Osvát Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osvát Ernő
Élete
Született 1876. április 7.
Nagyvárad
Elhunyt 1929. október 28. (53 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
A Nyugat első számának címlapja
Osvát Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 15-35-3.
Osvát Ernő emléktábla Budapesten.

Osvát Ernő (Roth Ezékiel, Nagyvárad, 1876. április 7.[1]Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, kritikus, író. 1908-1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője, Osvát Kálmán író testvére.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roth Ezékielként született, gyermekkorában Nagyváradon, a Brüll-házban lakott. Rövid ideig a nagyváradi jogakadémián tanult. 1895-ben Budapestre költözött, jogásznak készült, hamarosan azonban átiratkozott a bölcsészkarra. Első cikke 1897-ben jelent meg az Esti Újságban. 1898-tól a Budapesti Hírlap közölte irodalmi kritikáit, majd A Hét belső munkatársa lett 1899-től. Az 1900-as években az Új Magyar Szemle munkatársa volt. 1901-ben kísérletet tett egy önálló folyóirat megindítására, de csak az előfizetési felhívásig jutott el. Folyóiratszerkesztési tervét csak a következő évben, 1902-ben tudta megvalósítani. 1902-1903 között a Magyar Géniuszt szerkesztette. 1905-ben megalapította a Figyelő című folyóiratot. Az 1908-ban indult Nyugat munkatársa, (első főszerkesztője: Ignotus és Fenyő Miksa), majd főszerkesztője volt. Számos tehetséget fedezett fel (Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Németh László, stb.). Később szerkesztői szerepe csökkent, s megélhetési gondokkal is küzdött. Otthagyta a Nyugatot, csak a Tanácsköztársaság bukása után lett újból a lap irányítója. Átesett a spanyolnáthán, több veseoperáción. Lányát elvitte a tüdőbaj, 1927-ben pedig felesége, Steiner Cornélia öngyilkos lett.[2] Osvát Ernő 1929-ben lánya halála miatti elkeseredésében öngyilkosságot követett el, szíven lőtte magát. Utolsó lakhelyén, a róla elnevezett, Budapest VII. kerületi Osvát utca 1. sz. házon emléktábla hirdeti: „Osvát Ernő 1877-1929 kritikus, a modern magyar irodalom nagy hatású szervezője. 1908-tól haláláig a Nyugat szerkesztője.”

Könyvei csupán halála után jelentek meg. Kvalitásérzékével egyedülálló tekintélyt szerzett kortársai körében, ami azóta is mérceként van jelen irodalmunkban. A magyar irodalom – Kazinczy Ferenc mellett – egyik legnagyobb irodalomszervezője, kritikusa volt.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az elégedetlenség könyvéből, Gyoma, 1930. – Új kiadása: Budapest: Helikon Kiadó, 1988.
  • Összes írásai, kiad. Osvát Kálmán, Budapest, 1945.
  • Az elégedetlenség könyvéből. Összegyűjtött írások. – Budapest: Kiss József Könyvkiadó, 1995. ISBN 963-85500-0-7

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Osvát Ernő témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osvát Ernő témájú médiaállományokat.