Weöres Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Weöres Sándor
Weöres Szombathely.JPG
Szombathely, Perint parti parkban álló szobra
Született Szombathely magyar
1913. június 22.
Elhunyt Budapest magyar
1989. január 22. (75 évesen)
Foglalkozása költő, író, műfordító

Weöres Sándor (IPA: ['vœrœ∫ '∫a:ndor];[1] Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Weöres Sándor és Károlyi Amy emléktáblája egykori lakhelyén, a Törökvész út 3/c szám alatt
Weöres Sándornak és feleségének, Károlyi Amynak sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/1-1-182/184. Holdas György szobrászművész alkotása (1989)

Édesapja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt; édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott.

A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemi iskolában (1919-1923) folytatta tanulmányait. Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az elemi iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba, ebben az időszakban Pável Ágoston kosztos diákja volt, és Pávellel a későbbiekben is fennmaradt atyai jó viszonya. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen...), ősszel négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben, a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. Még ebben az évben átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomtatta Hajnal című versét (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe). 1931 telén két újabb verset (Jajgatás, Kicsinyesek) is megjelentetett, 1941-ig, a folyóirat fennállásáig pedig összesen 64-et.

Az érettségi után másfél évig apja gazdaságán dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott. Ekkoriban kötött barátságot Takáts Gyulával, Tatay Sándorral és Fülep Lajos professzorral, valamint szoros kapcsolatot ápolt Csorba Győzővel, a Budapesten élő Vas Istvánnal, Jékely Zoltánnal és a debreceni Kiss Tamással is. Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra című válogatásában már Weöres Sándor is helyett kapott, 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológia. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült, amelyből későbbi utazásait fizette. 1935 nyarán észak-európai, 1937 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett: A genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. Az egyetem elvégzését követően Halasy Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták, doktori disszertációját pedig még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia című egyetemi folyóirat.

Pécsen 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weöres Sándort bízták meg. Mivel ehhez a munkához neki sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, ezért a gyakorlóév egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetem könyvtárában, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában töltötte. A Nyugat 1941. augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit. Eközben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től - leginkább esztétikai, irodalmi jellegű - ellentétek alakultak ki. Weöres Sándor és Csorba Győző formálisan kiváltak a szerkesztőségből, de 1942 nyaráig továbbra is részt vettek annak munkájában. 1942 júliusában Weöres végképp kivált a szerkesztőségből.

A költő 1943 őszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A második világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/c szám alatti erkélyes házban lakott. Weöres 1959-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban Kínába, ősszel pedig Görögországba látogattak. A 60-as évek elején eljutottak Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966 júliusában a házaspár elutazott Londonba, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén.

1970-ben megkapta a Kossuth-díjat, valamint az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzösszegből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. 1970-ben jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn című kötet követett. 1972-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, Weöres itt lakott haláláig. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni River Side Studióban. 1982-ben Forintos-díj elismerésben részesült. Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el Farkasréten.

[szerkesztés] Művei [2]

[szerkesztés] Szépirodalmi művek

Weöres Sándor: Holdbeli csónakos. Keresztes Dóra plakátja a Nemzeti Színház 2003-as bemutatójához
  • Hideg van. Versek. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1934
  • A kő és az ember. Versek. Nyugat, Pécs, 1935
  • A teremtés dicsérete. Versek. Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1938
  • A holdbeli csónakos. Kalandos játék húsz képben. Budapest, 1941
  • Theomachia. Drámai költemény. Dunántúli Könyvkiadó, Pécs, 1941
  • Bolond Istók. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
  • Medúza. Versek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944
  • A teljesség felé. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1945
  • A szerelem ábécéje. Versek. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
  • Elysium. Versek. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1946
  • Gyümölcskosár. Versek. Hincz Gyula rajzaival. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
  • A fogak tornáca. Versek. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947
  • Testtelen nyáj. Budapest, 1947
  • Bóbita. Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1955
  • A hallgatás tornya. Harminc év verseiből. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1956
  • Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel). Magvető Kiadó, Budapest, 1958
  • Tűzkút. Magvető Kiadó, Budapest, 1964
  • Hold és sárkány. Két dráma (A holdbeli csónakos; Octopus). Magvető Kiadó, Budapest, 1967
  • Merülő Saturnus. Magvető Kiadó, Budapest, 1968
  • Zimzizim. Móra Kiadó, Budapest, 1969
  • Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Magvető Kiadó, Budapest, 1972
  • Télország. Reich Károly rajzaival. Móra Kiadó, Budapest, 1972
  • Ha a világ rigó lenne. Móra Kiadó, Budapest, 1973
  • Tizenegy szimfónia. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1973
  • Abc. Magyar Helikon Könyvkiadó-Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1974
  • 111 vers. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1974
  • Hetedhét ország (Károlyi Amyvel). Kossuth Kiadó, Budapest, 1975
  • Áthallások. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1976
  • Harmincöt vers. Magvető Kiadó, Budapest, 1978
  • Baranyai képek (Martyn Ferenc rajzaival). Képzőművészeti Alapítvány, Budapest, 1979
  • Egysoros versek. Szántó Tibor montázsaival. Magyar Helikon-Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1979
  • Szent György és a sárkány. Nemzeti Színház, Budapest, 1979
  • Ének a határtalanról. Magvető Kiadó, Budapest, 1980
  • Weöres Sándor kézírásos könyve. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1981
  • Mahruh veszése. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
  • Színjátékok. Magvető Kiadó, Budapest, 1983
  • Posta messziről. Magvető Kiadó, Budapest, 1984
  • Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg. Budapest, 1985
  • Kútbanéző. Magvető Kiadó, Budapest, 1987
  • Fairy spring. Freskók és stukkók egy vidám színházba. Helikon, Budapest, 1988
  • A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben. Madách Színház, Budapest, 1989
  • A sebzett föld éneke. Magvető Kiadó, Budapest, 1989

Halála után megjelent kötetek:

  • Szent Miklós. Budapest, 1992
  • Szó és kép. Pesti Szalon, Budapest, 1993
  • Fantaisie orientale. Borda Antikvárium, Budapest, 1994
  • Priapos. Pajzán versek. Helikon, Budapest, 2001
  • Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája. Tragikomédia öt felvonásban, két részben. Balassi Kiadó-Katona József Színház, Budapest, 2002
  • Holdaskönyv (Pásztor Bélával). Napkút Kiadó, Budapest, 2004
  • Színjátékok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005

Életműkiadások:

  • Egybegyűjtött írások I-II. Magvető Kiadó, Budapest, 1970
  • Egybegyűjtött írások III. Magvető Kiadó, Budapest, 1975
  • Egybegyűjtött írások. Versek, kisebb prózai írások. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003

Válogatások:

  • Válogatott versek. Magvető Kiadó-Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1976
  • Weöres Sándor legszebb versei. Albatrosz Kiadó, Bukarest, 1985
  • Eternal moment. Selected poems (Alan Dixon fordítása). Corvina Kiadó-London New Rivers Press, Budapest-Saint Paul, 1988
  • Sok tünemény. Válogatott versek. Pesti Szalon, Budapest, 1993
  • Weöres Sándor válogatott versei I-III. Unikornis Kiadó, Budapest, 1996

[szerkesztés] Műfordítások

Műfordítások
  • PO CSÜ-JI: Po Csü-Ji versei. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1952
  • SEVCSENKO, Tarasz Grigorevics: Kobzos. Válogatott költemények. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1953
  • CSI JÜAN: Csi Jüan versei. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1954
  • KIPLING, Joseph Rudyard: A dzsungel könyve [versbetétek] Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1954
  • RUSZTAVELI: A tigrisbőrös lovag. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1954
  • GARCÍA LORCA, Federico: Toreádorsirató. Válogatott költemények és színművek. Európa Könyviadó, Budapest, 1957, 46-47., 49., 57–58., 99–101., 108–109., 113., 115–118., 121., 130., 133., 137–138., 226–228., 250., 261., 273.
  • LERMONTOV, Mihail Jurjevics: Válogatott költemények. Európa Kiadó, Budapest, 1957, 55., 58., 62., 64–65., 120., 124., 156., 169.
  • MAJAKOVSZKIJ, Vlagyimir Vlagyimirovics: Vlagyimir Majakovszkij válogatott művei I. Európa Kiadó, Budapest, 1957, 501–503.
  • LAO-CE: Tao Te King. Az Út és Erény könyve. Európa Kiadó, Budapest, 1958
  • BRJUSZOV, Valerij Jakovlevics: Valerij Brjuszov válogatott költeményei. Magvető Kiadó, Budapest, 1959
  • MAO CE-TUNG: Mao Ce-tung 21 verse. Magvető Kiadó, Budapest, 1959
  • SCOTT, Walter: Rob Roy [versbetétek] Móra Kiadó, Budapest, 1959
  • GUILLÉN, Nicolás: Kubai elégia. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1961, 17–22., 33–34., 103–104.
  • SHAKESPEARE, William: VIII. Henrik. Móra Kiadó, Budapest, 1961
  • SHAKESPEARE, William: Vénusz és Adonisz. In: Shakespeare összes művei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961, 7. kötet, 5-46.
  • SHELLEY, Percy Bysshe: A megszabadított Prometheus. Lírai dráma négy felvonásban. Móra Kiadó, Budapest, 1961
  • TOURNEUR, Cyril: A bosszúálló tragédiája. In: Angol reneszánsz drámák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961, 2. kötet, 181-282.
  • FOLLAIN, Jean: Az élet képei. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1964, 43., 70., 75.
  • MALLARMÉ, Stéphane: Mallarmé költeményei. Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1964
  • SCOTT, Walter: Puritánok utódai [versbetétek]. Európa Kiadó, Budapest, 1964
  • HO SI MINH: Börtönnapló. Európa Kiadó, Budapest, 1965
  • MOLIERE: Férjek iskolája. In: Moliere összes színművei, Magyar Helikon, 1965, 1. kötet, 381-442.
  • COŞBUC, George: Coşbuc legszebb versei. Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1966, 103–107.
  • LERMONTOV, Mihail Jurjevics: Lermontov válogatott művei. Európa Kiadó, Budapest, 1974, 75., 79., 84., 87–88., 113., 117.
  • NOVOMESKY, Laco: Válogatott versek. Madách Kiadó, Bratislava, 1974, 15., 87., 94.
  • SANTARCANGELI, Paolo: Szökőár. Európa Kiadó, Budapest, 1974
  • WOLKER, Jiří: Ballada az álomról. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1974, 33–34., 46.
  • BRJUSZOV, Valerij Jakovlevics: A városhoz. Válogatott versek. Magyar Helikon, Budapest, 1975, 7–9., 29–30., 44., 53–54., 82–83.
  • CUMMINGS, Edward Estlin: E. E. Cummings 99 verse. Európa Kiadó, Budapest, 1975
  • HERBERT, Zbigniew: Az angyal kihallgatása. Európa Kiadó, Budapest, 1979
  • SZEPSI CSOMBOR Márton: Europica varietas... [versbetétek] Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1979
  • DZSAJADÉVA: Gíta Govinda. Magvető Kiadó, Budapest, 1982
  • MAJAKOVSZKIJ, Vlagyimir Vlagyimirovics: Vlagyimir Majakovszkij válogatott versei. Kozmosz Kiadó, Budapest, 1982, 25–27., 30–31., 117–119.
  • PANNONIUS, Janus: Janus Pannonius válogatott munkái. Kozmosz Kiadó, Budapest, 1982, 14., 19., 24., 42., 63., 110., 131–134.
  • KALMÁR György: Kalmár György utazásai. Magyar Iparművészeti Főiskola Tipográfiai Tanszék, Budapest, 1983
  • MANDER, Karel van: Híneves németalföldi és német festők élete [versbetétek]. Helikon, Budapest, 1987

Halála után megjelent kötetek:

  • DOBOS László (szerk.): A pillangó álma. A régi Kína bölcsessége. Helikon, Budapest, 1992
  • LATOR László (szerk.): Janus Pannonius és Balassi Bálint válogatott költeményei. Unikornis Kiadó, Budapest, 1994, 7–10., 15., 23., 25–27., 29–31., 33., 37., 40–41., 44–46., 63., 80–81.
  • PUSKIN, Alekszandr Szergejevics: Alekszandr Szergejevics Puskin legszebb versei. Móra Kiadó, Budapest, 1995
  • AMARU–BHARTRIHARI: Vágyzuhatag. Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből. Terebess, Budapest, 1997
  • QU YUAN: Kilenc varázsének. Csü Jüan: Kilenc dal. Balassi Kiadó, Budapest, 1998
  • TŐKEI Ferenc: A kínai zene elméletéről [függelék] Argumentum Kiadó, Budapest, 1998
  • SCOTT, Walter: Ivanhoe [versbetétek] Kossuth Kiadó, Budapest, 2006

Válogatások:

  • A lélek idézése. Műfordítások. Európa Könyviadó, Budapest, 1958
  • Egybegyűjtött műfordítások. Magvető Kiadó, Budapest, 1976

[szerkesztés] Irodalomtudományi művek

Irodalomtudományi művek
  • A vers születése [doktori disszertáció; 1939] Népszabadság, 1973. április 15.
  • Beney Zsuzsa lírája = DOMOKOS Mátyás (szerk.): Költők egymás közt. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1969, 39.
  • Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1977

[szerkesztés] Publicisztikai írások

Publicisztikai írások
  • Egy versfordító emlékezete. A Könyv, 1964, 207.
  • Tiltakozás egy kalózkiadás ellen. Élet és Irodalom, 1964/12.
  • Önvallomás. Tükör, 1965. január 19.
  • Adyra emlékezünk. Tiszatáj, 1969/1., 14–16.
  • Dolgozószobám. Új Írás, 1971/12., 159.
  • Bevezető Csernus Mariann Psyché-estjéhez. Élet és Irodalom, 1972. március 18.
  • Milyen szerepe van a költő életében a fordításnak? Filológiai Közlöny, 1972/3–4., 467–473.

[szerkesztés] Irodalom

Irodalom

Bibliográfiák

  • Zimáné Lengyel Vera (szerk.): Weöres Sándor. Bibliográfia. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1979
  • Szekér Zsuzsa (szerk.): Weöres Sándor. Válogatott bibliográfia. Zala Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1988
  • Orosz Enikő (szerk.): 90 éve született Weöres Sándor. Ajánló bibliográfia gyerekeknek. Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Debrecen, 2003

1929

  • Bónyi Adorján: Mint csillag az égen. Pesti Hírlap, 1929/84.

1934

1935

1945

1946

  • Bóka László: Versek, végre versek! Új Magyarország, 1946. február 27.
  • Csorba Győző: Weöres Sándor új könyvei. Sorsunk, 1946, 45–48.
  • Fehér Rózsa: Weöres Sándor, a költő. Színház, 1946, 49–50.
  • Hamvas Béla: A teljesség felé. Diárium, 1946, 54–56.
  • Kardos László: Weöres Sándor új versei (Elysium) Magyarok, 1946, 799–800.
  • Lengyel Balázs: Költők és utak (Elysium) Újhold, 1946, 147–151.
  • Trencsényi-Waldapfel Imre: Az újabb magyar gyerekirodalom. Magyarok, 1946, 550–552.
  • Vajda Endre: Weöres Sándor új könyvei. Válasz, 1946, 278–279.
  • Zelk Zoltán: Weöres Sándor: Elysium. Szabadság, 1946/156.

1947

  • Bajcsa András: A fogak tornáca. Sorsunk, 1947, 472–473.
  • Bajcsa András: Weöres Sándor. A költő arcképéhez. Sorsunk, 1947, 549–558.
  • Hamvas Béla: A fogak tornáca. Diárium, 1947, 136–137.
  • Hárs László: Könyvek között (A fogak tornáca) Szivárvány, 1947/34.
  • Herczeg György: Irodalmi vihar egy pohár Eidolonban. Laczkó Géza, Pátzay Pál, Fodor József, Turóczi Trostler József, Erdődy János, Kassák Lajos, Gellért Oszkár, Zathureczky Ede nyilatkozik Weöres Sándor Eidolon c. verséről. Szivárvány, 1947/4.
  • Kósa János: Weöres Sándor: A fogak tornáca. Hazánk, 1947/15.
  • Rónay György: A teljesség felé? Vigilia, 1947, 494–501.
  • Rozgonyi Iván: Weöres Sándor az iskolában. Egy paradoxon kórképe. Vigilia, 1947, 730–734.
  • Szentkuthy Miklós: Elvek és arcok: Weöres Sándor. Magyarok, 1947, 605–615.
  • Szigeti József: Magyar líra 1947-ben. Forum, 1947, 737–762.
  • Tóth Sándor: Eidolon, a kettősképlet. Újhold, 1947, 65–67.

1948

1949

  • Reményi József: Sándor Weöres. The Modern Language Journal, 1949, 302–308.

1955

  • Vargha Kálmán: Weöres Sándor: Bóbita. Irodalmi Tájékoztató, 1955, 170.

1956

  • Bernáth Árpád: Egy Weöres-vers értelmezése és az egzakt irodalomtudomány. Kritika, 1956/9., 46–50.
  • Hajdú András: A Bóbita ritmikája. Csillag, 1956, 768–778.
  • Rónay György: Az olvasó naplója. Weöres Sándor: Bóbita. Vigilia, 1956, 217–221.
  • Sík Csaba: Weöres Sándor: Bóbita. Alföld, 1956, 120–122.

1957

1958

1959

1961

  • Nagy Péter: Weöres Sándor újabb verseiről. Új Írás, 1961, 229–232.
  • Nyéki Lajos: Miért szép? Egy Weöres Sándor-versről. Barbár dal. Irodalmi Újság, 1961/17.

1963

1964

  • Bata Imre: A Weöres-vers közelítése. Magyar Műhely, 1964/10., 40–44.
  • Bata Imre: Vers és logika. Weöres Sándor: Tűzkút. Kritika, 1964/10., 53–56.
  • B. Nagy Ernő: Gondolatok a Weöres-líra geneziséről. Napjaink, 1964. július 7.
  • Cs. Szabó László: Negyvenhat perc a költővel. Magyar Műhely, 1964/7–8., 105–116.
  • Cs. Szabó László: Weöres Sándorról. Magyar Műhely, 1964/7–8., 31–32.
  • Fenyő István: Tűzkút. Új Írás, 1964, 1142–1147.
  • Gömöri György: Weöres groteszkjei. Magyar Műhely, 1964/7–8., 80–83.
  • Hajdú András: Még egyszer a Bóbita ritmikájáról – Változat egy 1956-os Csillag-cikkre. Magyar Műhely, 1964/7–8., 44–56.
  • Határ Győző: Csokonaitól Weöresig. Magyar Műhely, 1964/7–8.
  • Kibédi Varga Áron: Az idő árnyékában. Magyar Műhely, 1964/7–8., 33–41.
  • Kozocsa Sándor: Emlék és élmény. Találkozásom Weöres Sándorral. Magyar Műhely, 1964/7–8., 26–30.
  • Kulcsár János: Weöres Sándor: Tűzkút. Életünk, 1964, 118–120.
  • Martinkó András: Antik Pásztori Múzsa 1964-ben. (Weöres Sándor Antik ecloga c. verséről) Kritika, 1964/4., 35–40.
  • Nyéki Lajos: Az ezerarcú Orfeusz. Weöres Sándor műfordításai. Magyar Műhely, 1964/7–8., 58–64.
  • Nyéki Lajos: Jelek a harmadik évezrednek. Weöres Sándor: Tűzkút. Új Látóhatár, 1964, 357–363.
  • Petrovácz Oszkár: „Én vállakozni mertem...” Életünk, 1964, 120–124.
  • Poszler György: Weöres Sándor és Károlyi Amy a Tanítóképző Intézet klubjában. Életünk, 1964, 133–134.
  • Réz Pál: Látogatóban Weöres Sándornál. Élet és Irodalom, 1964/34.
  • Simon Zoltán: Két mítosz. Gondolatok Weöres Sándor költészetéről a Tűzkút ürügyén. Alföld, 1964, 734–738.
  • Szabolcsi Miklós: Weöres Sándor új versei. Élet és Irodalom, 1964/21.
  • Székely Boldizsár: Házifeladat a Medeiáról. Magyar Műhely, 1964/7–8., 66–79.
  • Tellér Gyula: Gondolatok a forma kérdéséről – egy Weöres-vers kapcsán (Ablak az éjben) Magyar Műhely, 1964/7–8., 85–88.
  • Török Endre: Lírai mozdulat – a végtelenbe. Weöres Sándor: Tűzkút. Kortárs, 1964, 1993–1995.
  • Vajda Endre: Mallarmé magyarul. Nagyvilág, 1964, 1875–1878.
  • Várkonyi Nándor: Weöres Sándor pécsi évei. Életünk, 1964/1., 113–133.
  • Wiener Pál: Weöres és a gyerekek világa. Magyar Műhely, 1964/7–8., 89–95.

1965

  • Cs. Nagy István: Weöres Bóbitája. Életünk, 1965, 70–73.
  • Dutka Mária: Gyermekjátékok. Magyar Nemzet, 1965. augusztus 8.
  • E. Fehér Pál: Világszemlélet? – Világnézet! Kritika, 1965/4., 62–64.
  • Timár György: Tűzkút. The Hungarian P.E.N., 1965, 55–57.

1966

  • Bóka László: Weöres Sándor: Medúza. = Uő.: Válogatott tanulmányok. Magvető Kiadó, Budapest, 1966, 1519–1523.
  • Hoppál Mihály: Gyermekeknek szóló könyvek. Alföld, 1966/4.
  • Kardos Tibor: Megjegyzések Weöres Sándornak a Színjáték első öt énekéből készült fordításához. Filológiai Közlöny, 1966/1–2., 16–19.
  • Utasi Csaba: A weöresi vers átváltozása. Új Symposion, 1966/14–15., 30–31.

1967

1968

  • Bata Imre: Egy versmodell természetrajza. Weöres Sándor Merülő Saturnusának néhány formai vonása. Valóság, 1968/8., 41–48.
  • Bata Imre: Hold és sárkány. Új Írás, 1968/1., 121–123.
  • Bori Imre: Könyvről könyvre. Weöres Sándor drámái. Híd, 1968, 36–40.
  • Faragó Vilmos: Átváltozások. Élet és Irodalom, 1968/20.
  • Kassai Kelemen János: Weöres Sándor: Merülő Saturnus. Tiszatáj, 1968, 761–763.
  • Kun András: Weöres Sándor: Merülő Saturnus. Alföld, 1968/8., 71–73.
  • Maróti Lajos: Merülő Saturnus. Weöres Sándor verskötete. Napjaink, 1968/9., 10.
  • Szilágyi Vilmos: Elvek és eszmék Weöres Sándor költészetében. Alföld, 1968/6., 60–65.
  • Szilágyi Vilmos: Költészet és színpad találkozása. Weöres Sándor: Hold és sárkány. Alföld, 1968/7., 78–80.
  • Tóth Dezső: A tegnap vagy a holnap költészete? Népszabadság, 1968. május 21.
  • Tüskés Tibor: Könyvről könyvre. Weöres Sándor: Merülő Saturnus. Jelenkor, 1968, 744–752.

1969

  • Egri Péter: Merülő Saturnus. Irodalomtörténet, 1969, 203–205.
  • Lengyel Balázs: Weöres Sándor és a Merülő Saturnus. Vigilia, 1969, 597– 600.
  • Petőfi S. János: Kompozíció és „jelentés”. Új Symposion, 1969/53., 8–10.
  • Tűz Tamás: Teremtő kaméleon (Weöres Sándor: Merülő Saturnus) Irodalmi Újság, 1969/20–21., 6.
  • Zsigmond Endre: A legfontosabb olvasóknak. Új Látóhatár, 1969, 473–474.

1970

  • Bata Imre: Weöres Sándor költészete. Jelenkor, 1970, 631–639.
  • Bertha Bulcsu: Interjú Weöres Sándorral. Jelenkor, 1970, 1059–1066.
  • Csiky Ágnes Mária: Proteusz német köntösben. Új Látóhatár, 1970, 343–346.
  • Danyi Magdolna: A Néma zene megközelítése. Új Symposion, 1970/65., 13–15.
  • Faragó Vilmos: Szerkesztői jegyzet Weöres Sándor A megőrölt vers c. burleszkjéről. Élet és Irodalom, 1970/15.
  • Fáy Ferenc: A halhatatlanság titka. Irodalmi Újság, 1970. március 15.
  • Földényi László: Vers vagy nem vers? Hozzászólás Faragó Vilmos jegyzetéhez. Élet és Irodalom, 1970/19.
  • Héra Zoltán: Kerek világ. Weöres Sándor Egybegyűjtött írásairól. Népszabadság, 1970. május 31.
  • Kabdebó Lóránt: Kozmikus bukolika. Weöres Sándor költészetéről. Tiszatáj, 1970, 871–877.
  • Kálnoky László: Termésbetakarítás. Szubjektív jegyzetek Weöres Sándor egybegyűjtött írásairól. Élet és Irodalom, 1970/22.
  • Koczkás Sándor: Költő – legendák nélkül. Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások. Kritika, 1970/9., 38–43.
  • Koncsol László: Tapogatózás Weöres Sándor világában. Irodalmi Szemle, 1970, 101–105.
  • Lukácsy András: Játékos költői kozmosz. Weöres Sándor egybegyűjtött munkái. Magyar Hírlap, 1970. június 12.
  • Mezei András: Weöres Sándor. Élet és Irodalom, 1970/14.
  • Mezei András: Weöres Sándor köszöntése (a Kossuth-díj átvétele alkalmából) Élet és Irodalom, 1970/14.
  • Skrobinec, Jurij: Weöres Sándor – ukrán szemmel. Jelenkor, 1970, 1141–1144.
  • Sulyok Vince: Objektív kritika pedig nincsen! Irodalmi Újság, 1970/3.
  • Szabó Ferenc: Weöres Sándor és Károlyi Amy interjúja a vatikáni rádióban. Vigilia, 1970, 351–353.
  • Szekrényesy Júlia: Művészekről – művészetről. Interjú Weöres Sándorral. Magyar Hírlap, 1970. május 2.
  • Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Weöres Sándor városai. Budapest, 1970/11., 21–22.

1971

  • Ablonczy László: Weöres Sándor: A holdbéli csónakos. Alföld, 1971/4., 93–94.
  • Ember Marianne: Hogyan lehet a film hatékony formáló erő? Interjú Weöres Sándorral. Filmkultúra, 1971/4., 19–21.
  • Erki Edit: „Az emberi szó jelene és jövője”. Weöres Sándor telefoninterjúja. Új Írás, 1971/3., 102–103.
  • Földes Anna: A férfi a teremtő, a nő az éltető erő. Interjú Weöres Sándorral. Nők Lapja, 1971
  • Pályi András: Drámák humorral. Weöres Sándor: Holdbéli csónakos. Kortárs, 1971, 1334–1336.
  • Sipos Lajos: Adalékok Weöres Sándor pályakezdéséhez. Irodalomtörténet, 1971, 663–667.
  • Tarján Tamás: Felnőtt játékok. Weöres Sándor: A holdbéli csónakos. Napjaink, 1971/5., 4.
  • Vadas József: Mítoszok holdfényben. Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások. Irodalomtörténet, 1971, 260–278.

1972

  • Bata Imre: Weöres Psychéje. Jelenkor, 1972, 1049–1051.
  • Bata Imre: Weöres Sándor. Irodalmi Szemle, 1972, 209–216.
  • Bertha Bulcsu: Weöres Sándor = Uő.: Meztelen a király. Tizenöt portré. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1972, 301.
  • Cselényi László: Látogatóban Weöres Sándornál. Irodalmi Szemle, 1972
  • Cs. Nagy István: Weöres a Bóbita után. Életünk, 1972, 283–285.
  • Demény Ottó: Psyché. Magyar Hírlap, 1972. december 23.
  • Galsai Pongrác: A költő és a sárkány. Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány. Élet és Irodalom, 1972/21.
  • Kardos Tibor: Weöres Sándor pályaképe = Uő.: Élő humanizmus. Magvető Kiadó, Budapest, 1972, 564–595.
  • Keszi Imre: Ady és Psyché. Élet és Irodalom, 1972. augusztus 12.
  • Lengyel Balázs: A Weöres-Psyché. Élet és Irodalom, 1972/52.
  • Lengyel Balázs: Weöres Sándor és a Merülő Saturnus. = Uő.: Hagyomány és kísérlet. Magvető Kiadó, Budapest, 1972, 175–182.
  • Moldován Domokos: Magnetofonbeszélgetés Kodály Zoltánról Weöres Sándor és Károlyi Amy költőkkel.' Forrás, 1972/3., 36–41.
  • Palkó István: A művészi képlátás pszichogenezise és karakterisztikumai Weöresnél. Híd, 1972/2.
  • Simon Zoltán: Psyché. Alföld, 1973/5., 71–72.
  • Somlyó György: Fiú-e vagy lány? Megjegyzések Weöres Sándor Psychéjéhez. Új Írás, 1972/8., 101–115.

1973

  • Alexa Károly: Psyché új mitológiája. Népszabadság, 1973. április 1.
  • Bányai János: Weöres Sándor: Psyché = Uő.: Könyv és kritika I. Forum Kiadó, Újvidék, 1973, 116–119.
  • Bárdosi Németh János: Emlékek Weöres Sándorról. Jelenkor, 1973, 489–497.
  • Bata Imre: Weöres drámái. Jelenkor, 1973, 497–507.
  • Beney Zsuzsa: Salve Regina. Weöres Sándor költeményéről. Vigilia, 1973, 386–390.
  • Bozóky Éva: A vers: villám. Beszélgetés Weöres Sándorral. Könyvtáros, 1973, 349–353.
  • Csetri Lajos: Weöres Sándor: Psyché. Kortárs, 1973, 679–682.
  • Gál István: Weöres Sándor levelei Babitshoz és Kosztolányihoz. Filológiai Közlöny, 1973, 467–473.
  • Hajdu Ráfis Gábor–Juhász Béla: Még néhány szó... (Weöres Sándor: Psyché.) Kritika, 1973/5., 20–21.
  • Héra Zoltán: Weöres Sándor szimfóniái.' Népszabadság, 1973. október 14.
  • Kiss Tamás: Weöres Sándor. Arcképvázlat és krónika 60. születésnapján. Alföld, 1973/7., 6–19.
  • Lengyel Balázs: Illyés, Weöres, Nagy László. Élet és Irodalom, 1973. november 10.
  • Lengyel József: Jegyzet egy rendkívüli regényről (Weöres Sándor: Psyché.) Új Írás, 1973/3., 95.
  • Lengyel Balázs: Tartóoszlopok. Weöres Sándor köszöntése. Élet és Irodalom, 1973/25.
  • Molnár Ildikó: Adalékok a költői nyelv hangtanához. Az alliteráció Weöres Sándor költészetében. Magyar Nyelv, 1973, 168–172.
  • Nemes Nagy Ágnes: Áriel, Óperenciák. Nagyvilág, 1973, 955–956.
  • Nyerges András: Tizenegy szimfónia. Kritika, 1973/11., 27–28.
  • Olasz Sándor: Weöres Sándor: Psyché. Tiszatáj, 1973/4., 98–100.
  • Rónay László: Weöres Sándor szimfóniái. Vigilia, 1973, 846–851.
  • Sonkoly István: Weöres Sándor megzenésített versei. Életünk, 1973, 269–275.
  • Szekér Endre: A hatvanéves Weöres Sándor köszöntése. Forrás, 1973/6., 66–68.
  • Szőcs Géza: A parton Proteus alakoskodik. Korunk, 1973/12.
  • Takáts Gyula: Weöres Sándor köszöntése. Életünk, 1973, 291–293.
  • Tamás Attila: Weöres Sándor költészetéről = Uő.: Irodalom és emberi teljesség. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1973, 43–62.
  • Tüskés Tibor: Weöres Sándor köszöntése. Kortárs, 1973/7.

1974

  • Bányai Gábor: Műhelybeszélgetés Weöres Sándorral. Népszabadság, 1974. december 22.
  • Cs. Nagy István: Weöres válogatott gyermekversei. Életünk, 1974, 284–287.
  • Horgas Béla: Mab királyné fogatán (Ha a világ rigó lenne) Élet és Irodalom, 1974/17.
  • Kenyeres Zoltán: Mítosz és játék. Bevezetés Weöres Sándor költészetébe = Uő.: Gondolkodó irodalom. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1974, 243–305.
  • Miklós Pál: Weöres Sándor Psychéje. Literatura, 1974/4., 125–137.
  • Simon István: Írószobám. Beszélgetés Weöres Sándorral. Kortárs, 1974, 625–634.
  • Szakolczay Lajos: Napok, holdak, csillagok. Magyar Hírlap, 1974. június 8.
  • Tamás Attila: Félhangos töprengések újabb verseskötetek olvastán. Alföld, 1974/7., 24–29.
  • Tűz Tamás: Az Ezüstkor álomlovagjai = Uő.: Angyal, mondd ki csak félig. Amerikai Magyar Írók, Oakville, 1974, 86–98.
  • Zalabai Zsigmond: A jövendő költészete. Weöres Sándor és Csokonai = Uő.: A vers túloldalán. Tanulmányok. Madách Kiadó–Szépirodalmi Kiadó, Bratislava–Budapest, 1974, 66–83.
  • Zay László: Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Magyar Nemzet, 1974. július 21.

1975

  • Alföldy Jenő: Süllyed-e Weöres Sándor hajója? Élet és Irodalom, 1975/41.
  • Czakó Gábor: Interjú Weöres Sándorral. Síppal-dobbal, 1975/4., 51–53.
  • Czigány György: Változatok az élő hangra. Jelenkor, 1975, 1007–1014.
  • Cs. Nagy István: Mai magyar verstechnikák. A weöresi műhely. Könyv és Nevelés, 1975/2.
  • G. Szabó László: Szavakból katedrális. Weöres Sándor Tizenegy szimfóniájáról. Irodalomtörténet, 1975, 670–682.
  • Kiss Károly: Keresztül-kasul a költészeten. Beszélgetés Weöres Sándorral. Magyar Nemzet, 1975. október 5.
  • Laczkó András: Takáts és Weöres egymás első kötetéről. Életünk, 1975, 156–160.
  • Moldován Domokos: Beszélgetés Weöres Sándorral. Forrás, 1975/11., 70–71.
  • Pongrácz Elemér: Mezzofanti magyar versei. Weöres Sándor ciklusához. Kortárs, 1975/10.
  • Szabó György: Weöres Paradicsoma (Egybegyűjtött írások) Élet és Irodalom, 1975/34.
  • Szilágyi Ákos: A weöresi magatartás. Kritika, 1975/8., 20–21.
  • Tóbiás Áron: Weöres Sándor hangszalagon. Életünk, 1975, 24–29.
  • Vas István: Weöres Sándorról. Mért vijjog a saskeselyű? Kortárs, 1975, 303–313.

1976

  • Bata Imre: Költészetünk vonulata. Weöres Sándor Három veréb hat szemmel c. antológiája nyomán. Kortárs, 1976/12.
  • Fábri Anna: Weöres Sándor: Psyché. Korunk, 1976/5–6.
  • Németh László: Weöres Sándorról. Új Írás, 1976/10., 83–86.

1977

  • A. Molnár Ildikó: Weöres Sándor költői nyelvének hangtanából. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok XXII., Budapest, 1977
  • Bata Imre: Gondolatok csillagszerű gravitációja. Weöres Sándor költészetéről. Literatura, 1977/3–4.
  • Domokos Mátyás: Képzelt beszélgetés Weöres Sándorral. Kortárs, 1977/5.
  • Kovács Sándor Iván: Weöres Sándor akrosztichon-leleménye. Kortárs, 1977/8.
  • Moldován Domokos: Weöres Sándor és Károlyi Amy Erdélyben. Kortárs, 1977/6.
  • Tandori Dezső: Weöres Sándorról. Az egybegyűjtött írások ürügyén. Tiszatáj, 1977/1.
  • Tüskés Tibor: Weöres Sándor: Áthallások. Tiszatáj, 1977/1.

1978

  • Simon Zoltán: Weöres Sándor: Harmincöt vers. Kortárs, 1978/10.
  • Tamás Attila: Weöres Sándor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978
  • Tamás Attila: Weöres Sándor: Harmincöt vers. Alföld, 1978/11.

1979

  • Bata Imre: Szerkezet és ciklus. Weöres Sándor Átváltozások c. szonett-ciklusáról. Új Írás, 1979/4.
  • Bata Imre: Weöres Sándor közelében. Magvető Kiadó, Budapest, 1979

1980

1981

1983

  • Alföldy Jenő: Kései szonáták (Weöres Sándor: Ének a határtalanról) = Uő.: Élménybeszámoló. Költők a hetvenes években. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983, 241–244.
  • Alföldy Jenő: Utórezgések? (Weöres Sándor: Áthallások) = Uő.: Élménybeszámoló. Költők a hetvenes években. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983, 231–236.
  • Alföldy Jenő: Weöres és a bölények (Weöres Sándor: Harmincöt vers) = Uő.: Élménybeszámoló. Költők a hetvenes években. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983, 237–240.
  • Balázs Katalin: Protohomo. Weöres Sándor költészetéről. Diakonia, 1983/1.
  • Czigány György: Vers, zene, Weöres Sándor. Jelenkor, 1983/6.
  • Hanák Tibor: Elkésett sorok. Weöres Sándor hetvenedik születésnapjára. Bécsi Napló, 1983/6.
  • Kenyeres Zoltán: A lélek fényűzése. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983, 279–373.
  • Kenyeres Zoltán: A „Második Dánia” és az első humanizmus. Weöres Sándor köszöntése. Kortárs, 1983/6.
  • Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. Weöres Sándorról Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983
  • Pomogáts Béla: Weöres Sándor hét évtizede. Üzenet, 1983/7–8.
  • Szederkényi Ervin (szerk.): Weöres Sándor 70. születésnapjára. Pécsi Szikra Nyomda, Pécs, 1983
  • Tandori Dezső: Az „égiről” a „földit”. Weöres Sándor újabb költői korszakáról. Kortárs, 1983/6.

1984

  • Bori Imre: A látomások költészete: Weöres Sándor = Uő.: Bori Imre huszonöt tanulmánya. Forum, Újvidék, 1984, 447–495.
  • Fráter Zoltán: Kétfejű theatrum (Weöres Sándor: Színjátékok) Kortárs, 1984/9.
  • Szilágyi Ákos: Az ornamentális lírai személyesség helye Weöres Sándor életművében = Uő.: Nem vagyok kritikus! Magvető Kiadó, Budapest, 1984, 481–672.

1986

1987

  • Varga Lászlóné: A teljességélmény tartalma és poétikai értékei a weöresi "gyermek- és felnőtt költészet" határán. Vizsgálódás három vers fókuszából. Weöres Sándor: A galagonya, A Logoshoz, A feláldozott virág. Magyartanítás, 1987/2.

1988

  • Beney Zsuzsa: Weöres Sándor hetvenöt éves. Nagyvilág, 1988/6.
  • Pomogáts Béla: A 75 éves Weöres Sándor köszöntése. Üzenet, 1988/6.
  • Smith, William Jay: A candle in the window. The poetry of Sándor Weöres. The American Poetry Review, 1988/2.
  • Petrőczi Éva: Weöres Sándor: Kútbanéző. Forrás, 1988/9.

1989

  • Alföldy Jenő: A személyestől az egyetemesig (Weöres Sándor: A sebzett föld éneke) Tiszatáj, 1989/10.
  • Alföldy Péter: A mint B. Weöres Sándor Átváltozások c. szonettciklusának elemzése. Jelenkor, 1989/7–8.
  • Csányi László: Emlékek és versek. Weöres Sándor 1941–42-ben. Somogy, 1989/4.
  • Fábián László: Holdbeli csónakon... Weöres Sándor halálhírére. Film, Színház, Muzsika, 1989/4.
  • Határ Győző: Búcsú. Emlékezzünk Weöres Sándorra. Kortárs, 1989/6.
  • Határ Győző: Weöres Sándor gyászkoszorú-szalagjára. Élet és Irodalom, 1989/7.
  • Kabdebó Lóránt: Weöres Sándor és irodalmunk múltja. Diakonia, 1989/2.
  • Kárpáti Kamil: Weöres és Dali. Stádium, 1989/1.
  • Keresztury Dezső: A jelenség. Vázlat Weöres Sándorról. Forrás, 1989/6., 2–9.
  • Kovács Imre: A szülőföld búcsúja Weöres Sándortól. Diakonia. 1989/1.
  • Lator László: Vázlat Weöres Sándorról. Kortárs, 1989/6.
  • Launonen, Hannu: In memoriam. Négykezes, 1989/1.
  • Marafkó László: Weöres Sándor kaput nyit. Napjaink, 1989/4.
  • Rónay László: Kitörhetünk-e a körből? Weöres Sándor példázata. Kritika, 1989/4.
  • Szepesi Attila: Az utolsó történet. Új Tükör, 1989/15.
  • Tandori Dezső: Weöres Sándor mester. Nagyvilág, 1989/4.
  • Török Tamás: Miért nem fésülködik egy király (és egy égitest): Beírás a Weöres Sándor-emlékkönyvbe. Tiszatáj, 1989/10.
  • Tüskés Tibor: Mozaikkockák Weöres Sándorról. Napjaink, 1989/4.

1990

  • Domokos Mátyás (szerk.): Magyar Orpheus. Weöres Sándor emlékezetére. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1990
  • Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor = BÉLÁDI Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945–1975 II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 333–362.

1991

  • Esterházy Péter: Más így [nekrológ; elhangzott: Budapest, 1989. február 9.] = Uő.: A halacska csodálatos élete. Pannon Könyvkiadó, Budapest, 1991, 61–62.
  • Esterházy Péter: W. S.-napló [esszé] = Uő.: A halacska csodálatos élete. Pannon Könyvkiadó, Budapest, 1991, 54–60.

1992

  • Lator László: Érthetetlen? (Weöres Sándor: Anadyomené) Mozgó Világ, 1992/12.
  • Radnóti Sándor: Pilinszky és Weöres. Árgus, 1992/3.
  • Rencz Antal: Egy Weöres-balettvázlat története [Weöres Sándor: Hanyistók] Tiszatáj, 1992/5.
  • Szigeti Csaba: Az első magyar sestina (Weöres Sándor: A szegény kis üdülőgondnok panaszai) Literatura, 1992/2.
  • Szigeti Lajos Sándor: Úton Nakonxipánba. Motívum és költői magatartásforma Tiszatáj, 1992/5., 43–52.
  • Szikoráné Kovács Eszter: Weöres Sándor: Mi volnék? A címbeli meditatív kérdés szövegszervező szerepe. Magyartanítás, 1992/2.

1993

  • Bakonyi István: Weöres Sándorra emlékeztünk. Ma és Holnap, 1993/2., 11–12.
  • Bécsy Tamás: Állapot – mozaikokban (Weöres Sándor: Kétfejű fenevad) Árgus, 1993/5–6.
  • Benkő Attila–Tüskés Tibor (szerk.): Weörestől Weöresről. Vallomások, visszaemlékezések, antológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993
  • Domokos Mátyás: A szó szerint értendő költő. Jegyzet A fogak tornáca c. Weöres-kötethez. Kortárs, 1993/11.
  • Domokos Mátyás (szerk.): Egyedül mindenkivel. Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1993
  • Nagy L. János: A szerkezet jelentése felé. Magyar Nyelvőr, 1993/3.
  • Papp János: Weöres Sándor költeményeinek idegen nyelvű fordításai és kiadásai. Vasi Szemle, 1993/4.
  • Rónay László: Irodalom a bura alatt. Vigilia, 1993/5.
  • Szikoráné Kovács Eszter: A szemantikai "összeférhetetlenség" Weöres Sándor Volt egy ládika c. költeményében. Magyartanítás, 1993/3., 7.
  • Tüskés Tibor: Fülep és Weöres. Életünk, 1993/11–12.
  • Tüskés Tibor: Takáts és Weöres. Somogy, 1993/4.

1994

  • Domokos Mátyás: Morzsák Weöres Sándor íróasztaláról. Holmi, 1994/9.
  • Jánosy István: Szekfüvirágleheletzuhatag. Weöres Sándor Dzsajadéva-fordításáról. Lyukasóra, 1994/4.
  • Molenkamp-Wiltink, Ineke: A női perspektíva szerepe Weöres Sándor Psyché és Esterházy Péter Tizenkét hattyúk c. művében. Jelenkor, 1994/6.
  • Nagy L. János: A szabály művésze, avagy a művész szabályai. Magyar Nyelv, 1994/3.
  • Orbán Ottó: Weöres Sándor: Robogó szekerek. Egy Weöres Sándor-szöveg kinetikai szempontból történő elemzése valamint kontextusba állítása. Liget, 1994/3.
  • Pethő Ildikó: A fúga változatai Weöres Sándor költészetében. Somogy, 1994/1.
  • Sediánszky Nóra: Weöres Sándor: Psyché. Metsze(t)t, 1994/2.
  • Szekér Endre: Négyszemközt Weöres Sándorral. Üzenet, 1994/3–4.
  • Szepesi Attila: Weöres Sándor: Százszorszépet... Liget, 1994/8.
  • Szerdahelyi Pál: „Vonj sugaradba Istenem!” Weöres Sándor vallásossága és vallásos költészete. Életünk, 1994/5–6.
  • Vargha László: Emlékeim írókról, költőkről. Somogy, 1994/1.

1995

1996

  • Lator László: Vers, zene, verszene. Weöres Sándor: Valse triste. Mozgó Világ, 1996/11., 109-112.
  • Nagy L. János: Ismétlések és értelmezések Weöres Sándor verseiben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996
  • Pethő Ildikó: „Az orpheusi költészet” = Uő.: „Modernnek kell lenni mindenestül”. Szeged, 1996
  • Rohlitz Kyra: Orpheus nyomában. A teljesség felé: Salve Regina. Műhely, 1996/6.

1997

  • Lator László: Utószó Weöres Sándor verseihez. Irodalomismeret, 1997/4., 19–24.
  • Szikoráné Kovács Eszter: A nyelvi és metrikai struktúra elemzése Weöres Sándor Éren-nádon c. költeményében. Magyartanítás, 1997/3., 5–7.

1998

  • Bán Zoltán András: Bevezetés a Psyché-analízisbe Beszélő, 1998/3.
  • Horváth Györgyi: Tapasztalás, hitelesség, referencialitás. A Psychét és a Csokonai Lilit ért kritikákról. Literatura, 1998/4.
  • Nagy L. János: Szavak és világok Weöres Sándor verseiben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998
  • Nagy L. János: Egysoros ötletek univerzuma [Weöres Sándor: Egysoros versek] = Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 109–129.
  • Nagy L. János: Egysorosok és illusztrációk [Weöres Sándor: Egysoros versek] = Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 130–138.
  • Pomogáts Béla: Weöres Sándor csöngei szülőházánál. Magyar Nemzet, 1998. június 29.
  • Steinert Ágota (szerk): A keleti út. Párhuzamos útinaplók [Weöres Sándor és Nyisztor Zoltán]. Terebess, Budapest, 1998

1999

2000

  • Bata Imre-Tóth Péter: Weöres Sándor közelében. Életünk, 2000/9.
  • Czeizel Endre: Weöres Sándor családfája és értékelése. Jelenkor, 2000/7–8.
  • Dobszay Ambrus: A magyar gyermekvers – klasszikusok és maiak (I.) Könyv és Nevelés, 2000/4.
  • Dobszay Ambrus: Weöres Sándor Buba éneke c. (Rongyszőnyeg 19.) versének elemzése. Magyartanítás, 2000/4., 24–30.
  • G. István László: A vers élettana. Egy pontfény színei. Weöres Sándorról. Liget, 2000/4., 55–63.
  • Gömöri György: Találkozások Weöresékkel. Jelenkor, 2000/7–8.
  • Horváth Katalin: Eszmecsere Weöres Sándor Berzsenyi-olvasatáról. Irodalomismeret, 2000/2–3.
  • Kovács Sándor Iván: „Vas vármegye füstöt vetett” [Weöres Sándorról és Berzsenyi Dánielről] Bár, 2000/1.
  • Pápszi Szilvia: Visszájára fordult a világ (Weöres Sándor: Merülő Saturnus) Iskolakultúra, 2000/6–7., 132–137.
  • Rácz István: „Csillagok, vezérlő tűzjelek”. Várkonyi Nándorról, Weöres Sándorról, Kárpáti Tamásról. Árgus, 2000/1.
  • Szabó Endre: Weöres Sándor költészetének értelmezési lehetőségei az iskolai oktatás-nevelésben. Magyartanítás, 2000/4., 14–23.
  • Tüskés Tibor: A két Sándor (Weöres Sándor és Csoóri Sándor) Várhely, 2000/2.
  • Újvári Edit: A láthatatlan fundamentum. Weöres Sándor kánonfelfogása. Magyar Napló, 2000/1.

2001

2002

  • Balogh Kinga: A véges és a végtelen egymásba fonódása. Szellemi kalandozás Weöres Sándor Talizmán c. verse kapcsán. Bába Kiadó, Szeged, 2002
  • Bíró Zsófia: "Epistola ennen magamhoz." Weöres Sándor egyik Psyché-versének stilisztikája. Irodalomismeret, 2002/1-2.
  • Bodor Béla: Az olvasatban megőrzött titok, mint az esztétikum eleme. Weöres, Tandori és Petri költészetében Parnasszus, 2002. ősz, 52–64.
  • Domokos Mátyás: A porlepte énekes. Weöres Sándorról. Nap Kiadó, Budapest, 2002
  • Domokos Mátyás: Imbolygás WS körül. A Táncdal Kortárs, 2002/2–3.
  • Forgách András: Szent Gábor és Weöres. Kritika, 2002/2., 17–18.
  • Füleki Ádám: Weöres Sándor – Octopus avagy Szent György és a Sárkány históriája. A színházi szövegkönyv szövegével együtt Irodalomismeret, 2002/3–4.
  • Kecskés András: Sármányfuvola, báránycitera. Weöres Sándor ütemmérő verstípusa. Életünk, 2002/4.
  • Szabó Endre: Magyar etűdök. Weöres Sándor magyar népdalváltozatai. A versciklus jellegzetes ritmuskompozíciói. Életünk, 2002/4.
  • Szentesi Zsolt: A visszafordíthatatlan pusztulás szemlélésére kárhoztatva (Weöres Sándor: Merülő Saturnus) Életünk, 2002/9.
  • Tolvaj Zoltán: Manierista mesterkedések – Rimay Jánostól Weöres Sándorig. Irodalomismeret, 2002/1–2.
  • Tóth Péter: Felemás számvetés. Tények, kérdések Weöres Sándor utóéletével kapcsolatban. Vasi Szemle, 2002/5.
  • Tüskés Tibor: Weöres Sándor és Martyn Ferenc. Életünk, 2002/4.
  • Újvári Edit: „Termő ékes ág.” Mária-szimbólumok Weöres Sándor költészetében = Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor (szerk.): „Jelbeszéd az életünk”. Osiris Kiadó, Budapest, 2002, 200–212.

2003

2004

2005

2006

2007

  • Koltai M. Gábor: Menekülések félálomban. Jegyzetek a Kétfejű fenevadhoz Színház, 2007/10., 52–61.
  • Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár. Weöres Sándor és Szombathely. Vasi Szemle, Szombathely, 2007
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok XIV. „A holdbeli csónakost akkor elvitte a közeledő front.” (Beszélgetés dr. Székely Györggyel) Vasi Szemle, 2007/3. [13]
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok XV. A porlepte énekes megpihent. Vasi Szemle, 2007/4. [14]
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok XVI. „Van Csöngén egy poétatársam” (Weöres Sándor és Bognár István barátságának dokumentumaiból) Vasi Szemle, 2007/5. [15]
  • Szigeti Anna: Az irodalomtanítás műhelyében (Weöres Sándor: Mária siralma) Magyartanítás, 2007/1.

2008

  • Harmath Artemisz–Oláh Szabolcs: Montázs egy Weöres-témára [Weöres Sándor: Grádicsok éneke I.] Alföld, 2008/4., 62–82.
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok XVII. „Mindenkinek szeretettel ajánlom Papp Oszkárék macskáját” (Papp Oszkár festőművész emlékei Weöres Sándorról) Vasi Szemle, 2008/2. [16]
  • Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok XVIII. Kiadatlan levelek Weöres Sándor „levelesládájából”. Vasi Szemle, 2008/5. [17]
  • Zs. Major Ágota: Weöres és Babits a '30-as évek első felében. Életünk, 2008/10., 84–96.

[szerkesztés] Emlékezete

A szombathelyi színházat róla nevezték el.

Emlékezete

[szerkesztés] Származása

Weöres Sándor családfája[3]
budakeszi Weöres Sándor
(Szombathely, 1913. jún. 22.–
Budapest, 1989. jan. 22.)
költő		 Apja:
budakeszi Weöres Sándor
(Csönge, 1881. márc. 23.–
Táplánszentkereszt, 1965. máj. 22.)
huszárezredes		 Apai nagyapja:
budakeszi Weöres Sándor
(1837. ápr. 20.—
Csönge, 1913. szept. 28.)
földbirtokos, megyebizottsági tag		 Apai nagyapai dédapja:
Weöres István
(1776.—
1865. nov. 21.)
Apai nagyapai dédanyja:
Vessey Borbála
(1811.—
1850. febr. 4.)
Apai nagyanyja:
völcsei Döbrössy Franciska		 Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
Blaskovits Mária
(Pécs, 1888.–
1951.)		 Anyai nagyapja:
Blaskovits István
(Debrecen, 1843. márc. 22.–
Pécs, 1909.)
táblabírósági elnök		 Anyai nagyapai dédapja:
Blaskovits Kálmán
(Kapi, 1805. okt. 15.–
Pécs, 1892. jún. 13.)
jogász
Anyai nagyapai dédanyja:
Kacskovics Mária
(1811. dec. 4.–
Budapest, 1885. aug. 7.)
Anyai nagyanyja:
Nagy Kornélia
(Pécs, 1856. jún. 3.–
1920.)		 Anyai nagyanyai dédapja:
Nagy Ferenc
(1822. febr. 23.–
?)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Kacskovics Mária
(1831. febr. 7.–
?)

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Weöres Sándor így ejtette ki saját nevét Cs. Szabó László interjújában, amelyet az angol rádió magyar nyelvű adása számára készítettek Londonban. Az interjú írott formában is megjelent: CS. SZABÓ László: Negyvenhat perc a költővel. Interjú Weöres Sándorral. Magyar Műhely, 1964/7–8., 105–116.
  2. ↑ A listák nem teljesek, és csak az egyes művek első kiadását tartalmazzák.
  3. ↑ Czeizel Endre: Költők-gének-titkok. Galenus Kiadó, Budapest, 2000. 181–190. o. ISBN 963-861-380-7

[szerkesztés] Források

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Weöres Sándor témájú médiaállományokat.
  • OSZK gyászjelentések

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Weöres Sándor témában.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=We%C3%B6res_S%C3%A1ndor&oldid=11275553”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken