Moldova György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moldova György
Moldova1.JPG
Moldova György dedikál. Ünnepi Könyvhét, 2010.
Születéskori neve Reif György
Született magyar Budapest
1934. március 12. (77 éves)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író
Díjak SZOT-díj (1967)
József Attila-díj (1973, 1978)
Karinthy-gyűrű (1981)
Kossuth-díj (1983)
Nagy Lajos-díj (1993)
Maecenas-díj (1994)
MSZOSZ-díj (1995)
Demény Pál-emlékérem (1995)
Kollektív Pulitzer-díj (2000)
Prima Primissima díj (2010)
Moldova György hivatalos oldala

Moldova György (Budapest, 1934. március 12. – ) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író.[1] Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Eredeti neve Reif György, Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó származású gyermeke.[2] A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott élte meg a háború végét. A Színművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”.

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hirlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az "Életműsorozat" kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

[szerkesztés] Művei

Moldova György névaláírása

[szerkesztés] Szépirodalom

  • A rövid élet titka[3]
  • Hitler Magyarországon
  • A Szent Imre-induló
  • Elhúzódó szüzesség
  • Az utolsó határ
  • Tetovált kereszt
  • Malom a pokolban
  • A változások őrei
  • Magányos pavilon
  • Az elbocsátott légió
  • Ferencvárosi koktél
  • Gázlámpák alatt (novellák)
  • Idegen bajnok (novellák) (1963)
  • Akar velem beszélgetni? (1967)
  • Mandarin, a híres vagány
  • Sötét angyal (regény)
  • A "Lakinger Béla" zsebcirkáló (1968)
  • Negyven prédikátor (regény) (1973)
  • A beszélő disznó (1978)
  • Magyar atom (1978)
  • A Puskás ügy (1982)
  • Méhednek gyümölcse (1986)
  • Az életem rövid; Kerüld a nőket (1987)
  • Ha jönne az angyal… (regény) (1988)
  • Az Abortusz-szigetek (szatíragyűjtemény) (1989)
  • A szentháromság pusztulása (1990)
  • A néma súgó (1991)
  • A bal oroszlán: humoreszkek és szomoreszkek (1992)
  • A kalózok szeretője (1994)
  • Az ördög lapot kér (1995)
  • A kámfor akció (1996)
  • Lámpaláz: Tanácsok kezdő és haladó nyilatkozóknak (1997)
  • A gyávák bátorsága
  • A postamester lánya
  • A félelem kapuja
  • Kis aljasságok lányaimnak
  • Az ideális hadifogoly
  • Úszóverseny üres medencében
  • Az ellopott főutca
  • A város hercege
  • Tél tábornok
  • A harmadik majom
  • A sárkány fogai (2001)
  • Régi nóta (Önéletrajzi töredékek) (2002)
  • Az utolsó töltény 1-10. (önéletírás)
  • Ésszel fél az ember
  • „XX. század lelépni!” (Alcím: Moldova György kalendáriuma a 2000. évre) Kertek 2000 kiadó. Budapest. 1999.
  • 2003 (Alcím: 365 napos naptár Moldova György fontos gondolataival) Urbis könyvkiadó. Budapest. 2002.
  • Kontra párti! (aforizmák) (2009)

[szerkesztés] Riportkönyvek

Moldova György dedikál Győrben
  • Tisztelet Komlónak
  • Akit a mozdony füstje megcsapott…
  • A szent tehén
  • Ellenszél. Válogatott riportok. 1977.
  • Égi szekér
  • Az Őrség panasza
  • Ki ölte meg a Holt-tengert?
  • Ég a Duna
  • A pénz szaga
  • Szabadíts meg a gonosztól! (1990)
  • Akit szeretnek a nők. 1990.
  • Magyarország szennybemenetele (1993)
  • Bűn az élet
  • Aki átlépte az árnyékát. Emlékezések. Dokumentumok. 2001.
  • A tékozló koldus (1-3)
  • A jog zsoldosai - Riport az ügyvédekről. Dunakanyar 2000 Kiadó, (1994)
  • Európa hátsó udvara 1-2
  • Történelemóra
  • A Balaton elrablása. Dunakanyar kiadó. 2000. (ISBN)
  • A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról. ICO Rt.2001.
  • Történelem óra. Kaján Tibor portré. Urbis Könyvkiadó (2002 ISBN 963-9291-30-7)
  • Ha az Isten hátranézne…I.,II. Urbis Könyvkiadó Budapest, 2008.
  • Érik a vihar - Riport Miskolcról. Urbis Könyvkiadó, 2009
  • Harcolj vagy menekülj - Riport a tűzoltókról. Urbis Könyvkiadó, 2010
  • Keserű Pohár 1. kötet - A magyar borászokról és a magyar borokról. Urbis Könyvkiadó, 2011

[szerkesztés] Színművek

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 14. [4]

  • Légyszíves Jeromos
  • Arrividerci Budapest!
  • Parlament gebin
  • Az élet oly rövid
  • Titkos záradék
  • Ifjú Gárda
  • Te furcsa katona

[szerkesztés] Történelmi olvasókönyv

  • A napló (2005)-Urbis Kiadó
  • Kádár János I-II. (2006) – Urbis Kiadó

[szerkesztés] Díjai, kitüntetései

[szerkesztés] Politikai megnyilvánulásai

Elsőként írt a Bűn az élet című, 1989-ben megjelent riportkönyvében a cigánybűnözésről, mely akkor is komoly vitát keltett, noha a kifejezést akkoriban kriminológiai kifejezésként használták.

Moldova György Kádár János híve maradt a rendszerváltás után is, külön életrajzi kötetet is írt róla, egyedülállónak, zseninek nevezte. Kádár bűneit hevesen tagadta, véleménye szerint akit kivégeztek 1956-os forradalom után, azt mind jogosan tették.[5]

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Kamarás István: Recepció-elméletek és befogadás-vizsgálatok szembesítései, In: Olvasásügy, Iskolakultúra, Pécs, 2005, 162. oldal; Gereben Ferenc: Olvasás- és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon, In: Horváth Tibor és Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. IV. kötet. Budapest: Osiris, 2002, 25. oldal
  2. ↑ Moldova Gyorgy - Egy zsido azert ne legyen cigany ellenes, YouTube, 2009. május 29.
  3. ↑ A rövid élet titka – A Digitális Irodalmi Akadémián
  4. ↑ 2011. augusztus 21.-i lekérdezés.
  5. ↑ Moldova gyilkosai, YouTube, 2007. május 3.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Moldova György témában.

[szerkesztés] Források

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Moldova_Gy%C3%B6rgy&oldid=11225642”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken