Korniss Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korniss Dezső csorgó kútja medencéjének alját kalligrafikus jelekkel díszítette, 1967

Korniss Dezső (Beszterce, 1908. december 1.Budapest, 1984. augusztus 17.) magyar festő, főiskolai tanár, az Európai iskola tagja; grafikus, iparművész, plakát-, báb- és díszlettervező, filmrendező, a hazai neoavantgárd törekvések (szürrealizmus, nonfiguratív művészet) jeles képviselője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1923-25 között Podolini-Volkmann Artúr magániskolájában tanult, majd 1925-29 közt a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Jeles mesterei voltak Csók István és Vaszary János. 1930-31-ben tanulmányúton volt Párizsban, Brüsszelben és Amszterdamban.

A II. világháború idején behívták katonának, hadifogságba esett, onnan 1945-ben szabadult, tagja lett az Európai iskolának, ami 1948-ban megszűnt. 1945-1948-ig taníthatott a Képművészeti Főiskolán, 1949-től belső emigrációban élt és alkotott.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itthon Budapesten dolgozott és Vajda Lajossal Szentendrén. Kettejük munkássága, s a többi modern stílusirányokban tájékozódó szentendrei festő nagy hatással volt a Szentendrei művésztelep munkájára, egyáltalán a Szentendrén alkotó fiatal festőkre. A hazai neoavantgárd törekvések termékeny képviselője volt, már 1926-tól számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Vajda Lajossal közösen a magyar népművészeti motívumok festői metamorfózisával alakította ki sajátos szürreális és non-figuratív művészetét, a festészet vonalán mintegy Bartók Béla nyomdokain járt. A modern művészet megteremtéséhez a népi hagyományokból merített.

1945-ben kezdte el több száz lapból álló Illuminációk c. monotípia-sorozatát, amelyet Rimbaud költészete ihletett. Idősebb korában a kínai kalligráfia gazdag motívumvilágát is bevonta művészetébe, merített a hagyományos kínai festészetből is, jelzik ezeket például Kalligráfia (év nélkül), Fuvolázó I. (1950), Artisták (1950), Plasztikus kalligráfia (1961) c. alkotásai. Nemcsak modern, hanem gyakran igen dekoratív is volt a művészete, a színek egyre inkább struktúraszervezővé váltak festészetében. Köztéri, épületdíszítői munkái is jelentősek, például Mozaikoszlop (1959, Budapest, Royal szálló), Eszperantó kút (1967, Budapest, Rácfürdő), e csorgó kút medencéjének alját kalligrafikus jelekkel díszítette, külön kiemeltük e köztéri alkotás ezen díszítését, de a sima nyári felvételen is jól látszanak. 1963 és 1968 között érdeklődése a kollázs és az animációs film felé fordult. Kovásznai Györggyel közösen nyolc animációs filmet készített a Pannónia Filmstúdióban.

Képeit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, s jeles vidéki múzeumok, köztük a szentendrei Vajda Lajos Emlékmúzeum a Szentendrén is festő Európa-társasági tagok képeivel együtt. Számos alkotása magángyűjteményekben van. A Magyar Nemzeti Galéria 1980-ban rendezett műveiből gyűjteményes retrospektív kiállítást.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Születésének 100. évfordulója alkalmából, 2008. szeptember 13. – 2008. november 16. között, Szentendrén rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korniss Dezső: Eszperantó kút nyáron, 1967, Budapest, Rác-fürdőnél
Korniss csorgó kútja télen
  • Holland táj (1923) (akvarell, papír, 133 x 168 mm; magántulajdonban)
  • Női fej (1926 körül) (pasztell, papír, 29 x 25 cm; magántulajdonban)
  • Balra néző fej (1928) (pasztell, papír, 54,5 x 43 cm; magántulajdonban)
  • Konstrukció : három négyzet (1928) (olaj, vászon, falemez, 39,5 x 35,5 cm; magántulajdonban)
  • Szakállas önarckép (1930) (olaj, vászon, 27 x 21,3 cm; magántulajdonban)
  • Narancs női fej (1932) (olaj, papír, 69 x 41 cm; magántulajdonban)
  • Fej (1933) (olaj, vászon, 28 x 23 cm; magántulajdonban)
  • Madaras fiú : Szentendre (1934) (pasztell, papír, 45 x 31,5 cm; magántulajdonban)
  • Csendélet tányérral és hagymával (1934) (pasztell, papír, 41,5 x 38 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei részlet (1934 körül) (olaj, vászon, 35,5 x 50,3 cm; MNG)
  • Szentendrei motívum IV. (1935) (olaj, vászon, 90 x 45 cm; magántulajdonban)
  • Szentendre (1935 körül) (olaj, vászon, 74 x 100,5 cm; magántulajdonban)
  • Vörös csendélet (1935 körül) (vegyes technika, papír, 61 x 43,5 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei asszony (1936) (pasztell, papír, 38,8 x 31 cm; Deák Gyűjtemény – Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • Csendélet petróleumlámpával és hegedűvel II. (1937) (olaj, vászon, 142 x 95 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei utca (1939) (olaj, papír, 22 x 32 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Bagolyfej (1944) (olaj, papír, 24 x 19 cm; magántulajdonban)
  • Fejkonstrukció (1945) (olaj, vászon, 36 x 26 cm; magántulajdonban)
  • Szentendre : sárkányos (1945) (olaj, vászon, 22 x 42,4 cm; magántulajdonban)
  • Illumináció (1945) (monotípia, 105 x 70 mm; magántulajdonban)
  • Kántálók (1946) (olaj, vászon, 60 x 85 cm; magántulajdonban)
  • Unicornis (1947 (olaj, vászon, 23,3 x 17,5 cm; magántulajdonban)
  • Triptychon (1947) (olaj, vászon, 41 x 75 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Bogárfej (1947) (olaj, vászon, falemezre ragasztva, 26 x 19 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei motívum II. (1947-48 (olaj, vászon, 120 x 140 cm; MNG)
  • Laokoon I : küzdés (1948) (olaj, vászon, 34 x 44 cm; magántulajdonban)
  • Tücsöklakodalom (magyar "joie de vivre") (1948) (olaj, vászon, 122 x 300 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Küzdés (1949) (olaj, vászon, 30 x 65 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Kulcsos (1949 (olaj, vászon, 59,5 x 79,5 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei kapu (1949) (olaj, vászon, 60,5 x 46 cm; magántulajdonban)
  • Orvvadász (1950) (olaj, vászon, falemez, 34,8 x 21,1 cm; magántulajdonban)
  • Fuvolázó I (1950) (olaj, vászon, falemez, 28 x 22 cm; magántulajdonban)
  • Artisták (1950) (olaj, vászon, 25 x 25 cm; magántulajdonban)
  • Női fej : Cornaro Katalin (1953) (olaj, vászon, 28,3 x 23,2 cm; magántulajdonban)
  • Nő ablakban (1953) (olaj, vászon, 65 x 50 cm; magántulajdonban)
  • Meglesett misztérium (1953) (kollázs, 25,8 x 25 cm; magántulajdonban)
  • Vörös-fekete kalligráfia : írásos (1959) (zománc, papír, 80 x 60 cm; magántulajdonban)
  • Plasztikus kalligráfia( 1961) (olaj, homok, vászon, 30 x 20 cm; magántulajdonban)
  • Pásztorok (1968) (olaj, vászon, 50 x 35 cm; Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan)
  • Szűrmotívum II (1972-73 (olaj, vászon, 40 x 30 cm; magántulajdonban)
  • Horizontális- vertikális X (1976) (olaj, vászon, 70 x 60 cm; magántulajdonban)
  • Rablók III (1977) (olaj, vászon, 30 x 30 cm; magántulajdonban)
  • Fej (Év nélkül) (olaj, papír, 48,5 x 41 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Kalligráfia (év nélkül) (zománc, papír, 645 x 486 mm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitüntetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korniss Dezső témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. 3. kiad. 2. köt. Budapest : Akadémiai, 1981-84. ISBN 9630523620

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]