Hofi Géza
| Hofi Géza | |
| Hofi Géza a „Mi a helyzet a gyalogosokkal?” előadásán (1974) | |
| Született | 1936. július 2. |
| Elhunyt | 2002. április 10. (65 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | színész, humorista |
| Díjak | Kossuth-díj (1998) Jászai Mari-díj (1970), (1973) Érdemes művész (1977) Kiváló művész (1988) |
| Hofi Géza hivatalos oldala |
|
Hofi Géza (eredeti nevén Hoffmann[1] Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.
Tartalomjegyzék |
Pályája [szerkesztés]
Nagyapja, Hoffmann János negyven évig volt bíró Rácalmáson, ahol édesapja is született. Kritikai képességét apjától (Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetője), zeneszeretetét anyjától (Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár Sterillé üzemében művezető) származtatja. Hoffmann Géza érettségi után sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskolára. Később kőbányai porcelángyári munkásként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József, Sztankay István voltak társai. Emellett a kőbányai téglagyár Jászai András vezette színjátszó csoportjában játszott.
Öt évig dolgozott gyári munkásként, míg a tehetségére felfigyelő Szendrő József 1960 szeptemberében a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, melynek sikerén felbuzdulva 1963-ban visszaköltözött Budapestre, és immár Hofi Gézaként az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel fellépéseket vállalt az egész országban.
1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté. 1969-ben a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, amelynek 1982-ig volt tagja. Estjei hangfelvételen jelentek meg, sokuk aranylemez lett. Kovács Katival és Koós Jánossal elkészített 1976-ban a Kell néha egy kis csavargás c. zenés rádiójáték és 1979-ben animációs zenés filmje, a Megalkuvó macskák is óriási siker volt. Ők hárman voltak a zenés paródia műfaj első triója. Állandó szerző társai: Malek Miklós, Szenes Iván.
1983-ban Ádám Ottó szerződtette a Madách Kamara Színházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé. A Hofélia c. önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987 októberétől az Élelem bére c. estjét ennél is többször. Hofi a rendszerváltás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott. Átesett egy szívinfarktuson, szemműtéten, s csak 2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott haláláig, nagy sikerrel. Síremléke a Farkasréti temetőben található.
A Rádiókabaré szilvesztereinek állandó sztárja volt. Egyik legmaradandóbb sikerét egy táncdal, az általa énekelt Lazítani hozta.
| „ | A korrupció az, amiből kihagynak | ” |
| – Hofi Géza humorista | ||
2007. július 15-ről 16-ra virradóan megrongálták Farkasréti temetőben lévő sírját. A tettes ellopta a sírt díszítő bronzszobrokat, (melyek a humorista életútját szimbolizálták) úgymint a bakancsot, palástot és a babérkoszorút. 2007. november 2-án átadták a felújított síremléket, melyen a szimbólumok immár kőből faragva láthatók.
Kisbolygót neveztek el tiszteletére 180857 Hofigeza néven.[2]
Hanglemezek [szerkesztés]
- Hofi (Első menet) (1970)
- Második menet (1972)
- Hofisszeusz (1973)
- Akácos út… (1976)
- Szabhatjuk (1978)
- Te, figyelj haver! (1980)
- Hús-mentes áru (1982)
- Éljen május másodika is! (1983)
- Piál a föld (1985)
- Hegedűs a háztetőn – Válogatás
- Hofélia I. – II. (1987)
- Kell néha egy kis csavargás / Próbálj meg lazítani! (1989, 2002 / 1996). Közös lemez Kovács Katival és Koós Jánossal
- Hordót a bornak! (1990)
- Szíveslátás (1991)
- Pusszantás mindenkinek! (1997)
- Kossuth-díj (1998)
- Rádiókabaré '99 (1999)
- Rádiókabaré 2000 (2000)
- Gondolj Apádra (2000)
- 1400. (2000)
- Napsugaras jó éjszakát! (2002)
- Hegedűs a háztetőn (a musical dalai, felvétel: 1984) (2003)
- Felmegyek hozzád Zenés összeállítás 1. (2004)
- Gondolj apádra! Zenés összeállítás 2. (2005)
Filmfelvételek [szerkesztés]
- Bicska Maxi klip (Kurt Weill és Bertolt Brecht - Koldusopera (részlet)) (1966)
- Armstrong-paródia (1968)
- Hofi–Koós show (1969)
- Frédi és Béni (1971)
- Rózsa Sándor-paródia (1971 szilveszter)
- Odüsszeusz (1972)
- Rhoda Scott-paródia (1973)
- A luk (1973)
- Mi a helyzet a gyalogosokkal? (Kádár paródia - 1974)
- Iván Kozirev öntőmunkás elbeszélése arról, hogyan költözött új lakásba (1975)
- Építem a csatornámat (1975)
- Még mindig aktuális (1976)
- Kutatjuk a közvéleményt (1977)
- Ki fog gólt lőni? (részlet a Hofi–Koós showból) (1978)
- Hófehérke (Felmegyek hozzád vasárnap délben) (1979)
- Tiszta őrültek háza (1980)
- Meggyúrtuk Hofit (1981)
- Nevezz csak Cucinak! (1982)
- Menczel János – Mariska néni (1984)
- Temetném a munkát (1984)
- Gondolj apádra (1984 Szilveszter)
- Pia nista – Koncert (1985)
- Hofélia (1987)
- Élelem bére (1988)
- Hofi-szilveszter (1991)
- 1996 (1996)
Kitüntetései [szerkesztés]
- 1970 – Magyar Rádió nívódíj
- 1970 – Jászai Mari-díj
- 1972 – KISZ Budapesti Bizottságától emlékplakettet kapott.
- 1973 – Magyar Rádió nívódíját.
- 1973 – Jászai Mari-díj
- 1974 – Magyar Televízió nívódíjban
- 1975 – Magyar Rádió és Televízió elnökének nívódíját
- 1976 – Magyar Rádió nívódíjjal
- 1977 – Magyar Televízió nívódíja
- 1977 – Érdemes Művész
- A 10 éves Mikroszkóp Színpad jubileumi ünnepségén aranygyűrűt kapott.
- 1978 – a Magyar Televízió nívódíját
- 1979 – Karinthy-gyűrű
- 1985 – Munka Érdemrend Aranyfokozata
- 1986 – Magyar Televízió nívódíját
- 1986 – veszprémi TV-fesztiválon a Koncert színész- és közönségdíja
- 1987 – Magyar Rádió nívódíjat kapott.
- 1987 – EMeRTon-díj
- 1988 – Kiváló Művész
- 1990 – Magyar Rádió Nívódíj
- 1991 – Szakszervezeti Művészeti Kulturális Díjat kapott.
- 1995-ben Déryné-díj
- 1996-ban Kőbánya díszpolgára
- 1996 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje.
- 1996 – Bonbon-díjat kapott.
- 1997-ben örökös tag a Halhatatlanok Társulatában.
- 1997 – Madách Kamara Színházban játszott Élelem bére eléri az 1100. előadást, ahol aranygyűrűvel ajándékozták meg.
- 1997 - Huszka Jenő-díj
- 1998 - Kossuth-díj
- 1999 - Bonbon-díjat
- 2000 - Bonbon-díjat
- 2000-ben a közönség szavazata alapján elnyerte a „2000” magyar kitüntető címet.
- 2000 – Demény Pál-emlékéremmel
- 2000 – Októberben a Pro Cultura díj
- VI. kerülettől díszpolgára
- 2002-ben a főváros szobrot emelt neki a „Pesti Broadway”-n.
- 2004. december 28-án avatták fel a Mikroszkóp Színpad előtt Stremeny Géza szobrászművész „Színház” című bronzszobrát, melyet a köznyelv csak Hofi-szobornak nevez. [1]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Eredeti nevéhez lásd: Hofi Géza (Sulinet), Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- ↑ Index: Kisbolygót neveztek el Hofi Gézáról
Könyvek Hofi Gézáról [szerkesztés]
- Hoffmann Ildikó et. al., Hofi Géza (Hofi Géza élete és pályafutása 1936–2002), Budapest, Hungaroton, 2003, ISBN 963-206-57-6-X.
- Vnoucsek László, Ajtón belül: Négy évtized Hofi Géza mellett, Budapest, Progress E-Business Kft, 2005, ISBN 963-219-813-1
- Szegő András: Magánybeszélgetések ISBN 9635306792 (az egyik beszélgetés Hofi Gézával történt)
- Menyhért Mészáros László: HOFI – Maffia, Magánkiadás, 1991. ISBN 963-4003-78-8 „A nagy leleplező könyv”
- Ambrus Péter: Az igazi Hofi, 2006. ISBN 963-9615-52-8
Források [szerkesztés]
- Hofi Géza hivatalos honlapja
- Hofi Géza a PORT.hu-n
- Géza Hofi az Internet Movie Database oldalain
- Hofi Géza a Wikidézeten
- Szatmári Péter:Hofi Géza emlékére
- Hofi Géza a Sulineten
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Hofi lemezei
További információk [szerkesztés]
|
|||||

