Lackfi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Lackfi János arcképe

Lackfi János (Budapest, 1971. május 18. – ) magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.

Első publikációja 1987-ben jelent meg (ekkor a Táncsics Mihály Gimnázium diákja). Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1994-ben a JPTE Francia Tanszékén tartott kurzust a belga irodalomról. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat szerkesztője. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás Program egyik vezető oktatója Vörös István mellett. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja, valamint a Magyar PEN Club titkára.

Fényképei a Kalligram, a Kortárs és a Liget című folyóiratokban jelentek meg. Párok című első önálló kiállítása Kaposvárott, Piliscsabán, majd Budapesten, az Írószövetség Klubjában volt látható.

Öt gyermek apja (Simon 1992, Margit 1995, Dorottya 1997, Johanna 1999, Ágnes 2002). Kedvelt költői Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor.

Tartalomjegyzék

1 Díjak, ösztöndíjak, elismerések
2 Művei
3 Külső hivatkozások
- 3.1 Interneten elérhető művei
- 3.2 Lapok Lackfi Jánosról

[szerkesztés] Díjak, ösztöndíjak, elismerések

1991 Művészeti Alap ösztöndíj
1992 Gérecz Attila-díj
1995 MAOE Hidas Antal-jutalma
1995 TEMPUS-ösztöndíj a brüsszeli ULB egyetemen
1997 a kárpátaljai Pánsíp folyóirat és az Írószövetség szonettpályázatának fődíja
1997 az Első Soproni Bordalverseny Különdíja
1998 a Société des Gens de Lettres Illyés Gyula-díja
1998 Soros-ösztöndíj
1999 a belga Kulturális Minisztérium Műfordítói Díja (Prix de traduction littéraire de la Communauté Française de Belgique)
1999 Hajnóczy Péter prózaírói ösztöndíj
1999 NKA ösztöndíj
2000 A Kortárs Irodalmi Központ és a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörösmarty-pályázatának díja
2000 József Attila-díj
2001 Déry Tibor-jutalom
2002 Palócföld, Mikszáth-pályázat III. díj
2002 Quasimodo-díj
2002 Új Forrás interjúpályázat fődíja
2003 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
2004 A párizsi Centre National du Livre műfordítói ösztöndíja, 2004.
2005 Katona József drámaírói alkotói támogatás (Édes Anyanyelvünk, 2.)
2005 Örkény István ösztöndíj
2006 NKA drámaírói ösztöndíj

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Versek

Magam (1992) (Kézirat Kiadó)
Hosszú öltésekkel (1995) (Tevan Kiadó)
Illesztékek (1998) (Tevan Kiadó)
Öt seb (2000) (Belvárosi Kiadó)
Elképzelhető (2001) (Nagyvilág)
Hófogók (2003) (Ister)
A buta felnőtt(2005), gyerekversek, (Móra)
Bögre család, gyerekversek,(2005) (Csimota)
Hőveszteség, (2005), (Palatinus)

[szerkesztés] Drámák

A túlélők háza (2004) Debrecen
Nyelvlecke, magyar–francia nyelvű rádiójáték, (Magyar Rádió; France-Culture, Párizs; Jyleisradio, Helsinki) (2004)
És a busz megy (Nyílt Fórum Füzetek) Pécs (2006)
Hambi-pipőke, Pécs (2006)

[szerkesztés] Regények

Két csavart szaltó (2002) (Ister)
Halottnéző (2007) (Noran)

[szerkesztés] Műfordítások

Jean Echenoz: A greenwichi hosszúsági kör (regény – műfordítás) (1996) (Ferenczy)
Paul Nougé: A költő arcképe (versek – műfordítás) (1996) (JPTE-Belgiumi Francia Közösség)
Guy Goffette: Vízhalász (versek – műfordítás, Tóth Krisztinával és Imreh Andrással) (1997) (Széphalom)
A lélek tájképei – Hat belga szimbolista költő (esszék és műfordítások) (1997) (Széphalom)
André Breton: Nadja (regény – műfordítás) (1997) (Maecenas)
Gérard Bayo: (versek, műfordítás Timár Györggyel közösen) (1997) (Orpheusz)
Max Jacob: Örök újdonságok (versek; vál., ford, kísérőtanulmány) (1998) (PKE)
Yves Namur: A hét kapu könyve (versek – műfordítás, Timár Györggyel) (1998) (Széphalom)
Liliane Wouters: A vér zarándoklata (versek – műfordítás, Tóth Krisztinával és Ferenczi Lászlóval) (1999) (Széphalom)
Maurice Maeterlinck: Pelléas és Mélisande (válogatott drámák – műfordítás, Bárdos Miklóssal, utószó) (1999) (Széphalom)
Lorand Gaspar: Az anyag negyedik halmazállapota (válogatás, fordítás, többekkel közösen) (1999) (Múlt és Jövő)
Jean-Pierre Lemaire: Körülmetélt szív (versek, vál., ford, kísérőtanulm.) (1999) (PKE)
Pierre Reverdy: Üvegtócsák (válogatás, utószó, fordítás többekkel közösen) (1999) (Orpheusz)
Maurice Maeterlinck: A kék madár (2006) (részletek)
Szerelem a síneken, Kortárs francia-belga elbeszélők (vál, utószó, ford. többekkel), (Nagyvilág) (2002)
Christian Gailly: Be-bop, (Mágus) (2003)
A hatlapú rigó, Kortárs francia-belga költők (vál., utószó, ford. többekkel), (Nagyvilág) (2004)
Benno Barnard: A hajótörött (vál., utószó, ford. Tóth Krisztinával, Gera Judittal), (Széphalom) (2004)
Yvon Givert: Gyümölcsök pálinkában, (Széphalom) (2006)

[szerkesztés] Idegen nyelven megjelent

Signes de vie (2001, Belgium, versek francia nyelven) (ford: Lorand Gaspar, Sarah Clair, Georges Timar)

[szerkesztés] Színház

Királyasszony lovagja, (2004, dramaturg) (részletek)
Pelléas és Mélisande, (2005, fordító) (részletek)
A pénzes zsák, (2005, fordító) (részletek)
A kék madár (2006, fordító) (részletek)
Phaedra, (2006, fordító) (részletek)

[szerkesztés] Film

Halászóember (2004, színész) (részletek)

[szerkesztés] Egyéb

Net napló
A lélek tájképei – Hat belga szimbolista költő (1997)
Fájdalmas matematika : kritikák kortárs magyar költőkről (2004) (Parnasszus könyvek – Magasles, Hanga Kiadó)
Peti az állatkertben (Beszédes könyvek, 2004), ISBN 9632174887

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Lackfi János a PORT.hu-n

[szerkesztés] Interneten elérhető művei

[szerkesztés] Lapok Lackfi Jánosról

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Lackfi_J%C3%A1nos”