Koós János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koós János
1966-ban (fotó: Novák Mária)
1966-ban (fotó: Novák Mária)
Életrajzi adatok
Születési névKupsa János
Született1937. november 20.[4]
Bukarest[1]
Elhunyt2019. március 2.[2]
(81 évesen)
Budapest[3]
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaDékány Sarolta
Gyermekei
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajoktánczene, pop
Aktív évek1957–2019
Hangszerének
Díjak
Tevékenység
KiadókHungaroton
Koós János weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koós János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Koós János (született Kupsa) (Bukarest, 1937. november 20.[5] – Budapest, 2019. március 2.)[2][6] Artisjus-díjas magyar előadóművész, humorista, színész.[7]

Ifjúkora[szerkesztés]

Kupsa János néven született Romániában, édesapja Kupsa János (Dés, 1901. november 14. – Budapest, 1967. június 30.),[8] édesanyja Bartis Karola. A család Gyergyószárhegyen élt, de szobafestő édesapja éppen Bukarestben dolgozott, amikor várandós felesége meglátogatta, így végül ott született meg a fiuk. Származásáról így nyilatkozott: „Édesanyám és édesapám Erdélyben, a hargitai Gyergyószárhegyen lakott, igazi székely családból származom, a rokonságom egy része most is Gyergyószárhegyen él.”

1941-ben Erdélyből Miskolcra költöztek, ahol édesapja nővére is lakott. Házuk, a Kupsa-ház a Mindszent tértől 100 méternyire volt.[9] Szülei a városban tudtak nyitni egy fűszerüzletet, de amikor államosították, édesapja a Lillafüredi Palotaszálló karbantartó igazgatója lett.[10]

Zenész szeretett volna lenni, de édesapja azt akarta, hogy becsületes iparos ember legyen, mint amilyen ő is. „Fiam, nem kéne ilyen bohócnak menned.” – mondta neki és beíratta a miskolci katolikus gimnáziumba. Diákkorában úszott, vízipólózott, futballozott. Saját döntését követően átment a miskolci Zenepalotában működő zenei gimnáziumba,[11] a Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium elődintézményébe, a Miskolci Állami Zenei Gimnáziumba,[12][13][14] ahol az Oboaiskola című könyv szerzőjének, Szeszler Tibornak a tanítványa volt. A Miskolci Nemzeti Színház tizenhat éves korában felkérte, hogy oboán közreműködjön Wolfgang Amadeus Mozart Szöktetés a szerájból című operájában. 1957-ben leérettségizett.[15][16] A szakgimnázium elvégzése után a Zeneművészeti Főiskola oboatanszakát végezte el, ahol Schwáb Nándor oboaművész volt a tanára. 1957 és 1960 között az Országos Pénzügyőr Zenekarban játszott. 1960. december 25-én volt az első fellépése a Zeneakadémián.[11] Az ifjú oboaművész énektehetségét – habár nem volt célja az éneklés – korán felismerték, amikor 1960-ban viccből, Vico Torriani svájci énekest parodizálta a Zeneakadémia gólyabálján.[17][18] Első táncdalénekesi felkérését 1960-ban kapta, amikor a műsor rendezője, Marton Frigyes „átkeresztelte”, mert szerinte Kupsa néven nem lehet valaki táncdalénekes.[19] Első fizetése 600 forint volt a két fellépésért.[20] Ettől az évtől kezdve a Kamara Varieté tagjaként dolgozott.

Művészi pályája[szerkesztés]

1961-ben jelent meg előadásában Havasy Viktor és S. Nagy István szerzeménye, a Micsoda nagyszerű dolog című első nagy slágere, amellyel országosan ismert lett.[21] Komolyabb sikereit aztán a Magyar Televízió Táncdalfesztivál című könnyűzenei versenyein indulva aratta, ahol kétszer is első díjat nyert. Az 1966-os tácdalfesztiválon az előadói díjat is megkapta.[22] Énekesi karrierjével párhuzamosan színészként is tevékenykedett: Az oroszlán ugrani készül (1969), Bűbájosok (1969), A gyilkos a házban van (1970) című filmekben is szerepelt.

Hofi Géza és Koós János, 1974-ben

1967-ben Siófokon az Országos Rendező Iroda (ORI) Halló! Itt Balaton! című esztrádműsorában[23][24] léptek fel először Hofi Gézával.[25] Koós János így emlékezett vissza a kezdetre: „Egy alkalommal Siófokon tábortüzet raktunk, és a többi művésszel közösen elkezdtünk borozni. Mikor már megjött a hangulat, Hofi Gézával egy oroszkórus paródiát rögtönöztünk, óriási sikerrel”. A spontán létrejött duó előadása után művésztársuk, Bilicsi Tivadar megkérdezte, hogy miért nem adják elő ugyanezt a színpadon. Ekkortól kezdődött el a Hofi–Koós duó története, amely később humoros zenés paródiáikkal vált sikeressé.[26][27][28][29]

„ Képletesen szólva a (Koós János) lapjaiban ugyanolyan színek voltak, mint az enyémben. Ő rendelkezett azokkal az összetett készségekkel, melyek nélkülözhetetlenek a showman számára. Muzikalitása elsőrangú, mimikája változatos, rögtönzőkészsége biztos, egyszóval ideális partner, akivel együtt még sok érdekes elképzelést tető alá hozhatok. ”
– Hogyan születik a show? Beszélgetés Hofi Gézával, Népújság, 1969. július 1.[30]

Az 1960-as években sokat turnézott a volt szocialista országokban. A Barátság fesztiválok keretében lépett fel egymás után Moszkvában, Varsóban, Prágában, Kelet-Berlinben, Bukarestben és Szófiában is. Egy-egy szocialista ország két-két énekest delegálhatott a turnékra és az egyik magyar előadó mindig ő volt. A Szovjetunióban sikert aratott Havasy Viktor orosz nyelven előadott Fekete vonat (Чëрный поезд) című táncdalával.[31]

Koós János és Ioszif Kobzon szovjet énekes, 1984-ben

Akkoriban barátkozott össze Ioszif Kobzon szovjet énekessel is, aki Девочка у рояля címmel énekelte oroszul[32] az ő Kislány a zongoránál című, nagysikerű magyar slágerét. Tizenhárom évig dolgozott együtt az Express zenekarral.[33][34] 1968 decemberében, a Magyar Televízió Slágerkupa címmel vetélkedő műsort rendezett, amelyet a szilveszteri műsor keretein belül, az Express kíséretében, a Toldy Mária– Koós János–Hofi Géza trió nyert meg.[35][36] Ekkoriban sokat turnézott a Szovjetunióban is, Solymos Antallal és az Express zenekarral több mint háromszázszor repült belföldi szovjet légi járatokon, Ungvártól Vlagyivosztokig nem volt olyan kis- és nagyváros, ahol ne léptek volna fel.[37] Rendszeresen részt vett a Népstadionban rendezett Színész–Ujságíró Rangadókon (SZÚR) a színészek kapusaként.[38][39]

Egy turné alkalmával ismerkedett meg Dékány Sarolta énekesnővel, későbbi feleségével,[40] akit házasságukat követően 1977 elején nem akartak kiengedni a férje után Kanadába, mert eleinte nem is kapott útlevelet. Hofi Gézával és Kovács Katival készítették el 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás című zenés rádiójátékot, amely hanglemezen csak 1989-ben jelent meg,[41] és amelyet később más dalok társaságában 1996-ban a Próbálj meg lazítani című CD-n adtak ki.[42] Ők hárman alkották a zenés paródia műfaj első trióját. 1982–1985 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt, színész- és humoristaszerepben. Legendás barátság fűzte művésztársához, Bajor Imre színész-humoristához,[43][44] akivel együtt maradandót alkottak a színpadon.[45] Énekesi karrierje később a mulatós nóták felé fordult.[46] Hat nagylemezét és számos kislemezét adták ki. Járta az országot, művésztársa Latabár Kálmán színész, a népszerű komikus tanításához híven : „Fiam, a színház ott van, ahol én vagyok.” , aki minden egyes fellépését a legkomolyabban vette, ugyanolyan hittel, drukkal és felkészültséggel ment a legkisebb faluba is, mint az Erkel Színházba, ő is tette a dolgát.[11][47]

1999–2000-ben az RTL Klub televíziónál kéthetente énekelt a Koóstoló című műsorban,[48] de szerepelt a Heti Hetes című közéleti szórakoztató műsorban is.[49] 2002-ben a Magyar Televízióban havonta szerepelt a Koós Klub[50] című műsorban.[51] 2018. március 9-én a 80. születésnapja alkalmából, sikeres koncertet adott a MOM Kulturális Központban.[52][53][54] Utolsó televíziós szereplése 2019 februárjában, az ATV televízióadó Jakupcsek plusz című műsorában volt.[55]

Magánélete[szerkesztés]

1971-ben vette feleségül Dékány Sarolta énekesnőt;[56] házasságukból 1973-ban született Koós Réka lányuk, majd 1976-ban Koós Gergő fiuk. Unokája, Rozi 2003-ban született. Amikor a gyerekei megszülettek elhatározta, hogy vesz egy lakóbuszt, amiben főzni[57] és aludni lehet, hogy a gyermekeinek is megmutathassa Rómát, Párizst, Pompeiit és a nagyvilágot.[15] Kedvenc étele az „erdélyi tárkonyos korhely pacalleves” volt[57][58][59]

Hobbija volt a vitorlázás,[60] a tenisz és karikatúrákat is rajzolt.[61][62][63] Hatszoros magyar bajnok volt a Rosa névre keresztelt 40-es cirkáló legénységének tagjaként.[64][65] Meghatározó volt életében a labdarúgás szeretete, az FTC csapatának lelkes szurkolója volt.[66][67] Szurkolói fanatizmusára jellemző, hogy amikor 1976-ban Gergő fia megszületett, első ajándékként már a kórházban átadta a csecsemőnek a Fradi tagsági könyvét. Több ferencvárosi labdarúgó-generáció tagjaival került baráti kapcsolatba,[68] Albert Flóriánnal a Ferencváros aranylabdás játékosával együtt elénekelte a Nem baj, ha múlnak az évek című számot is.[69]

„ Mindig van valami mondanivalóm mindenkihez, mindenkit szeretnék a keblemre ölelni, mindenkivel szeretnék egy jót viccelni, a rendőrtől a postáson át a Nobel-díjas tudósig. Talán az egyetlen dolog a foci, amitől elborul az agyam. Ha most ide, az étterembe behoznának egy labdát, 63 évesen is fölállnék az asztaltól, és elkezdenék dekázni. Legfeljebb kidobnának. ”
– Arcok és mondatok 2000-ből Koós János „életművész”, 2000. december 2., Hetek IV. évfolyam, 52. szám[70]

Halála[szerkesztés]

Rövid betegség után hunyt el, 2019. március 2-án. A kórházban hirtelen összeesett, s az orvosoknak már nem sikerült újraéleszteniük.[2][71][72][73] Művészek, pályatársak búcsúztak tőle. Az ATV műsorában Csongrádi Kata emlékezett meg róla és az utolsó fellépéséről, míg az Echo TV reggeli műsorában Poór Péter emlékezett pályatársára.[74][75] A TV2 Mokka című reggeli műsorának március 4-i adásában Zalatnay Saroltával, a Fem3 Café március 4-i adásában Zalatnay Saroltával és Soltész Rezsővel emlékeztek meg róla.[76] Temetése március 20-án volt a Farkasréti temetőben, végső nyughelye a Művészek Parcellájában van, elhunyt művésztársainak sírja közelében.[77][78] Temetői búcsúbeszédét a család kérésére Verebes István írta, amelyet Szerednyey Béla színművész olvasott fel a gyászolók előtt.[79] A szertartáson ott volt többek között Zalatnay Sarolta, Poór Péter, Fásy Ádám, Csongrádi Kata, Szenes Andrea, Meződi József, az Apostol együttes énekese és Aradszky László özvegye.

Díjai[szerkesztés]

Albumai[szerkesztés]

  • Gulliver és a hat törpe (1971)
  • Az én utam (1973)
  • Kell néha egy kis csavargás (1976)
  • Koós III. (1979)
  • Kislány a zongoránál (1982)
  • Koós IV. (1983)
  • Jubileum (1985)
  • Jó estét, Mikroszkóp (1986)
  • De jó így együtt (1988)
  • Nem tudok én megjavulni (1990)
  • Kabaré sok slágerrel (1992)
  • Nótáskedvű volt az apám (1993)
  • Próbálj meg lazítani (1996)
  • Érzés (2001)
  • Elfelejtett dallamok (2003)
  • Arany nótái (2008)[89]

Slágerei[szerkesztés]

  • A férjek egyenjogúsága (Szenes Iván–Fényes Szabolcs)
  • A szívem egy vándorcigány (Vándor Kálmán–Francesco Migliacci–Claudio Mattone)
  • Akit szeretnek a lányok (Wolf Péter–Fülöp Kálmán)
  • Annyi ember él a földön (zeneszerző: Dobos Attila), 1966-os Táncdalfesztivál – 2. díj
  • Azt mondják rólad (Behár György–Szenes Iván)
  • De jó így együtt (Havasy Viktor)
  • Egy szál gyufa is (Szenes Iván–Wolf Péter)
  • Ez az az a dal (Szenes Iván–Bakos Géza)
  • Én, aki nála jártam (Szenes Iván–Nádas Gábor)
  • Hadd legyek ma éjjel szerelmes beléd (Tardos Péter)
  • Hogy vagy pajtás (Helmert–Hoof–Tardos Péter) duett Kovács Katival
  • Kapitány (ifj. Kalmár Tibor–Havasy Viktor)
  • Kislány a zongoránál (Szenes Iván–Lovas Róbert), 1968-as Táncdalfesztivál – 1. díj
  • Letörlöm a könnycseppet az arcodról (Malek Miklós – S. Nagy István)
  • Mi, férfiak (Szenes Iván–Lovas Róbert)
  • Micsoda nagyszerű dolog (S. Nagy István–Havasy Viktor)
  • Mondjátok meg Máriának (Havasy Viktor–Kalmár Tibor)
  • Nekem csak vele kell a szerelem (Hajdu Sándor–Szenes Iván)
  • Nem vagyok teljesen őrült (Szenes Iván–Lovas Róbert), 1969-es Táncdalfesztivál – 1. díj
  • Nyírfák (Auth Ede–Kalmár Tibor)
  • Sír a telefon (Vándor Kálmán–Thomas Bourtayre–Jean-pierre Henri Eugene–Francois Claude–Combes Franc–Georges Fernand)[90]
  • Taka Taka (Verlackt Alfons Maria G)
  • Tarzan (Wolf Péter–Fülöp Kálmán)
  • Valóra vált látomás (Malek Miklós–S. Nagy István)
  • Jó volna hinni még a boldogságban (Havasy Viktor)
  • Ha zene szól, te se alhass[91] (Koncz Tibor)

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Év Cím[92] Szereplő Szinkronhang Szinkron év
1968 Asterix és Kleopátra (1. magyar szinkron) Amonbofis Bernard Lavalette 1987
1970 Macskarisztokraták Thomas O’Pamacska Phil Harris 1994
1995 Pocahontas Powhatan főnök (ének) (+ Dobránszky Zoltán) Russell Means 1995

Rádiójáték[szerkesztés]

Musical[szerkesztés]

  • Erkel Színház – Rock Színház – A nyakfelmetsző (Sweeney Todd) – Címszerep (1992)
  • Budapesti Operettszínház – Víg özvegy (1995) – Báró Zéta Mirkó nagykövet[93][94]

Televízió[szerkesztés]

Könyv[szerkesztés]

  • Jani. Kötetlen mese egy életről; Alexandra, Pécs, 2007, ISBN 9789633705162
  • Koós János–Erdős László: Koós Kapitány Képtelen Képes Könyve; SZS Kulturális Kiadó, Újlengyel, 2018, ISBN 9786158095006

Portréfilmek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Duna TV Hogy volt!? című műsorának „Koós János 77!” című részében (2014.11.15) említi maga a művész.
  2. ↑ a b c Meghalt Koós János (Ripost, 2019. 03. 04.)
  3. ↑ Pár nap alatt ragadta el a halál Koós Jánost: a kollégái már régóta aggódtak érte
  4. ↑ MAK (lengyel nyelven)
  5. ↑ Koós János: Mégis kit hívjanak idősek napi koncertre, ha nem engem?: „1937. november 20-án születtem Bukarestben, csak apám nem engedte kiállítani az anyakönyvi kivonatot, mielőtt a jegyzővel meg nem ittak egy üveg pálinkát az egészségemre, végül úgy berúgtak, hogy 21-ét írtak az anyakönyvbe. Azért születtem Bukarestben, mert az ottani Andrássy útnak megfelelő sugárút valamelyik palotáján dolgozott szobafestőként.”, 24.hu
  6. ↑ Népszava: Elhunyt Koós János. nepszava.hu. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  7. ↑ Szinetár Miklós Koós Jánosról: Azonnal érezni lehetett a jelenlétét, origo.hu
  8. ↑ Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 1183/1967.
  9. ↑ Koós János a fővárosban lett népszerű sztár, de sosem feledte el Miskolcot Archiválva 2019. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, boon.hu
  10. ↑ Ha nem lenne énekes, milliomos lehetne Koós János Archiválva 2019. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, veol.hu
  11. ↑ a b c Tihanyi Péter: Boldogan élni a legnagyobb alkotás Koós János „életművész”, epa.oszk.hU
  12. ↑ Bartók Szakgimnázium múltja. www.bartokmiskolc.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 15.)
  13. ↑ Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium
  14. ↑ Akikre büszkék vagyunk, bartokmiskolc.hu
  15. ↑ a b Kánya Andrea: Koós János: „Nagy csibész voltam” Archiválva 2019. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, honvedelem.hu
  16. ↑ Koós János. www.koncert.hu. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  17. ↑ Beszélgetés Koós Jánossal, jozsefvaros.hu
  18. ↑ Koós János: nagyobb sztár voltam, mint Elvis Presley Archiválva 2019. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, feol.hu
  19. ↑ Kínos: Ezért kel­lett meg­vál­toz­tat­nia a nevét Koós Já­nos­nak!, ripost.hu
  20. ↑ Koós János: Ha a humor meghal, én is, lokal.hu
  21. ↑ Koós János – Micsoda nagyszerű dolog (1961), slagermuzeum.network.hu
  22. ↑ Koós János Archiválva 2019. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, tancdalfesztival2018.hu
  23. ↑ Halló itt Balaton bemutató plakát, mandadb.hu
  24. ↑ Halló itt Balaton '69 bemutató plakát, mandadb.hu
  25. ↑ Hoffmann meséi Archiválva 2019. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.rd.hu
  26. ↑ Bilicsi találta ki a Hofi-Koós duót Archiválva 2019. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, napiaszonline.hu
  27. ↑ Hofi Géza és Koós János – Gumidomino
  28. ↑ Hofi Géza, Koós János – Megalkuvó macskák
  29. ↑ Hofi Géza, Koós János, Express Együttes – Frédi és Béni
  30. ↑ [ Hogyan születik a show? Beszélgetés Hofi Gézával, Népújság, 1969. július 1.]
  31. ↑ Янош Коош Черный поезд, youtube.com
  32. ↑ Иосиф Кобзон Девочка у рояля, youtube.com (oroszul)
  33. ↑ "Hiányzik a melódia" (Koós János táncdalénekes), magyarnarancs.hu
  34. ↑ Express 50 – Egy legenda újraéled Archiválva 2019. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, zaol.hu
  35. ↑ Slágerkupa, 1968, kovacsics.hu
  36. ↑ Koós János, Toldy Mária és Hofi Géza, slagermuzeum.network.hu
  37. ↑ Barátja emlékezik Koós Jánosra, infostart.hu
  38. ↑ Színész-Ujságíró Rangadó 1964
  39. ↑ Budapest, 1968. június 2. Színész–Újságíró Rangadó (SZÚR) , archivum.mtva.hu
  40. ↑ Máté Péter és Koós János ugyan­azt a nőt vette fe­le­sé­gül, ripost.hu
  41. ↑ Hofi Géza & Koós János & Kovács Kati – Kell néha egy kis csavargás. Zenés rádiójáték, 1976, mixcloud.com
  42. ↑ A lemez előzménye egy rádióműsor volt, a dalok ott hangzottak el először.
  43. ↑ Beregi Péter Bajor Imrével beszélget – Csattanó, ATV, youtube.com
  44. ↑ Koós János születésnapján Bajor Imrével, youtube.com
  45. ↑ „Olyan életet éltem, amit mindenkinek kívánok” – Koós Jánosra emlékezünk, nlcafe.hu
  46. ↑ Nótáskedvű volt az apám… Koós János műsora, youtube.com
  47. ↑ Koós János, Dékány Sarolta és az Impro Tánc Egyesület Élesden – 2015. október 18., youtube.com
  48. ↑ Koóstoló Kéthetente Szilveszter, port.hu
  49. ↑ Heti Hetes 3x13 – Koós János és Fridi, youtube.com
  50. ↑ Főcím: Koós Klub, nava.hu
  51. ↑ Koós saját klubot nyit, aktiv.origo.hu
  52. ↑ Koós János-koncert, youtube.com
  53. ↑ Koós János 80 /születésnapi koncert részlet/, youtube.com
  54. ↑ Kapitány, kapitány… – Koós 80 a MOM-ban, koncert.hu
  55. ↑ Ez volt Koós János utolsó tévés szereplése, atv.hu
  56. ↑ Íme, a titkuk! 40 év házasság után is szerelmes feleségébe a magyar énekes, femina.hu
  57. ↑ a b Főzőcske tv fazék Koós család, youtube.com
  58. ↑ Koós János: csiga, vagy tárkonyos pacalleves?
  59. ↑ Lillásreggeli vendég: Koós János, youtube.com
  60. ↑ 1969. július 23. Koós János Happy nevű vitorlás hajója fedélzetén a Balatonon. MTI Fotó: Szebellédy Géza, archivum.mtva.hu
  61. ↑ TV13 Koós János énekes
  62. ↑ Nem csak a színpadon profi Koós János, borsonline.hu
  63. ↑ Vogel Eric Farkasréti temető: 25/X-1-82 kőfaragó: Strausz György; karikatúra: Koós János Archiválva 2018. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, agt.bme.hu
  64. ↑ Koós János megpihent a verseny után, blikk.hu
  65. ↑ Koós János Aki hatvanegy évesen lett magyar bajnok, Hajó Magazin, 1999. október, regi.hajomagazin.hu
  66. ↑ Miért szurkolok a Fradinak?, tempofradi.hu
  67. ↑ Gyász: elhunyt Koós János táncdalénekes, az FTC nagy szurkolója, nemzetisport.hu
  68. ↑ Koós, a pénzszerző, Fradi Magazin 2001. július / 5. szám , library.hungaricana.hu
  69. ↑ Albert Flórián Koós János – Nem baj, ha múlnak az évek, youtube.com
  70. ↑ Arcok és mondatok 2000-ből Koós János „életművész”, 2000. december 2., epa.oszk.hu
  71. ↑ Megszólalt Koós János özvegye, Dékány Sarolta, origo.hu
  72. ↑ Meghalt Koós János, index.hu
  73. ↑ Gyászolunk: elhunyt Koós János, fradi.hu
  74. ↑ 81 éves korában elhunyt Koós János, youtube.com
  75. ↑ Kóos Jánosra emlékeztünk Poór Péterrel
  76. ↑ FEM3 CAFÉ Soltész Rezső Koós János haláláról: Hihetetlen gazdag pálya, ami most véget ért, tv2.hu
  77. ↑ Koós János temetése március 20-án, szerdán lesz a Farkasréti temetőben – tudatta a család, hirado.hu
  78. ↑ Fotók a temető­ből: Így ké­szül­nek Koós János te­me­té­sére, ripost.hu
  79. ↑ Verebes István írja, Szerednyey Béla olvassa fel Koós János temetésén a búcsúbeszédet, atv.hu
  80. ↑ Kitüntetések. Opten.hu. [2014. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  81. ↑ Balatonvin Borlovagrend 30 éve a Balatonfüred-Csopak borvidéken 1984–2014l. balatonvinborlovagrend.hu. (Hozzáférés: 2019. március 7.)
  82. ↑ Somlói napok főző- és borversennyel, pinceszerrel. Borászat.hu, 2005. augusztus 26. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  83. ↑ Szent Ivó, magyarkurir.hu
  84. ↑ Borban az igazság, borban a vigasz.... Új Szó Online, 2006. június 21. [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  85. ↑ Koós János borlovaggá avatása, 2013. február 5. [2015. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
  86. ↑ Idén is fergeteges volt a Szenes Iván-emlékkoncert. Idén is fergeteges volt a Szenes Iván-emlékkoncert, 2014. szeptember 7. [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 8.)
  87. ↑ Lyra díjazottak. geocities.ws. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  88. ↑ Miskolc város napján ők kaptak kitüntetést, 2016. május 11. [2016. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  89. ↑ Arany Nótái, Koós János, 2008, itunes.apple.com
  90. ↑ Koós János – Sír a telefon, zeneszoveg.hu
  91. ↑ Dékány Sarolta–Koós János: Ha zene szól, te se alhass, youtube.com
  92. ↑ Koós János az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  93. ↑ Szinetár: Koós János mentes volt minden kivagyiságtól, hirklikk.hu
  94. ↑ A víg özvegy 1995, youtube.com
  95. ↑ Hogy volt?! – Koós János 77!, nava.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koós_János&oldid=27038700”