Birtalan Balázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birtalan Balázs
Birtalan Balázs.jpg
Élete
Született 1969. október 12. (44 éves)
Budapest
Szülei Birtalan Ferenc
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers,
esszé
Könyve, az Aszalt szilva naplementekor borítója

Birtalan Balázs (Budapest, 1969. október 12.[1]) író, költő, publicista és terapeuta.
Birtalan Ferenc költő, író fia.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versei már tízéves korában megjelentek; rendszeresen 14 éves kora óta publikál.[1] A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1988-ban.[1] 1989. február 12-én tért meg,[2] majd megkeresztelkedett.[1] 1990–1992 között kispapként négy félév teológiát végzett Esztergomban, az Érseki Hittudományi Főiskolán,[1] majd egy katolikus kisközösséghez csatlakozott, innen azonban 1993-ban kiközösítették homoszexualitása miatt.[3] Ezt követően szánta el magát barátaival a magyarországi keresztény-meleg mozgalom elindítására, a Bíborpalást, majd az Öt Kenyér Közösség formájában,[1] amelyekben több mint tíz éven át tevékeny részt vállalt,[4] és számos cikket írt e témában.[5]

1995–1996-ban két félév pszichológiát hallgatott Budapesten, az ELTE BTK-n.[1] Angolból középfokú,[1] eszperantóból felsőfokú[1] nyelvvizsgát tett. Az 1988 és 1998 közötti időben többnyire könyv- és/vagy CD-árusként működött a legkülönbözőbb munkáltatóknál,[1] 1996–1997 között angolt tanított;[1] 1998-tól 2010-ig okiratszerkesztőként dolgozott, egymást követően két közjegyzői irodában.[1] 2005–2006-ban elvégezte az Integratív Pszichoterápiás Egyesület 200 órás módszerspecifikus képzését.[1] 2010 óta elsődleges tevékenysége a terápiás keretek közötti pszichológiai segítségnyújtás.[1]

Blogját 2005 januárja óta vezeti.[1] A korábbi éveiben jelentős vallási kérdések mellett az utóbbi időkben nagy szerepet játszik gondolkodásában az erőszakmentes kommunikáció (EMK), a fenntartható fejlődés, főként Daniel Quinn munkái nyomán, valamint az irodalom, a pszichológia, a szociológia és a filozófia különböző vonatkozásai (blogbejegyzéseiből könyvet is kiadott, l. alább). 2009 tavaszán érkezett el életének arra a pontjára, ahol már nem nevezi magát kereszténynek,[6] és a saját életére vonatkozó örömhírt is e vallástól függetlenül határozza meg.[7] Interneten a Feanor, valamint az Izmael nickneveket használja, utalva élete két meghatározó szerzőjére, J. R. R. Tolkienre és Daniel Quinnre.[1]

Irodalom és publicisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az út előtted

Hátrahajolva nézz az égre.
Szemedre ülnek csillagok,
három időben elmerülve
őrlik a manna-illatot.

Isten gyermek, gyöngyökkel játszik.
Végtelen fekete sort fűz.
Lépésnyi az út előtted.
Kétoldalt jegenyesortűz.

Gimnazistaként, 1987-ben 3., a következő évben pedig 1. helyezést ért el vers kategóriában Sárváron, az évente megrendezett Diákköltők, diákírók országos fesztiválján.[1]

1983-tól jelentek meg versei, cikkei, publicisztikái különböző újságoknál, folyóiratoknál:[1]

B-változat című verseskötete[8] 1995-ben, a Művirágok a szimbolizmus oltárára című 2009-ben látott napvilágot.[9]

(…) Szakadékba rohan-e a civilizáció gyorsvonata? Ha igen, van-e hova leugrani róla? Kitarthatunk-e szilárdan álláspontunk mellett anélkül, hogy a kommunikáció vérontásba vagy anyázásba torkolljon? (…) Mi köze van Harry Potternek a depresszió és a fóbia kezeléséhez, továbbá számít-e bármit is Albus Dumbledore szexuális orientációja, és ha nem, akkor miért igen? Miért hasznos empatikusan megérteni a tömeggyilkost? Hogyan nem szólt Jézus missziós parancsa? (…)

Aszalt szilva naplementekor – Mémtörténetek című, 320 oldalas esszégyűjteménye[10] 2008-ban jelent meg, a megelőző néhány évben született blogbejegyzéseiből szerkesztve. Számtalan kérdéssel foglalkozik, önéletrajzi témáktól kezdve a fenntartható fejlődéssel, az erőszakmentes kommunikációval, a pszichológiával (többek közt a pszichoterápiával és a hipnózissal), a Harry Potterrel és a vele kialakult kapcsolatával, a társadalommal és a toleranciával, az egyházzal, annak dogmáival és egyéb megnyilatkozásaival, a teológiával (részben a teremtés és az életadás kérdésével), végül röviden kitekint az ismeretelmélet felé azzal a konklúzióval: az életnek nincsen egyetlen helyes útja.

Melegaktivizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-tól[1] mintegy 2005-ig[4] aktívan részt vett a keresztény-meleg mozgalomban, amely szembeszállt mind a melegkörökben felbukkanó vallásellenességgel, mind pedig az egyházi körökben elterjedt homofóbiával. 1993-ban a Bíborpalást létrejötténél bábáskodott, 1996-ban pedig az Öt Kenyér Közösség egyik alapítója volt.[1]

A melegek idegen testként érzik magukat az Egyházban, s a kereszténységben legtöbbjük jobbára csak ordító, de már fogatlan oroszlánt lát. Jézus mondott egy példabeszédet az elveszett bárányról. Ez nem úgy hangzott, hogy „ment-mendegélt a kis barika, amíg vissza nem talált a nyájhoz…” A kegyelem eszközei az Egyház kezében vannak. Neki kell lépni a homoszexuálisok felé.

Halállal lakoljanak? – A homoszexuális ember és a kereszténység[11] című könyve 1997-ben jelent meg. Első fejezetében a témaválasztást indokolja, majd a homoszexualitásról való mai ismeretekről ad számot a sztereotípiák tükrében. Harmadik része azzal foglalkozik, mit mondhat erről a Biblia és az egyházi kinyilatkoztatás, és hogyan értelmezhetjük azokat a helyeket, amelyek első látásra e témához kapcsolódnak. A negyedik (talán legelvontabb) fejezet az emberek cselekedetek megítélésének szempontjait mutatja be. Végül arra a kérdésre próbál választ adni, mi lehet a szerepe egy homoszexuális embernek Isten teremtői tervében, a két hagyományos keresztény válasz mellé egy harmadik lehetőséget állítva, az emberi szexualitás lehetséges és szükségszerű céljának kutatásával. A kötetet kislexikon, rövidítésjegyzék és felhasznált irodalom zárja.

Ezt egészítette ki számtalan előadás, többek közt a Károli Gáspár Református Egyetemen,[12] a Magyar Pax Romana Fórum 42.[13] és 44.[14] kongresszusán, a Nő és férfi, férfi és nő. Magyarország 2002 c. konferencián a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen,[15] valamint levelei – egyebek közt – a Magyar Katolikus Püspöki Karnak,[16][17] A Hét szerkesztőségének,[18] Dávid Ibolyához[19], Semjén Zsolthoz,[20] továbbá cikkek, interjúk a Mások és az Igen folyóiratban, illetve az Öt Kenyér honlapján.[5]

2003-ban készült el Frivaldszky Bernadett Halállal lakoljanak?[21] című dokumentumfilmje, amely Birtalan Balázs életén keresztül mutatta be a keresztény melegek mozgalmát. Interneten jelenleg is megtekinthető.[22]

„Válaszd az életet!” Szempontok a homoszexualitás keresztyén megítéléséhez címmel adta közre 2004-ben a Halállal lakoljanak? rövidített, protestáns szempontból átdolgozott változatát.[23] A dolgozat abból az alkalomból készült, hogy a Magyarországi Református Egyház zsinata – bizonyára az akkor kirobbant botrány apropóján[24] – napirendjére tűzte a homoszexualitás kérdéskörét. E tanulmánynak is fontos része a fogalomtisztázás, az emberi nemiség és szexuális irányultság, valamint az utóbbihoz fűződő társadalmi viszonyulás vizsgálata. Felidézi Jézus örömhírének lényegét, valamint elemzi a Biblia azon részeit, amelyek közvélekedés szerint a homoszexualitásra vonatkoznak. Végül az emberi szexualitás céljának bemutatásán keresztül próbál új választ találni arra, miként lehet helyük a melegeknek az egyházban, és miként közeledhet hozzájuk az egyház.

Pszichoterápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mi a teendő, ha észrevesszük, hogy egy hatéves gyerek vezeti az autónkat a délutáni csúcsban? Számos lehetőség közül választhatunk.

Választhatjuk azt, hogy nem teszünk semmit: becsukjuk a szemünket, és csöndben imádkozunk, hogy megússzuk élve. (…) Megpróbálhatunk szóba elegyedni vele. (…) Illetve…
…Illetve van még egy lehetőség. Mi több, józan ésszel felmérve ez az egyetlen értelmes dolog, amit tehetünk: megragadjuk a kormányt, és ugyanazon mozdulattal kiemeljük a kölyköt az ülésből, és hátra penderítjük, mivel egész egyszerűen ott a helye.
A sorskönyvünket kisgyerekként írtuk: érzékeny, kiszolgáltatott, a mesék világában élő, a valóságra reflektálni még csak igen-igen szerény képességekkel tudó gyermekként. (…) A sorskönyv – bármilyen legyen is a maga egyediségében – műfajából adódóan eleve alkalmatlan arra, hogy egy ember életének vezérfonalául szolgáljon.

A sorskönyvünkkel, miután fel- és megismertük, egyetlen ésszerű dolgot tehetünk: megszabadulhatunk tőle.

Mint írja,[25] a pszichológia gyermekkora óta érdekli mind elméleti szinten, mind pedig a másoknak való segítségnyújtás terén. 2005–2006-ban elvégezte az Integratív Pszichoterápiás Egyesület 200 órás, dr. Daubner Béla vezetésével tartott módszerspecifikus NLP-képzését. Ennek fókuszában az NLP (neuro-lingvisztikus programozás), a hipnózis, a KIP (katathym imaginatív pszichoterápia) és az ún. ego-state terápia állt. 2006 óta foglalkozik a Marshall B. Rosenberg-féle erőszakmentes kommunikációval (EMK), amelyet a terápiás munkában is alkalmaz. Ezt megelőzően – egyéves önismereti és szakmai képzést követően – egy telefonos információs és lelkisegély-szolgálatnál volt segítő 2003 nyarától 2004 őszéig. Fontosnak tartja ún. terápiás sajátélményeit, egyéni és csoportterápiában (pszichodráma) szerzett többéves tapasztalatát. 2006 óta tagja az Integratív Pszichoterápiás Egyesületnek, és foglalkozik terápiás keretek között, pszichoterápiás eszközöket alkalmazva (alkalmankénti szupervízió mellett) a hozzá forduló emberekkel.

Hivatalosan 2010 óta foglalkozik terápiával.[26] Főbb módszerei, eszközei közé tartoznak az alábbiak:[27]

  • TA (tranzakcióanalízis) – a Szülői, Felnőtt és Gyermeki én-állapotokkal végzett munka; játszmák, valamint az ún. sorskönyv feltárása, elengedése
  • EMK (erőszakmentes kommunikáció) – az önismeret fejlesztése, az empátia növelése, konfliktusok kezelése, magunk és mások érzéseinek és szükségleteinek felismerése révén
  • KIP (katathym imaginatív pszichoterápia) – módosult tudatállapotban végzett munka a tudattalan szimbólumaival
  • NLP (neuro-lingvisztikus programozás) – hipnózis, életkor-regresszió, új erőforrások feltárása, átkeretezések, ego-state terápia stb.

Terápiás tevékenységét honlapja külön részében mutatja be,[28] pszichológiai témájú írásait pedig Sorskönyv nélkül című blogjában teszi közzé.[29]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Birtalan Balázs oldala – bemutatkozás
  2. 20 éve történt (blogbejegyzés)
  3. http://web.archive.org/web/20070220054907/http://www.birtalan.hu/balazs/biogr.htm (archív – azóta lekerült az oldalról az információ)
  4. ^ a b Tabló – Öt Kenyér Közösség
  5. ^ a b Bibliográfiája keresztény-meleg témában (Öt Kenyér keresztény-meleg portál)
  6. Escher, piramis, napsütés (blogbejegyzés)
  7. Örömhír (blogbejegyzés)
  8. A B-változat anyaga a saját honlapján és az OSZK honlapján
  9. Művirágok a szimbolizmus oltárára
  10. Aszalt szilva naplementekor – Mémtörténetek
  11. A Halállal lakoljanak? teljes anyaga a saját honlapján és az OSZK honlapján
  12. Előadása a KRE-n
  13. A homoszexuálisok helyzete az egyházban és a társadalomban
  14. A melegek egyházi integrációjának lehetősége
  15. Előadása a Nő és férfi, férfi és nő. Magyarország 2002 c. konferencián
  16. Örömhírt a szegényeknek
  17. Levelezés az MKPK-val
  18. Levél A Hét szerkesztőségének
  19. Levél Dávid Ibolyának
  20. Levélváltás Semjén Zsolttal
  21. A filmről a Port.hu-n
  22. A film online nézhető változata
  23. Válaszd az életet! – Szempontok a homoszexualitás keresztyén megítéléséhez
  24. A „református-ügy” (Öt Kenyér Közösség)
  25. Amivel én szállok be a közös munkába
  26. Amit mindig is szerettem volna csinálni… (blogbejegyzés)
  27. Mi az a terápia? Milyen segítségre számíthatsz tőlem?
  28. Ha úgy tapasztalod, valami nem stimmel veled: Gyere hozzám terápiába!
  29. Sorskönyv nélkül

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Birtalan Balázs témájú médiaállományokat.