Őry Csaba

Őry Csaba
Született	Budapest 1952. május 12. (60 éves)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogás, szociológus, politikus

Őry Csaba György (Budapest, 1952. május 12.) magyar jogász, szociológus, szakszervezeti vezető, politikus, országgyűlési és EP-képviselő.

Tanulmányai

1970-ben érettségizett, majd két évig autószerelőként dolgozott. 1973-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1978-ban szerzett jogi doktorátust.

Szociológusi pályafutása

Diplomájának megszerzése után négy évig szabadfoglalkozású szociológusként dolgozott, majd 1982 és 1983 között a Szolgáltatásfejlesztési Kutatóintézet munkatársa volt. Ezután került a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetébe, melynek tudományos segédmunkatársa lett. Ezen kívül 1984-től az ELTE-n szociálpolitikát és magyar társadalomtörténetet tanított. A Szociológiai Kutatóintézetből 1989-ben, az ELTE-ről 1992-ben távozott, de utóbbiban még 1994 és 1998 között ismét tanított.

Kutatási területe: a magyar szociálpolitika története.

Közéleti pályafutása

1988-ban a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete egyik kezdeményezője volt, az országos választmány, ill. az ügyvivő bizottság tagja is volt, majd 1990-től annak szóvivőjeként is tevékenykedett. Emellett részt vett a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának megalapításában.

1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal Liga-képviselője, majd 1990 és 1993 között a könföderáció ügyvivője, majd alelnöke volt. 1993-ban a Liga elnökévé választották. 1994-ben a Fidesz parlamenti szakértője lett, emiatt távozott a Liga éléről. 1996-ban lépett be a pártba. 1997 és 1998 között a Fidesz munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai műhelyének vezetője volt.

Az 1998-as országgyűlési választáson Zugló egyik felét magába foglaló Budapest 21. számú egyéni választókerületből szerzett mandátumot. A nemsokára megalakult Orbán-kormányban Harrach Péter politikai államtitkára volt a Szociális és Családügyi Minisztériumban, majd 2000 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott a társadalompolitika, ill. a gazdaságpolitikai referatúrát irányító politikai államtitkárként. A 2002-es országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. Egyéni körzetében mindkét alkalommal Baráth Etele volt a szocialista ellenfele. A ciklusban a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke volt.

2003-ban az Európai Parlament megfigyelő tagja volt. A 2004-es EP-választáson a Fidesz jelöltjeként mandátumot szerzett. 2006-ban Az év európai parlamenti képviselőjévé választották.

Családja

Nős, házasságából két leánygyermeke született.

Források

• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 836. old., ISSN 1787-288X
• Életrajz hivatalos honlapján
• Adatlap az Európai Parlament honlapján