Európai Néppárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
European People's Party
(Európai Néppárt)
EPP logo.svg
Adatok
Elnök Wilfried Martens
Alapítva 1976
Székház Rue du Commerce / Handelsstraat 10, Brüsszel, B-1000
Ideológia kereszténydemokrácia
konzervativizmus
Politikai elhelyezkedés jobbközép
EP-frakció Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
Hivatalos színei kék, narancs
Weboldala

Az Európai Néppárt (angolul European People's Party, a továbbiakban EPP) európai szintű jobbközép politikai párt. Kereszténydemokrata pártok alapították 1976-ban, később konzervatív pártok és más jobbközép irányultságú pártok is csatlakoztak. Az EPP a legnagyobb európai párt, az Európai Unió (EU) minden szervezetében képviselteti magát, és ugyanígy a legnagyobb párt az Európa Tanácsban is. 39 országból összesen 74 tagpártja van, ebből 17 EU-s 6 nem EU-s ország állam és kormányfői, 13 Európai Biztos (a Bizottság elnökét is beleértve) valamint az Európai Tanács Elnöke. 264 képviselővel az Európai Néppárt a legnagyobb párt az Európai Parlamentben.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

Európai Néppárt saját felfogása szerint “azoknak a jobbközép politikai szervezeteknek a családja, melyek gyökerei mélyen visszanyúlnak az Európai kontinens történelmébe és civilizációjába, ugyanakkor már a kezdetekben úttörő szerepet játszott az európai projektekben”. Az EPP származása visszavezethető a Nouvelles Equipes Internationales-ra (Új nemzetközi csapatok, 1946–1948) melyet az európai kereszténydemokraták alapították 1965-ben.

1976 óta az Európai Néppártnak 4 elnöke volt:

Programja [szerkesztés]

A 2009-es európai parlamenti választási kampány során az EPP 2009 áprilisában tartott varsói kongresszusán bemutatta a "Választási kiáltványát". Ebben a következőkre helyezte a hangsúlyt:

  • Új munkahelyek teremtése. A reformok folytatása valamit további befektetések az oktatásba. Az élethosszig tartó tanulás és foglalkoztatás támogatása, annak érdekében, hogy mindenkinek egyforma lehetőségeket tudjunk teremteni.
  • A protekcionizmust el kell kerülni. A fiskális és monetáris politikákat össze kell hangolni;
  • Az átláthatóság és ellenőrzés növelése a pénzügyi piacokon;
  • Európát vezetővé kell tenni a zöld technológiák használatában;
  • Növelni a megújuló energiaforrások használatát, 2020-ra 20%-ra;
  • Családbarát rugalmasságot kell nyújtani a dolgozó szülőknek. Jobb gyerekgondozást és lakhatóságot kell biztosítani családbarát fiskális politikák életbe léptetése révén, és ösztönözni kell a szülés utáni szabadságra való hajlandóságot;
  • Európának meg kellene találni azt a stratégiát, mellyel új munkaerőt tud vonzani a világ többi részéről, hogy versényképesebbé, dinamikusabbá válhasson, és nagyobb tudásbázissal rendelkezhessen.

Struktúra [szerkesztés]

Szervezet [szerkesztés]

Elnökség [szerkesztés]

Az Elnökség a párt végrehajtó testülete. Dönt a párt általános politikai irányzatáról és elnököl a Politikai Közgyűlésen. Az elnökség tagjai a következők: az elnök, 10 alelnök, a tiszteletbeli elnökök, a főtitkár és a kincstárnok. Emellett a Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának elnöke, a Bizottság elnöke, a Parlament elnöke, a Tanács és a magasabb képviselők (mindaddig míg tagjai egy tagpártnak) mind ex-officio (hivatalból) alelnökök.

Az Európai Néppárt 2009-es Bonn-i Kongresszusa óta, az elnökség felépítése a következő:

Politikai Közgyűlés [szerkesztés]

A Politikai Közgyűlés határozza meg a párt politikai helyzetét az egyes kongresszusok közötti időszakban, határoz a tagságokkal kapcsolatos kérdésekben, politikai irányvonalakról és a költségvetésről. A delegált EPP tagokból valamint a társult tagpártokból, szervezetekből és csoportokból áll. A közgyűlés legalább évente 3 alkalommal kerül megrendezésre.

Kongresszus [szerkesztés]

A Kongresszus a legmagasabb törvényhozó testülete a pártnak. Az Európai Néppárt tagjaiból delegált személyekből, a társult pártok tagjaiból valamint tagszövetségekből, tagcsoportokból áll. Normális esetben 3 évente egyszer rendezik meg, de vannak rendkívüli esetekben összehívott kongresszusok is. A kongresszusokon választják ki az EPP soron következő elnökségét, határoznak a fontosabb politikai dokumentumokról, választási programokról, ugyanakkor platformot biztosít az EPP kormányfőinek és pártvezetőinek.

Tevékenység [szerkesztés]

Az Európai Néppárt horizontálisan aktív minden fontosabb EU-s intézményben.

Az EPP elnöki meghívására, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlamentt elnöke, az EPP állam és kormányfők (EPP miniszterek, mikor ők koalíciós partnerek és az EPP vezetői az ellenzék részéről, mikor ők még nem tagjai a kormánynak) szokás szerint találkoznak néhány órával az Európai Tanács csúcstalálkozója előtt az “Academie Royal”-ban, Brüsszelben egy EPP találkozó erejéig, hogy lehetőség szerint egyeztessék álláspontjaikat.

A párt rendszeresen szervez EPP miniszteri találkozót az Európai Unió Tanácsának csúcstalálkozóját megelőzően. Erre az EPP miniszteri találkozóra rendszerint az EPP központi irodájában kerül sor. Az EPP évente összesen 10 miniszteri találkozót szervez: külügyi, gazdasági és pénzügyi, foglalkoztatási és szociális, ipari, védelmi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, bel-és igazságügyi, közlekedési és energiaügyi miniszteri találkozók.

Az EPP ad hoc találkozókat is szervez az Európai Bizottság EPP tagjaival.

Az EPP természetesen részt vesz az pán-európai, EP-választások kampányaiban. Ezek során jelöltet állít az Európai Bizottság élére. 2009 áprilisában José Manuel Barrosot jelölte, második ciklusra.

Európai intézmények [szerkesztés]

Jelenleg az EPP soraiból kerülnek ki az összes fő EU intézmény elnökei: az Európai Bizottságot José Manuel Barroso (PSD) vezeti, az Európai Tanács élén Herman Van Rompuy (CD&V) – akit az EPP jelölt, mint első állandó elnököt, és az Európai Parlament elnöki székét pedig Jerzy Buzek (PO) tölti be.

Európai Tanács [szerkesztés]

Az Európai Néppárt tagjai többségben vannak az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő, 27 tagú Európai Tanácsban.

Európai Bizottság [szerkesztés]

A Barroso-féle második Európai Bizottság tagjai sorában 13 (27-ből) EPP-tag van. Ők a következők:

Európai Parlament [szerkesztés]

Az Európai Parlamentben az Európai Néppárt a legnagyobb frakció – EPP Csoport – 264 képviselővel. A frakció jelenlegi elnöke a francia Joseph Daul.

Az EU-n túl [szerkesztés]

EPP az Európai Unión kívüli országokban [szerkesztés]

A társult egyesületek és megfigyelő pártok révén, az EPP-hoz tartozik 6 olyan állam és kormányfő, akik részt vesznek az EPP csúcstalálkozókon és üléseken. Ők a következők:

EPP az Európa Tanácsban [szerkesztés]

Az EPP Csoport az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén védi a szabad véleménynyilvánítás és tájékozódás, valamint a szabad mozgás, a gondolat- és vallásszabadság elveit. Elősegíti a szubszidiaritás elvének és a helyi autonómiának az érvényesülését, valamint védi a nemzeti, szociális és más kisebbségeket. Az EPP parlamenti közgyűlési csoportjának a vezetője az olasz UDC tag Luca Volonte.

EPP az EBESZ-ben [szerkesztés]

Az “EPP és a hasonló gondolkodású csoportok” részt vesznek az EBESZ parlamenti közgyűlésén, mint a legnagyobb politikai csoport. Az EPP képviselői részt vesznek az EBESZ választási megfigyelési missziójában és elkötelezetten támogatják a demokratikus értékek gyakorlását. A csoport elnöke Walburga Habsburg Douglas (Svédország), alelnökök: Consiglio Di Nino (Kanada), Vilija Aleknaitė Abramikiene (Litvánia), Laura Allegrini (Olaszország) és George Tsereteli (Grúzia).

EPP a NATO-ban [szerkesztés]

Az EPP alapszabályának megfelelően jelen van a NATO Parlamenti Közgyűlésén (NATO PK) is, megalkotva az "EPP és hasonló gondolkodásúak" csoportját. Ezt az politikai csoportot a német CDU politikus Karl Lamers vezeti, aki a jelenlegi elnöke a NATO-PK-nak is.

EPP és az Amerikai Egyesült Államok [szerkesztés]

Az EPP szoros kapcsolatban áll a Nemzetközi Republikánus Intézettel (IRI), mely szervezetet az Amerikai Egyesült Államok alapította, hogy támogassa a demokráciát és a demokratizálódást. Az EPP és az IRI az "Európai Partnerségi Kezdeményezés" alapján dolgoznak együtt.

EPP elnöke, Wilfried Martens támogatta John McCain szenátort, a republikánus elnökjelöltet, a 2008-as USA választások alkalmából. 2011-ben Martens és McCain néhány közös sajtónyilatkozatban kifejezték aggodalmukat az ukrajnai demokráciával, valamint a Julia Timosenko elleni politikai indittatású perrel kapcsolatosan.

Globális hálózatok [szerkesztés]

Az EPP képviseli az európai szárnyát két jobbközép multilaterális szervezetnek: a Nemzetközi Demokrata Uniónak (International Democrat Union-IDU) és a Nemzetközi Kereszténydemokratáknak (Christian Democrat International-CDI).

Európai Tanulmányok Központja [szerkesztés]

2008-ban az európai Politikai pártoknak engedélyezték, hogy alapítványokat hozzanak létre. Az EPP még abban az évben megalapította hivatalos think-tank alapítványát, az Európai Tanulmányok Központját (Centre for European Studies-CES).

A CES magába foglalja az összes jelentősebb nemzetközi agytrösztöt és alapítványokat, melyek az EPP tagjai is: Konrad Adenauer Alapítvány (CDU), Hanns Seidel Alapítvány (CSU), Elemzések és a társadalmi tanulmányok Alapítványa (PP), Konsztantinosz Karamanlisz Demokrácia Intézet (ND ), Jarl Hjalmarson Alapítvány (MOD), az Osztrák Néppárt Politikai Akadémiája (ÖVP) és még mások. A 2009-es választási kampányok alatt a CES elindított egy web alapú kampányt "tellbarrroso.eu" név alatt, hogy támogassa José Manuel Barroso elnökségi újraválasztását, EPP jelöltet, az Európai Bizottság élére. A budapesti székhelyű Robert Schuman Intézet és a luxembourgi székhelyű Robert Schuman Alapítvány is csatlakoztak.

EPP egyesületek [szerkesztés]

Az EPP nevéhez köthető sok speciális szervezet, melyek saját szemináriumokat tartanak, fórumokat vezetnek, publikációkat adnak ki és más tevékenységeik is vannak. Ezek az egyesületek a következők:

Európai Demokrata Diákok [szerkesztés]

  • European Democrat Students-EDS

Az EDS hivatalos hallgatói szervezete az Európai Néppártnak. 1961-es alapítása óta az EDS fórumot biztosít a tanulóknak valamint a fiatal politikai vezetőknek szerte Európából, azzal a céllal, hogy támogassák a pro-európai eszmecserét.

Diákszervezetként vizsgálja az olyan speciális témákat, mint a Bolognai folyamat. Nagy hangsúlyt fektet olyan értékek előmozdítására, mint a szabadság, demokrácia és az emberi jogok. 40 tagszervezete van, amik közel 500.000 hallgatót képviselnek. Képviselteti magát 31 országban, beleértve egyes nem tagállamokat is, mint Fehéroroszország és Grúzia.

Az EDS nem egy centralizált szervezet, ez a "szervezetek szervezete", egy hálózati struktúra, melynek célja, hogy a fiatalok hangját megszólaltassa és erőt adjon nekik. Minden évben otthont ad a téli - nyári egyetemeknek és több szemináriumnak is. Kiad egy kétévente megjelenő magazint is ("Bullseye") valamint kampányokat szervez a fiatalok érdekeit képviselve.

Európai Szenior Állampolgárok Uniója [szerkesztés]

  • European Senior Citizen's Union – ESCU

1995-ben alapították, jelenleg Bernhard Worms vezeti. Az ESCU a legnagyobb szenior politika szervezet Európában. Jelen van 26 országban 45 szervezet és több mint 500.000 állampolgár a tagja, akik elkötelezetten kiállnak az idősek jogai mellettn. Az ESCU célja, hogy előmozdítsa az idősek szerepét az európai társadalomban, küzd az öregek megkülönböztetése ellen, felszólal az európai nyugdíjrendszerekkel kapcsolatosan, a nyugdíjasok védelme érdekében, támogatja az önkéntességet valamit a generációk közötti kapcsolatokat, kommunikációt.

Kereszténydemokrata Munkások Európai Uniója [szerkesztés]

  • European Union of Christian Democratic Workers (EUCDW)

Az EUCDW az Európai Néppárt munkavállalóinak szervezete, 24 tagszervezete van 18 különböző országból. Elnöke Elmar Brok MEP, céljai pedig a következők: felszólal a demokratikus európai politikai egyesítéséért, képviseli és védelmezi a munkavállalók érdekeit keresztény-szociális elvek alapján, elősegíti az együttműködést a munkavállalók és képviselőik között, annak érdekében, hogy lépésről lépésre megvalósíthassák az Európai Szociális Modellt. Az elmúlt években az EUCDW sok erőfeszítést tett, azért hogy befolyásolja a foglalkoztatási politikát és megvédje az osztatlan Európában a társadalmi igazságosságot.

Kis- és középvállalkozók Uniója [szerkesztés]

  • Small and Medium Entrepreneurs Union (SME Union)

Az SME az Európai Néppárt gazdasági kérdésekkel foglalkozó kereszténydemokrata, konzervatív és liberális politikusainak szervezete. Célja, hogy támogassa az EU politikájának SME-barát jellegét, szoros együttműködésben az SME képviselőkkel az EPP csoportban az Európai Parlamentben. A kis- és középvállalatok tevékenységét a fenntartható munkahelyek, a növekedés és a jólét fő hajtóerejének tartják.

Nők az Európai Néppártban [szerkesztés]

  • Women of the European People’s Party (EPP Women)

Az EPP női egyesületének több mint 40 tagszervezete van az Európai Unióból és azon túlról is. Elkötelezettek a nők politikában való részvétele mellett Európa szerte, kampányolnak minden nőkkel kapcsolatos társadalmi kérdésben.

Az Európai Néppárt Fiataljai [szerkesztés]

  • Youth of the European People’s Party (YEPP)

A YEPP vezetője Dömötör Csaba. A YEPP az EPP hivatalos ifjúsági szervezete, önálló szabályzattal, politikai programmal valamint választott képviselőkkel. A YEPP tagjai a nemzeti tagpártok középjobb, kereszténydemokrata ifjúsági szervezetei. 51 tagszervezete van, 1-2 millió fiatallal 38 országból Európa-szerte. Ezzel a YEPP a legnagyobb ifjúsági politikai szervezet Európában.

Tagság [szerkesztés]

Az Európai Néppárton belül 3 típusú tagság létezik: teljes tagság, társult tagság valamint megfigyelő pártok. Teljes tagsággal rendelkeznek az EU-tagállamok pártjai.

Teljes jogú tagok [szerkesztés]

 Ausztria

  • Ausztriai Néppárt (Austrian People's Party - ÖVP)

 Belgium

 Bulgária

 Ciprus

  • Demokratikus Rally (Democratic Rally)

 Csehszlovákia

  • Keresztény Demokratikus Unió – Csehszlovák Néppárt (Christian and Democratic Union - Czechoslovak People's Party KDU-CS)

 Dánia

 Észtország

  • Pro Patria és Res Publika Unió (Union of Pro Patria and Res Publica)

 Finnország

 Franciaország

 Németország

 Görögország

  • Új Demokrácia (New Democracy - ND)

 Magyarország

 Írország

  • Fine Gael - FG)

 Olaszország

  • A szabadság emberei (The People of Freedom - PdL)
  • A Központ Unója (Union of the Centre - UdC)
  • Népek Délért (Populars for the South)

 Lettország

  • Új Korszak Párt (New Era Party - JL)
  • Polgári Szövetség (Civic Union - PS)

 Litvánia

  • Litván Kereszténydemokraták (Homeland Union – Lithuanian Christian Democrats, TS-LKD)

 Luxemburg

  • Keresztény Szociális Párt (Christian Social People's Party - CSV)

 Málta

 Hollandia

  • Kereszténydemokraták (Christian Democratic Appeal - CDA)

 Lengyelország

 Portugália

  • Szociáldemokrata Párt (Social Democratic Party - PSD)
  • Demokratikus és Szociális Néppárt (Democratic and Social Centre – People's Party, CDS-PP)

 Románia

 Szlovákia

 Szlovénia

  • Szlovén Demokrata Párt (Slovenian Democratic Party - SDS)
  • Új Szlovén Kereszténydemokrata Párt (New Slovenia Christian People's Party - NSi)
  • Szlovén Néppárt (Slovenian People's Party - SLS)

 Spanyolország

 Svédország

Társult tagok [szerkesztés]

 Horvátország

 Macedónia

  • Macedónia Belső forradalmi Szervezete – Macedónia Nemzeti Egységének Demokrata Pártja - (Internal Macedonian Revolutionary Organization – Democratic Party for Macedonian National Unity)

 Norvégia

 Szerbia

 Svédország

  • Kereszténydemokrata Néppárt (Christian Democratic People's Party - CVP)

Megfigyelő tagok [szerkesztés]

 Albánia

  • Albánia Demokrata Pártja (Democratic Party of Albania)

 Fehéroroszország

  • Fehérorosz Néppárt (Belarusian Popular Front - BNF)
  • Fehérorosz Egyesült Polgári Párt(United Civil Party of Belarus - AHP)

 Bosznia-Hercegovina

  • Demokratikus Akció Pártja (Party of Democratic Action - SDA)
  • Bosznia Hercegovina Horvát Demokratikus Uniója (Croatian Democratic Union of Bosnia and Herzegovina - HDZBiH)
  • Demokratikus Fejlődés Pártja (Party of Democratic Progress - PDP)

 Horvátország

  • Demokratikus Központ (Democratic Centre - DC)

 Finnország

  • Kereszténydemokraták (Christian Democrats - KD)

 Grúzia

  • Egyesült Nemzeti Mozgalom (United National Movement - UNM)

 Olaszország

  • Dél Tiroli Néppárt (South Tyrolese People's Party - SVP)

 Moldova

  • Kereszténydemokrata Néppárt (Christian-Democratic People's Party)
  • Moldva Liberális Demokrata Pártja (Liberal Democratic Party of Moldova - PLDM)

 Norvégia

  • Kereszténydemokrata Néppárt (Christian People's Party - KrF)

 San Marino

  • San Marino-i Kereszénydemokrata Néppárt (San Marinese Christian Democratic Party – PDCS)

 Szerbia

 Törökország

 Ukrajna

  • “A Mi Ukrajnánk” Népi Unió (People's Union "Our Ukraine” - NSNU)
  • Ukrajna Népi Mozgalma (People's Movement of Ukraine - Rukh)
  • Minden Ukrajna-i Hazája (All-Ukrainian Union "Fatherland")
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Európai_Néppárt&oldid=13158503”