1989

1989 más naptárakban
Gergely-naptár	1989
Ab urbe condita	2742
Bahái naptár	145 – 146
Berber naptár	2939
Bizánci naptár	7497 – 7498
Buddhista naptár	2533
Burmai naptár	1351
Etióp naptár	1981 – 1982
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2044 – 2045
Shaka Samvat	1911 – 1912
Kali juga	5090 – 5091
Holocén naptár	11989
Iráni naptár	1367 – 1368
Japán naptár	2649 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4685–4686
Kopt naptár	1705 – 1706
Koreai naptár	4322
Muszlim naptár	1409 – 1410
Örmény naptár	1438 ԹՎ ՌՆԼԸ
Thai szoláris naptár	2532
Zsidó naptár	5749 – 5750

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994

Események

Január

• január 1. – Magyarországon bevezetik a munkanélküli-segélyt.
• január 7. – Akihito lesz Japán császára.
• január 7–11. – Párizsban 149 ország részvételével nemzetközi konferenciát tartanak a vegyifegyverekről.
  

  

  George Bush leteszi hivatali esküjét
• január 10. – Grósz Károly, az MSZMP főtitkára nyilatkozata, miszerint heteken belül megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról, de „folytatjuk részvételünket a Varsói Szerződés szervezetében”.
• január 18.
  • Észtországban hivatalos nyelvvé nyilvánítják a nemzeti nyelvet.
  • Mihail Gorbacsov további részleteket közöl a szovjet fegyveres erőkben tervezett csökkentésekről, amelyekre az ENSZ-ben – 1988. december 7-én – mondott beszédében utalt. Bejelenti, hogy a szovjet védelmi kiadásokat 14,2%-kal, a fegyverek és katonai felszerelések gyártását 19,5%-kal fogják csökkenteni.
• január 20. – Hivatalba lép az USA (előző év novemberben megválasztott) 41. elnöke George H. W. Bush.
• január 24. – Az Amerikai Egyesült Államokban (USA) kivégzik Theodore Robert Bundyt („Ted Bundy”-t).
• január 25. – Elkészül az „ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet Déli Hadseregcsoport kivonásának ütemterve. (A terv szerint az év első felében hazaindul Veszprémből 1 szovjet harckocsihadosztály és 1 kiképző harckocsiezred. Júliustól decemberig távozik 1 szovjet deszant rohamzászlóalj és a tököli repülőtérről 1 vadászrepülő ezred. 1990-ben egy szovjet vegyvédelmi zászlóaljat és a szolnoki katonai tiszti iskola állományát indítják hazafelé.)

Február

• február 5. – A szovjet hadsereg végleg elhagyja Afganisztánt.
• február 11. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága jóváhagyja a többpárti politikai rendszerbe történő „fokozatos és folyamatos” átmenetet.
• február 14. – Komeini ajatollah, Irán vallási vezetője a teheráni rádióban bejelenti, hogy halálra ítéli Salman Rushdie, Nagy-Britanniában élő indiai írót a Sátáni versek című könyv megírása és megjelentetése miatt.
• február 15. – Afganisztánból a szovjet 40. hadsereg valamennyi egységét kivonják.
• február 27. – Az albán tiltakozások miatt rendkívüli állapotot vezetnek be Koszovón.

Március

• március 2. – 12 Európai Uniós tagállam megállapodik abban, hogy a század végéig beszüntetik a CFC-k előállítását.
  

  

  Az Exxon Valdez olajszállító
• március 6. – Az EBEÉ külügyminisztereinek találkozója Bécsben. Az értekezleten megkezdődnek az új tárgyalások a NATO és a Varsói Szerződés 23 országa között az európai hagyományos fegyveres erőkről (CFE), továbbá az EBEÉ 35 országának képviselője között a bizalom- és biztonságnövelő intézkedésekről.
• március 22. – Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulása.
• március 24.
  • Alaszka partjainál zátonyra fut az Exxon Valdez olajszállító hajó és 40 000 tonna nyersolaj ömlik az óceánba
  • Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és az NSZK között.
• március 26. – Megtartják a Szovjetunió új Népi Küldöttek Kongresszusába történő választást, ahol több jelöltet állítanak; a választások számos választókerületben a hivatalos párt-jelöltek vereségével zárul.
• március 28. – Centralizáló alkotmánymódosítás Szerbiában.

Április

• április 4.
  • Magyarország felszabadításának napja utoljára számít állami ünnepnek.
  • Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésen emlékezik meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete aláírásának 40. évfordulójáról.
• április 5. – Varsóban megállapodást ír alá a kormány az ellenzékkel arról, hogy intézkedéseket léptetnek érvénybe a Lengyelországban megvalósítandó politikai reform érdekében, amely kiterjed a szabad választásokra és a betiltott szakszervezeti mozgalomra, a Szolidaritás elismerésére.
• április 22. – Feloszlik a KISZ.
• április 25. – Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.

Május

• május 2. – A magyar–osztrák határon megkezdődik a műszaki zárrendszer, a „vasfüggöny” felszedése.
• május 5. – Észtország után a lett parlament is hivatalossá nyilvánította a nemzeti nyelvet.
• május 7. – Debrecenben MDF-kezdeményezésre lakossági fórumon követelik a szovjet katonai repülőtér bezárását.
• május 8. – A szlovén ellenzék májusi deklarációja.
• május 12. – George Bush amerikai elnök javasolja az Open Skies rendszer bevezetését.
• május 13. – A Németh-kormány azonnali hatállyal leállíttatja a nagymarosi vízi erőmű építését.
• május 15. – 30 év után újra szovjet államfő, Mihail Gorbacsov látogat Pekingbe, a szovjet-kínai kapcsolat javítására.
• május 16. – Az MSZMP PB napirendjére tűzi, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete következő ülésén vessék fel a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonásának kérdését.
• május 19. – Sárbogárdról és Debrecenből hazaindítják a szovjet alakulatokat, de mindkét laktanyába a Nyugat-Dunántúlról telepítenek át szovjet katonákat.
• május 22. – Elkezdődik a Calypso Rádió adása
• május 25. – A Népképviselők Gyűlése a Szovjetunió első – és egyben utolsó – elnökévé Mihail Gorbacsovot választja.
• május 28. – Lezárul a szovjet szárazföldi erők 1989-re bejelentett magyarországi csapatcsökkentése. (Egy hónap alatt 10 400 szovjet katona, közel 300 harckocsi, 150 páncélos harcjármű, valamint a bejelentett szárazföldi tüzérségi technika 90%-a hagyta el az országot.)
• május 29–30. – Az Észak-atlanti Tanács csúcstalálkozója Brüsszelben.
• május 31. – George Bush amerikai elnök az NSZK-ban tett látogatása alatt javasolja a szabad választásokat és a pluralizmus bevezetését Kelet-Európában, valamint a berlini fal lebontását.

Június

• június 4.
  • A pekingi diáktüntetés véres leverése.
  • A szovjetunióbeli Ufa és Asa között mintegy 780 ember, nagy részben gyermek veszti életét a SZU legsúlyosabb vasúti balesete során. Gorbacsov országos gyászt rendel el.
• június 13. – Bonnban Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár politikai nyilatkozatot ír alá, melyben megerősítik, hogy minden állam szabadon dönthet politikai és társadalmi rendszeréről.
• június 15. – A Fidesz kezdeményezésére 200 fő a szovjet csapatok kivonását követeli a szovjet nagykövetség előtt.
• június 16. – A kivégzett Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós ünnepélyes újratemetése. (Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja gyászbeszédében a szovjet csapatok azonnali kivonását követeli.)
• június 19. – Genfben újrakezdik a START tárgyalásokat.
• június 23. – A Fidesz szervezésében fiatalok jelképesen elfoglalják a szovjet csapatok távozásával megüresedett szombathelyi laktanyát.
• június 26.
  • Balesetet szenved egy Echo-2 típusú szovjet atom-tengeralattjáró a norvég Medve-szigetektől 350 km-re délre.
  • Horn Gyula külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock átvágják Sopronnál a határ drótkerítését, a vasfüggönyt.

Július

• július 6.
  • A Legfelsőbb Bíróság ítéletében rehabilitálta az 1956-os forradalom után meghurcoltakat.
  • Meghal Kádár János.
• július 11. – Budapesten megkezdi adását az első magántulajdonú magyar kereskedelmi rádió, a Rádió Bridge.
• július 24–25. – Moszkvában a szovjet csapatok további kivonásáról tárgyalnak Mihail Gorbacsovval az MSZMP vezetői, Nyers Rezső és Grósz Károly.

Augusztus

• augusztus 9. – A szövetségesek nevében a NATO főtitkár nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a Bulgáriában élő török kisebbség helyzetével kapcsolatban.
• augusztus 19. – Kezdetét veszi Sopronnál a Páneurópai piknik, amelynek keretében a nyitott határszakaszon tízezernyi NDK állampolgár menekül át nyugatra.
• augusztus 24. – Tadeusz Mazowieckit választják miniszterelnökké Lengyelországban.
• augusztus 25. – A Voyager–2 eléri a Neptunusz bolygót.

Szeptember

• szeptember 10. – Magyarország megnyitja nyugati határait.
• szeptember 27. – A köztársasági szuverenitást erősítő alkotmánymódosítás Szlovéniában.

Október

• október 5–7. – A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) utolsó kongresszusa amelyen feloszlatja önmagát.
• október 6. – Az NSZK-ban átadják az Ems-alagutat.
• október 6–7. – Mihail Gorbacsov részt vesz az NDK 40. évfordulójának kelet-berlini ünnepségein, ahol sürgeti a reformok végrehajtását az NDK-ban is.
• október 16. – Az EBEÉ keretében környezetvédelmi értekezletet tartanak Szófiában.
• október 18.
  • Szűrös Mátyást bízzák meg ideiglenesen a köztársasági elnöki teendők ellátásával.
  • Erich Honecker-t, az NSZEP főtitkárát Egon Krenz váltja fel.
• október 21. – Antall József lesz a Magyar Demokrata Fórum elnöke
• október 23. – Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot.
• október 24. – NDK új államfője Egon Krenz.

November

• november 2. – A magyar kormány 3-ától 20-áig felfüggeszti a turista valutaellátmány folyósítását, és új, szigorúbb devizaellátási rendszert vezet be (a lakossági valutaellátmány 4 évre maximum 300 dollár lesz).
• november 3. – Szűrös Mátyás lesz ideiglenesen Magyarország köztársasági elnöke.
• november 4.
  • Az utolsó nagy tüntetés NDK-ban a határmegnyitás előtt.
  • Az 1956-os felkelés leverésének és a szovjet hadsereg bevonulásának 33. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt a Szovjetunió nagykövetsége előtt követeli a szovjet csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonulását. (A kormány elhatárolja magát a tüntetéstől.)
• november 6. – Az EGK tagállamainak külügyminiszterei úgy határoznak, hogy a Közös Piac januártól megnyitja határait Magyarország és Lengyelország termékei előtt.
• november 7. – Lemond a keletnémet kormány.
• november 8. – A magyar külügyminisztérium Románia budapesti nagyköveténél tiltakozik Tőkés László temesvári lelkész ügyében
• november 9. – Megkezdik a berlini fal lebontását, az NDK megnyitja határait az NSZK irányában.
• november 10. – Lemond Todor Zsivkov, Bolgár Kommunista Párt vezetője.
• november 13.
  • Az MDF a november 26-ai ún. „négyigenes” népszavazás bojkottálására szólít fel.
  • A keletnémet parlament Hans Modrow-t választja miniszterelnöknek.
• november 14. – A magyar kormány beadja csatalakozási kérelmét az Európa Tanácshoz, miközben még él a Varsói Szerződés, a szovjet csapatok még Magyarországon vannak.
• november 16. – Vágsellyén megalakul a szlovákiai magyarok első politikai pártja, a Független Magyar Kezdeményezés.
• november 16. – Az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadja Magyarország felvételi kérelmét a szervezetbe.
• november 17. – Hivatalosan engedélyezett diáktüntetés kezdődik Prágában az ötven éve meggyilkolt Jan Opletal diák emlékére; a diákok megmozdulása hamarosan a lakosság minden eddiginél nagyobb arányú, az uralkodó rendszer radikális megváltoztatását követelő tüntetésévé alakul át. Prága központjában a rohamrendőrség bekeríti és szétveri a tömeget.
• november 18. – A rendőrség akciója hatalmas felháborodást vált ki a Prága lakosainak körében, akik ismét az utcákra vonulnak. A diákok és a prágai színházak sztrájkba lépnek.
• november 19. – Magyarország egymilliárd dolláros rövid lejáratú gyorssegélyt kap a Közös Piactól.
• november 20.
  • 200 000 ember tüntet Prágában a demokratikus jogokért.
  • Lipcsében a tüntetők követelik a két német állam egyesítését.
• november 20–24. – A Román Kommunista Párt XIV. kongresszusa.
• november 21.
  • Németh Miklós a Parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról.
  • Németh Miklós a parlamentben bejelenti, hogy Czinege Lajos lemondott hadseregtábornoki rangjáról, lemond Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter is.
  • Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50%-át.
  • Csehszlovákia egész területén folytatódnak a tüntetések, Prágában első ízben szólal fel Václav Havel. Tárgyalások kezdődnek a kormányfő és az ellenzék képviselői között.
• november 24.
  • A Szocialista Internacionálé visszaállítja az MSZDP teljes jogú tagságát.
  • Az Országgyűlés kompromisszumos javaslatot fogad el az adótörvények ügyében, miután a bevásárlóturizmus miatt a határ menti megyékben romlott az ellátás, bővíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból.
  • Az egyre nagyobb csehszlovákiai tüntetések, tiltakozó mozgalmak hatására lemond a pártvezetés, a CSKP főtitkárává Karel Urbáneket választják, de ez a változás nem elégíti ki a „terekre vonult” lakosságot.
• november 26.
  • Négyigenes népszavazás Magyarországon.
  • A csehszlovák vezetés és az ellenzék képviselői között megkezdődnek a kerekasztal-tárgyalások, a küldöttségeket Ladislav Adamec és Václav Havel vezetik. Ismét hatalmas tüntetésekre kerül sor.
• november 27. – Lemond a Magyar Televízió elnöke, Bereczky Gyula.
• november 28. – Helmut Kohl német szövetségi kancellár előterjeszti a két német állam egyesítésének javaslatát.
• november 30. – Alfred Herrhausent, a Deutsche Bank elnökét – autóba rejtett pokolgépes támadással – meggyilkolja a Vörös Hadsereg Frakció.

December

• december 3.
  • Ladislav Adamec az új csehszlovák kormányfő.
  • Az NDK-ban lemond az új Keletnémet Szocialista Egységpárt Politikai és Központi Bizottsága.
• december 4. – NATO csúcstalálkozó Brüsszelben.
• december 6. – Egon Krenz keletnémet államfőt Manfred Gerlach váltja.
• december 7. – Lemond funkciójáról Ladislav Adamec, Gustáv Husák köztársasági elnök Marián Čalfát bízza meg kormányalakítással.
• december 9. – Gregor Gysi tölti be az NSZEP főtitkári tisztét.
• december 10.
  • Megalakul a Marián Čalfa vezette, a „nemzeti közmegegyezés kormányának” nevezett új kabinet Csehszlovákiában.
  • Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök lemond tisztségéről.
• december 11. – Tüntetések Bulgáriában, amelyek a szabad választások ígéretéhez és a kommunista párt vezetőszerepének megszüntetéséhez vezetnek.
• december 14–15. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri találkozója Brüsszelben.
• december 15. – A keletnémet Német Szocialista Egységpárt átalakul Demokratikus Szocializmus Pártjává.
• december 16. – Temesvárott a lakosság szimpátia-tüntetést rendez Tőkés László református lelkész mellett.
• december 17.
  • Temesváron Ceauşescu ellenes tüntetés veszi kezdetét, a katonaság a tüntetők közé lő.
    

    

    Tüntetők Bukarest utcáin
  • A régi MSZMP Marxista Egységplatformjának vezetésével az új XIV. Kongresszuson újjáalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Elnöknek Thürmer Gyulát választják meg.
• december 19. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban és tárgyalásokat folytat Manfred Wörner NATO–főtitkárral, továbbá NATO–tagországok állandó képviselőivel. (Ez az első miniszteri látogatás közép- vagy kelet-európai kormányzat részéről a NATO-ban.)
• december 21. – Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter újabb szovjet csapatkivonásokat jelent be.
• december 22.
  • Harc veszi kezdetét a Securitate és a katonasággal szövetkezett lakosság közt több romániai városban. Ilyen városok: Bukarest, Brassó, Temesvár, Nagyszeben, Kolozsvár, Arad, Sepsiszentgyörgy, stb.
  • Romániában megdől a Nicolae Ceauşescu vezette rendszer; a conducatort a Román Fegyveres Erők letartóztatják.
  • Megalakul a Nemzeti Megmentési Front, melynek elnöke Ion Iliescu.
• december 25. – Kivégzik Nicolae Ceauşescu román kommunista elnököt és feleségét Bukarestben.
• december 28.
  • Romániában lassan kezd helyreállni a rend.
  • Alexander Dubčeket a csehszlovák Szövetségi Gyűlés elnökévé választják.
• december 29.
  • A csehszlovák Szövetségi Gyűlés egyhangúlag Václav Havelt választja köztársasági elnöknek.
  • A lengyel parlament eltörli a Kommunista Párt vezetőszerepét és az ország nevét Lengyel Köztársaságra változtatja.

Az év témái

1989 az irodalomban

• Salman Rushdie: Sátáni versek

1989 a zenében

• Aerosmith: Pump
• Alphaville: The Breathtaking Blue
• Blind Guardian: Follow the Blind
• Bródy János: Hang nélkül
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Vasárnapi nép
• Cher: Heart of Stone
• Fénylő ölednek édes örömében... - rockoratórium
• Halász Judit: Ismeretlen Ismerős
• Katona Klári: Mozi
• Madonna: Like a Prayer
• Napoleon Boulevard: Mennyből az angyal
• Janet Jackson: Rhythm Nation 1814
• Nine Inch Nails: Pretty Hate Machine
• Nirvana: Bleach
• Queen: The Miracle
• Queen: At the Beeb
• Rózsaszín Bombázók: Svédasztal
• Red Hot Chili Peppers: Mother's Milk
• Sepultura: Beneath the Remains
• Szörényi Szabolcs: Lökd ide a...! (Kocsmadalok)
• Vincze Lilla: Lilla

1989 a sportban

• április 15. – Liverpool FC - Nottingham Forest FC FA Kupa mérkőzésen a jegy nélkül bejutók nagy száma miatt tragédia történt. A tömeg a kerítéshez szorította az elől álló szurkolókat, aki közül több mint kétszázan súlyosan megsebesültek, a halottak száma 96 volt.

1989 a televízióban

• Megkezdi adását a Nap TV.
• December 17. - A Simpson család premierje a FOX csatornán.

1989-ben a Világörökség részévé vált

• Görögország: Olympia régészeti feltárásai
• Görögország: Müsztrasz
• India: A buddhista emlékek Száncsiban
• Mali: Bandiagara szirtjei (A dogonok földje)
• Mauritánia: Banc d'Arguin Nemzeti Park
• Portugália: Az Alcobaça-kolostor
• Zambia és Zimbabwe: Mosi-oa-Tunya / Viktória-vízesés

Születések

Alex Diaz

Scout Taylor-Compton

Corbin Bleu

Anton Yelchin

Bacsinszky Tímea

Verrasztó Evelyn

Daniel Radcliffe

Hayden Panettiere

Knoch Viktor

• január 1. – Meritzer Williams, saint kitts és nevis-i atléta
• január 2. – Jovon Toppin trinidadi atléta
• január 3.
  • Kohei Uchimura japán tornász
  • Nagy Olivér magyar labdarúgó
• január 4. – Jan Hable cseh labdarúgó
• január 5. – Németh Krisztián magyar labdarúgó
• január 6. – Max Pirkis angol színész
• január 9.
  • Korcsmár Zsolt magyar labdarúgó
  • Michael Beasley amerikai kosárlabdázó
  • Dinko Jukić osztrák úszó
• január 13. – Alex Diaz kolumbiai labdarúgó
• január 15. – Alekszej Cserepanov, orosz jégkorongozó († 2008)
• január 21. – Szergej Feszikov orosz úszó
• január 23. – April Pearson angol színésznő
• január 31. – John Travers ír színész
• február 2. – Colin Daniel angol labdarúgó
• február 17. – Beata Falk svéd tájfutó
• február 20. – Bubba Lewis amerikai színész
• február 21.
  • Scout Taylor-Compton amerikai színésznő
  • Corbin Bleu amerikai színész-énekes
• március 2. – Devecseri Ádám magyar kenus
• március 9. – Patrick Hausding német műugró
• március 11. – Anton Yelchin orosz származású amerikai színész
• március 12. – Jevgenyij Dadonov orosz jégkorongozó
• március 16. – Koman Vladimir magyar labdarúgó
• március 18. – François Goeske német színész
• március 22. – Viktor Babiscsevics, belorusz úszó
• március 26. – Tigran Vardanjan magyar színekben versenyző orosz műkorcsolyázó
• március 28. – Keller Ákos magyar kosárlabdázó
• április 3. – Jakabos Zsuzsanna magyar úszónő
• április 8. – Birtalan Botond magyar labdarúgó
• április 12. – Hanga Ádám magyar kosárlabdázó
• április 21.
  • Debreceni András magyar labdarúgó
  • Szekeres Adrián magyar labdarúgó
• április 22.
  • Louis Smith angol tornász
  • Damiano Lestingi olasz úszó
• május 3. – Hosszú Katinka magyar úszónő
• május 4. – Gyurta Dániel magyar úszó
• május 11. – Giovani dos Santos mexikói labdarúgó
• május 12. – Csang Cseng-lung kínai tornász
• május 17. – Tessa Virtue kanadai műkorcsolyázó
• május 29. – Kszenia Moszkvina orosz úszó
• június 1. – Faggyas Milán magyar labdarúgó
• június 8. – Bacsinszky Tímea magyar származású svájci teniszezőnő
• június 16. – Jelena Glebova észt műkorcsolyázó
• június 27. – Matthew Lewis angol színész
• június 30. – Asbel Kipruto Kiprop, kenyai sprinter
• július 1. – Mitch Hewer angol színész, modell
• július 3. – Iván Bolado spanyol labdarúgó
• július 6. – Baronits Gábor színész
• július 8. – Dmitri Abakumov orosz labdarúgó
• július 10. – Polyák Rita magyar énekesnő
• július 13. – Sudár Orsolya magyar színésznő
• július 15. – Tristan Wilds amerikai színész
• július 17. – Verrasztó Evelyn magyar úszó
• július 16. – Gareth Bale walesi labdarúgó
• július 23. – Daniel Radcliffe angol színész
• július 25. – Nenad Adamović szerb labdarúgó
• július 27. – Savio Nsereko ugandai születésű német labdarúgó
• július 29. – Marco Ravaioli olasz motorversenyző
• augusztus 4. – Jakov Szelezsnyev, orosz jégkorongozó
• augusztus 13. – Greg Draper új-zélandi labdarúgó
• augusztus 20. – Gahwagi Nebil magyar labdarúgó
• augusztus 21.
  • Hayden Panettiere amerikai színésznő
  • Judd Trump angol snookerjátékos
• augusztus 25. – Mark magyar énekes
• augusztus 30. – Sergio Munoz spanyol tornász
• szeptember 1.
  • Bill Kaulitz a német Tokio Hotel együttes énekese
  • Tom Kaulitz a német Tokio Hotel együttes gitárosa
• szeptember 14. – Jesse James amerikai színész
• szeptember 15. – Steliana Nistor román tornász
• szeptember 19. – Tyreke Evans amerikai kosárlabdázó
• szeptember 27. – Pak Thehvan dél-koreai olimpiai bajnok úszó
• szeptember 29. – Huo Liang kínai műugró
• szeptember 30. – Tobi Atkins ausztrál színész
• október 2. – Danny McCarthy amerikai színész
• október 4. – Kimmie Meissner amerikai műkorcsolyázó
• október 19. – Janicsák Veca magyar énekesnő
• október 24. – Hais Welday Ghebrat eritreai sprinter
• október 30. – Anasztaszija Ljukina, orosz származású amerikai tornász
• október 31. – Ottlik Dávid magyar designer, építész
• november 7. – Darja Zgoba ukrán tornász
• november 10. – Kóger Dániel magyar jégkorongozó
• november 20. – Cody Linley amerikai színész
• november 22. – Elliot Hilton angol műkorcsolyázó
• november 26. – Montserrat García Riberaygua, andorrai kajakozó
• december 7. – Nicholas Hoult angol színész
• december 12. – Knoch Viktor magyar gyorskorcsolyázó
• december 28. – Mackenzie Rosman amerikai színésznő

Halálozások

Hirohito császár

Zita magyar királyné

Nicolae Ceauşescu

• január 7. – Hirohito japán császár (* 1901)
• január 11. – Ábrahám Ambrus zoológus, ideghisztológus, az MTA tagja (* 1893)
• január 22. – Weöres Sándor író, költő (* 1913)
• január 23. – Salvador Dalí katalán festőművész (* 1904)
• február 2. – Tímár Béla Jászai Mari-díjas színész, rendező (* 1947)
• február 3. – John Cassavetes görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező (* 1929)
• február 19. – Kálmán György színész (* 1925)
• február 22. – Márai Sándor író, újságíró (* 1900)
• február 27. – Konrad Lorenz osztrák etológus (* 1903)
• március 8. – Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas színésznő (* 1918)
• március 14. – Zita Bourbon–pármai hercegnő, az utolsó magyar királyné (* 1892)
• április 22. – Kulin György csillagász (* 1905)
• április 23. – Hódos Imre olimpiai bajnok birkózó (* 1928)
• május 25. – Esterházy Pál herceg a művészet és tudomány támogatója (* 1901)
• május 8. – Ferenczi Imre folklórkutató, a történettudományok (néprajz) kandidátusa (* 1931)
• május 20. – Galgóczi Erzsébet író (* 1930)
• június 3. – Ruhollah Khomeini iráni főpap, ajatollah, politikus (* 1902)
• július 2. – Andrej Gromiko, volt szovjet külügyminiszter, az Elnöki Tanács Elnöke (* 1909)
• július 6. – Kádár János kommunista politikus, állami és pártvezető (* 1912)
• július 11. – Sir Laurence Olivier színész, rendező (* 1907)
• július 16. – Herbert von Karajan osztrák karmester (* 1908)
• július 27. – Szirtes Ádám magyar színész (* 1925)
• augusztus 15. – Genda Minoru japán katona, a Pearl Harbor-i támadás tervezője (* 1904)
• augusztus 18. – Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető (* 1917)
• augusztus 19. – Képes Géza költő, műfordító (* 1909)
• augusztus 22. – Alekszandr Szergejevics Jakovlev szovjet repülőgép tervező (* 1906)
• augusztus 28. – Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár (* 1923)
• szeptember 4. – Georges Simenon belga író (* 1903)
• szeptember 22. – Irving Berlin zeneszerző (* 1888)
• szeptember 22. – Lakatos István zenerörténész (* 1895)
• október 4. – Graham Chapman brit színész, komikus, forgatókönyvíró (* 1941)
• október 4. – Keleti Tamás biokémikus, az MTA tagja, a magyarországi enzimkinetikai kutatások elindítója (* 1927)
• október 6. – Jaromír Korčák cseh geográfus, demográfus és statisztikus (* 1895)
• november 2. – Ronyecz Mária Jászai Mari-díjas magyar színésznő (* 1944)
• november 5. – Vladimir Horowitz ukrán származású amerikai zongoraművész (* 1903)
• november 6. – Makay Margit magyar színésznő, kiváló művész (* 1891)
• november 13. – Lakatos Gabriella Kossuth-díjas magyar balettművész, kiváló művész (* 1927)
• november 19. – Kovács Károly Pál villamosmérnök, az MTA tagja, a magyar elektrotechnika kiemelkedő alakja (* 1907)
• november 20. – Leonardo Sciascia olasz író, újságíró, politikus (* 1921)
• november 25. – Armand Salacrou francia író, drámaíró (* 1899)
• november 29. – Zombori Ödön (Janicsek Ödön) magyar olimpiai bajnok birkózó (* 1906)
• december 14. – Andrej Dmitrijevics Szaharov fizikus, Nobel-békedíjas emberjogi aktivista (* 1921)
• december 16. – Lee van Cleef, amerikai színész (* 1925)
• december 17. – Vermesy Péter zeneszerző (* 1939)
• december 22. – Samuel Beckett ír költő, próza- és drámaíró (* 1906)
• december 22. – Vasile Milea, román honvédelmi miniszter (* 1927)
• december 22.. – Massimo Serato olasz filmszínész (* 1916)
• december 25. – Nicolae Ceauşescu román diktátor (* 1918)
• december 25. – Elena Ceauşescu, Nicolae Ceauşescu felesége (* 1916)
• december 28. – Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője (* 1894)
• december 31. – Lantos Mihály 52-szeres válogatott labdarúgó, edző, az Aranycsapat tagja (* 1928)

Nobel-díjak

Fizikai	Norman F. Ramsey és Hans G. Dehmelt amerikai, Wolfgang Paul német fizikusok
Kémiai	Sidney Altman, Thomas R. Cech amerikai kémikusok
Orvosi-fiziológiai	J. Michael Bishop és Harold E. Varmus amerikai orvosok
Irodalmi	Camilo José Cela spanyol író
Béke	Tendzin Gyaco a 14. dalai láma
Közgazdasági	Trygve Haavelmo norvég közgazdász