Csukás István

Csukás István
Születéskori neve	Csukás István Péter
Született	Kisújszállás 1936. április 2. (75 éves)
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Porga Mária (1975-)
Foglalkozása	író, költő
Díjak	József Attila-díj (1977, 1987) Ifjúsági Díj (1978, 1982) A Művészeti Alap irodalmi díja (1984) Andersen-díj (1985) Déry Tibor-díj (1989, 1995) MSZOSZ-díj (1990) A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996) Tekintet-díj (1997) Kossuth-díj (1999) Prima Primissima díj (2011)
Csukás István az IMDb-n

Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – ) Kossuth-díjas magyar költő, író.

Életpályája

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába: hegedűművész akart lenni.

Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be 1956 után. "Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás" - mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy Richárd Csukás 75 című filmjében. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író.

Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban. Csukásnak ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

Művei

• Ady Endre a szlovák irodalomban (1961)
• Elmondani adj erőt! (versek, 1962)
• Előszó a szerelemhez (versek, 1965
• Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967)
• Koromcsillag (versek, 1968)
• Mirr-Murr, a kandúr (meseregény, 1969)
• Pintyőke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)
• Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)
• A téli tücsök meséi (meseregény, 1974)
• Ima a vadevezősökért (versek, 1975)
• Egy kiscsacsi története (1975)
• Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)
• Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)
• A felidézett toronyszoba (válogatott versek, 1977)
• Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? (meseregény, 1978)
• Utazás a szempillám mögött (gyermekregény, 1978; színdarab, 1988)
• Szegény Gombóc Artúr (meseregény, 1979)
• A radírpók (gyermekregény, 1979)
• Petőfi a szlovákoknál (1979)
• Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)
• Festéktüsszentő Hapci Benő (meseregény, 1980)
• Az üres papír elégiája (versek, 1980)
• Hogyan lettem filmszínész? (meseregény, 1981)
• A bátor Tintanyúl (meseregény, 1981)
• Ágacska (színdarabok, 1981) Zeneszerző: Darvas Ferenc)
• Madárvédő Golyókapkodó (meseregény, 1982)
• Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)
• Csicsóka és a moszkítók (ifjúsági regény, 1982)
• Civakodó cipőikrek (meseregény, 1983)
• Süsü újabb kalandjai (1983)
• Gyalogcsillag (színdarab, 1983)
• Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)
• Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig (versek, 1985)
• Pom Pom főz (meseregény, 1985)
• A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)
• Az óriástüdejű levegőfújó (meseregény, 1985)
• A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)
• Mint az ejtőernyősök (összegyűjtött versek, 1986)
• Űrhajó az Orrbolygóról (gyermekregény, 1986)
• A mű-Süsü / A bűvös virág (meseregény, 1986)
• Süsü csapdába esik / Süsü és a Sárkánylány (meseregény, 1987)
• Lesből támadó ruhaszárítókötél (meseregény, 1987)
• Kelekótya kandúrok (meseregény, 1987)
• A Nagy Ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény, 1987)
• Órarugógerincű Felpattanó (meseregény, 1987)
• Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény, 1987)
• A magányos szamovár (meseregény, 1988)
• Kutyánszky Kázmér a versíró kutya (színdarab, 1988)
• Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény, 1989)
• Metszet az Időből, Szárszó, nyár (versek, 1989)
• Tappancs (meseregény, 1989)
• Cillancs felfedezi a világot (meseregény, 1989)
• Brum Brum Brúnó (meseregény, 1989)
• A kelekótya kiskakas (meseregény, 1990)
• Kalandozás Betűországban (meseregény, 1990)
• Mesélj Münchhausen (színdarab, 1991)
• Süsü, a sárkány (átdolgozott meseregény, 1993)
• Bohóc az egész család (színdarab, 1994)
• Étellift a pokolba (versek, 1995)
• Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1996)
• Költők éhkoppon (összegyűjtött prózai írások, 1996)
• Sün Balázs (gyermekversek, 1997)
• Az én játékoskönyvem (1998)
• Sün és barátai (meseregény, 1998)
• Mirr-Murr nyomoz Budapesten (meseregény, 1998)
• Süsüke, a sárkánygyerek (meseregény, 1998)
• Pom Pom összes meséi (meseregény, 1999)
• A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen (meseregény, 1999)
• Süsüke újabb kalandjai (meseregény, 2000)
• Csukás István nagy mesekönyve (2001)
• A házőrző macska (2002)
• Tükörbohócok (meseregény, 2002)
• A versíró kutya (2003)
• Töf-töf elefánt (meseregény, 2004)
• Pom Pom újabb meséi (meseregény, 2005)
• Mirr-Murr, Oriza Triznyák és a többiek (meseregény, 2006)
• Aszpirin és Lucifer (meseregény, 2007)
• Ló az iskolában (2007)
• De szép az erdő (2007)
• Vidám állatkert (2007)
• Te mire gondolsz közben? (versek, 2008)
• Ágacska (meseregény, 2008)
• A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász kórházban (meseregény, 2009)
• A Nagy Ho-Ho-Ho-horgász nyáron (meseregény, 2010)

Filmjei

• Mirr-Murr (1972) (író)
• Kiscsacsi kalandjai (1972) (író)
• A labda (1974) (forgatókönyvíró)
• Le a cipővel! (1975) (forgatókönyvíró)
• A legkisebb ugrifüles (1976-1977) (író)
• Süsü, a sárkány kalandjai (1976-1984) (író)
• Plutó és Puck (1978) (forgatókönyvíró)
• Keménykalap és krumpliorr (1978) (író)
• Vakáció a halott utcában (1979) (író)
• Pom Pom meséi (1980-1982) (író)
• A nagy ho-ho-ho-horgász (1982-1984) (forgatókönyvíró)
• Sebaj Tóbiás (1983-1985) (forgatókönyvíró)
• Kutyánszky Kázmér, a versíró kutya (1987) (író)
• Csicsóka és a Moszkítók (1988) (író)
• Mese a motorunkról (1989) (író)
• Töf-töf elefánt (1991-1994) (forgatókönyvíró)
• Süni és barátai (1995)
• Filléres irodalom (1996) (operatőr)
• Süsüke, a sárkánygyerek (2001) (író, producer)
• Nem hunyhat ki a láng (2009) (szereplő)

Díjai

• Az év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíja (1977)
• József Attila-díj (1977, 1987)
• Ifjúsági Díj (1978, 1982)
• A Művészeti Alap irodalmi díja (1984)
• Andersen-díj (1984)
• Az Év Könyve jutalom (1987)
• Déry Tibor-díj (1989, 1995)
• MSZOSZ-díj (1990)
• SZOT-díj (1990)
• A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996)
• Tekintet-díj (1997)
• Kossuth-díj (1999)
• Budapest díszpolgára (2011)
• Prima Primissima díj (2011)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

Külső hivatkozások

• Csukás István profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Csukás István a PORT.hu-n
• Csukás István az Internet Movie Database-ben

Interjúk

• Csukás István: Egymillió gyermeket neveltem fel - az Origo.hu interjúja. 2010. november 29.