Szociológiai Kutatóintézetből 1989-ben, az ELTE-ről 1992-ben távozott, de utóbbiban még 1994 és 1998 között ismét tanított.

1988-ban a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete egyik kezdeményezője volt, az országos választmány, ill. az ügyvivő bizottság tagja is volt, majd 1990-től annak szóvivőjeként is tevékenykedett.

Kutatási területe: a magyar szociálpolitika története.

Közéleti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakszervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1988 és 1993 között a LIGA szakszervezetek ügyvivője és alelnöke volt, majd 1994-ben a szervezet elnökévé választották. 1989-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon a LIGA képviselőjeként. Elnöki posztjáról 1994-ben lemondott, mivel a Fidesz parlamenti szakértője lett.

Fidesz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996 óta a párt tagja. 1997 és 1998 között a Fidesz munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai műhelyének vezetője volt. 1998 és 2004 között a FIDESZ Budapesti Választmányának tagja, majd 2005 és 2009 Országos Választmányi tag volt.

Országgyűlési képviselőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1998-as országgyűlési választáson Zugló egyik felét magába foglaló Budapest 21. számú egyéni választókerületből szerzett mandátumot, és 2004-ig a parlament tagja maradt. Ezalatt az idő alatt kétszer is a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság alelnöke volt (1998; 2002-2004), továbbá 1998 és 2002 között szlovák-magyar vegyes bizottság szociális albizottságának elnökeként is dolgozott. 2002 és 2004 között az Interparlamentáris Unió, magyar-vietnami-kambodzsai-laoszi tagozatának elnöke volt. 1998 és 2002 között a Magyar Állandó Értekezlet egészségügyi, szociális és foglalkoztatási bizottságának elnöke volt. A 2002-es országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. A ciklusban a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke volt.

Kormányzati szerepvállalásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orbán-kormányban Harrach Péter politikai államtitkára volt a Szociális és Családügyi Minisztériumban, majd 2000 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott a társadalompolitika, ill. a gazdaságpolitikai referatúrát irányító politikai államtitkárként. 1998 és 2002 között a magyar kormány képviselője volt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben betöltött szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998 és 2000 között az ILO Igazgatótanácsi tagja, és az ILO Igazgatótanácsának Ágazati és Technikai Konferenciák és Kapcsolódó Ügyek Bizottságának elnöke volt. Továbbá 1999-ben az ILO Konferencia Határozati Bizottságának elnöke volt.

Európai Parlament Tagjaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003 és 2004 között a Magyar Köztársaság megfigyelője volt az Európai Parlamentben. A 2004-2009-es ciklus folyamán a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság Európai Néppárt-Európai Demokraták (ENP-ED) frakciójának helyettes koordinátora volt. Emellett részt vett Délkelet-Ázsia országaival és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség és az EU-Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség munkájában is. Továbbá 2009-ig a Fejlesztési Bizottság póttagja volt. 2010-ig az ENP-ED Munkástagozatának elnöki és szóvivői tisztét töltötte be. 2009-től Foglalkoztatási és Szociális Bizottság ENP koordinátora, illetve, az EU-Kazahsztán, EU-Kirgizisztán, EU-Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja. Második parlamenti ciklusa során a Fejlesztési Bizottság és a Délkelet-Ázsia országaival és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség póttagja. 2006-ban a szociális- és foglalkoztatáspolitika területén kifejtett munkásságáért elnyerte az "Év legjobb képviselője"-díjat (MEP Award 2006, Parliament Magazine).

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, házasságából két leánygyermeke született.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]