Áder János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Áder János
Ader Janos.jpg
Magyarország (a III. Magyar Köztársaság) 5. köztársasági elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. május 10.
Előd Schmitt Pál
Kövér László (a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva)
A magyar Országgyűlés elnöke
Hivatali idő
1998. június 18.2002. május 14.
Előd Gál Zoltán
Utód Szili Katalin

Született 1959. május 9. (54 éves)
Csorna
Párt Fidesz
(1989. április óta)
Választókerület Fidesz országos lista
(1990–1998)
Csorna
(1998–2009)

Foglalkozás jogász, politikus
Vallás római katolikus
2013-ban a Sándor-palotában

Áder János (Csorna, 1959. május 9.[1] – ) magyar jogász, politikus, Magyarország köztársasági elnöke. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke. 2002-től 2006-ig a Fidesz országgyűlési frakciójának, 2002 és 2003 között a Fidesz ügyvezető alelnökeként a párt vezetője. 2009-től 2012-ig európai parlamenti képviselő. 2012. április 16-án Orbán Viktor javaslatára a Fidesz-KDNP frakciószövetség államfőjelöltje lett. Május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta, az Alaptörvény rendelkezése szerint 8 nappal később,[2] 2012. május 10-én lépett hivatalba.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános iskolát Csornán végezte. 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1977-1978-ban Kalocsán mint előfelvételis teljesített sorkatonai szolgálatot.

1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (jelenlegi nevén Bibó István Szakkollégium) tagja volt. Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.

A Fideszbe 1988 áprilisában lépett be.[3] 1989-ben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője volt. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagjává választották. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az országgyűlési és az önkormányzati választáson a Fidesz kampányfőnöke volt.

1990. december 29-én megválasztották az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének felülvizsgálatát végző ad hoc bizottság tagjává.

Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni megméretésen harmadik helyen végzett Budapest 24. választókerületében, majd lemondott az SZDSZ-es jelölt javára, pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1990 decemberében a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé választották, tisztségét 1992-ig töltötte be. 1992 februárjában választották a Fidesz Országos Választmányának elnökévé. 1993 áprilisában a párt debreceni, V. kongresszusán kinevezték a Fidesz alelnökévé, májusban pedig a párt ügyvezető alelnöke lett.

Az 1994-es országgyűlési választáson újra az országos listáról szerzett mandátumot. 1995. június 17-ig tagja volt a számvevőszéki állandó bizottságnak is.

Miután 1997-ben a Fidesz-frakció a Kereszténydemokrata Néppártból kivált tagokkal bővült, az Országgyűlés negyedik legnagyobb frakciója lett és így Ádert választották az Országgyűlés egyik alelnökévé. 1997-ig volt pártja ügyvezető alelnöke. Az 1998-as országgyűlési választáson a második fordulóban szerzett egyéni mandátumot (csornai választókerület). Pártja választási győzelme után őt választották az Országgyűlés elnökévé, így ő lett Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága. Ezt a pozícióját a ciklus végéig tartotta.

Eközben 1999-ben ismét a párt ügyvezető alelnökévé választották. A 2002-es országgyűlési választáson a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. A képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd két hónappal később átvette a Fidesz-frakció vezetését. Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangjában vezette a pártot a Fidesz 2003-as újjászervezéséig. Ügyvezető alelnöki tisztségét is eddig viselte. 2003-ban egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választáson újra megnyerte a mandátumot a csornai választókerületben, az alakuló ülésen megválasztották az Országgyűlés alelnökének, a korábban felajánlott frakcióvezetői posztot nem vállalta el.

2007-ben bejelentette, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választáson.[4] Miután a választáson mandátumot szerzett, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról; ezt követően az Európai Parlamentben politizált 2012 tavaszáig. Schmitt Pál lemondása után, 2012 április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 ajánlásával lett az egyetlen államfőjelölt.[5] Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal köztársasági elnökké választotta.[6] A 305 leadott szavazatból 3 volt érvénytelen, a kormánypárt 262 képviselője igennel, a szavazáson résztvevő egyetlen ellenzéki frakció, a Jobbik képviselői 40-en nemmel voksoltak. Jelen voltak még a Lehet Más a Politika képviselői is, ám ők nem szavaztak. A Magyar Szocialista Párt és a frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből.[7] Áder az esküt még aznap letette és május 10-én iktatták be hivatalába.[8][9] A beiktatási ünnepség után megkapta az államfőt jogszabály szerint megillető Magyar Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetéseket.[10]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, Áder János (1932-1980) bolti eladóként dolgozott, később Csornán és környékén különböző kereskedelmi egységeknél működött mint boltvezető-helyettes. Édesanyja, Szabó Terézia (sz. 1936) a Csornai Kórházban volt könyvelő, majd nyugdíjba vonulásáig a kórház gazdasági igazgatóhelyettese volt. Szülei katolikus vallásúak, egyetlen pártba sem léptek be. Húga, Annamária (sz. 1960) biológia-földrajz szakos gimnáziumi tanár.

Nős, felesége Herczegh Anita,[11] akivel az egyetemen ismerkedtek meg és 1984-ben összeházasodtak. Párja 1987-ben szerzett jogi diplomát, majd bírói hivatása önkéntes átmeneti felfüggesztéséig a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán dolgozott. Három lány- és egy fiúgyermek édesapja.

Gyermekeik közül Borbála (sz. 1988), a legidősebb lány maga is jogász lett, András (sz. 1990) gazdasági főiskolát végzett, Orsolya (sz. 1993) a művészetek iránt érdeklődik, s a legkisebb, Júlia pedig általános iskolai tanulmányait végzi.[11] Apósa Herczegh Géza volt alkotmánybíró, illetve a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Áder János témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Gál Zoltán
A magyar Országgyűlés elnöke
19982002
Utódja:
Szili Katalin
Fidesz New logo.jpg A Fidesz elnökei
Előző elnök:
Pokorni Zoltán
Áder János

20022003

Következő elnök:
Orbán Viktor
Elődje:
Kövér László (ideiglenes)
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
2012–
A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
hivatalban