Dzsajadéva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsajadéva
Git govind large.jpg
Dzsajadéva imádkozik Visnuhoz
Született India, Orisza
i.sz. 1200 körül
Elhunyt India, Orisza
Nemzetisége bengáli
Házastársa Padmavati
Foglalkozása költő
Iskolái Kurmapataka
Fontosabb munkái Gíta Govinda

Dzsajadéva, szanszkrit nyelven alkotó költő i.sz. 1200 körül élt, hindu bráhmin családból származott. Legismertebb műve a Gíta Govinda eposz, amely a Visnu-avatár Krisna isteni szerelmét meséli el hitvese, Rádha iránt. A mű nagy jelentőségű a hinduizmus bhakti[1][2] tradíciójának fejlődése szempontjából is.

Tartalomjegyzék

Életrajz [szerkesztés]

Dzsajadéva Kenduliszaszanban ( akkoriban Kenduvilva) született, a Pracsi völgyben, az Oriszai templomváros, Puri közelében. Dzsajadéva születésének idején Oriszában a keleti Ganga-dinasztiából származó király Csodaganga Déva uralkodott. Ő és fia, Rághava uralkodása alatt komponálta a költő a Gíta Govinda szanszkrit nyelven írt eposzt. Csodaganga Déva eredetileg a hinduizmus saiva[3] ágának pártfogója volt, de Puri környékének odaadása Krisna iránt erősen befolyásolta, ezért Krisna hívő vaisnavává[3] vált.

A költő szülei Bodzsadéva és Rámadévi. Templomi feliratokról ma már ismert, hogy Dzsajadéva Kurmapataka nevű helységben tanult szanszkrit költészetet. Később feleségül vette Padmavatit, aki a templomi feliratok szerint templomi táncos, dévadászi[4] volt.

Pracsi völgy régóta hódolt Mádhavának[5], más néven Krisnának[6]. Dzsajadéva idejében a helyet a vaisnava bráhminok által uralt vallásos kegyhelyként ismerték. Kenduliszaszan még ma is tele van Mádhava képekkel. Kétségtelen, hogy a nagy költőt befolyásolta a környezet szellemisége, amikor megírta nagy eposzát, a Gíta Govindát

Történelmi feljegyzések Dzsajadéva életéből [szerkesztés]

A Dzsagannáth templom ma

A Lingarádzsa-templomban, az újabban felfedezett Mádhukésvar-templomban és a Szimhacsal-templomban felfedezett feliratok alapján, amelyeket Dr. Szatjanarajan Rádzsaguru olvasott és értelmezett, rápillanthatunk Dzsajadéva korai életére. Ezek a feliratok leírják, hogy Dzsajadéva tagja volt a kurmapatakai iskola tanári karának. A kendulszaszani gyermekkori oktatás után Kurmapatakában tanult, tapasztalatokat szerzett a versek írásában, a zenében és táncban.

A legkorábbi említés Dzsajadéváról, Oriszán kívüli területről, Csand Baradái-től a Prithviradzs tartomány beli csauhani udvari költőtől származik. A következő, legkorábbi Oriszán kívüli utalás Rádzsa Szarangadév i.sz. 1201-ból származó felirata. Ezekből a nyilvántartásokból megállapítható, hogy a Gíta Govinda akkoriban már egész Indiában népszerű lett, talán azért, mert rendszeresen szerepelt a Puri beli Dzsagannáth templomban.

Néhány további részlet Dzsajadéváról megtalálható egy oriszai vaisnava költő, Madhava Patnaik egy könyvében, aki egyidőben élt Csaitanjával a tizenötödik században. Madhava Patnaik könyve tiszta képet ad Csaitanja látogatásáról Puriban. Megemlíti, hogy Csaitanja látogatást tett Kenduliszaszanban, közel Purihoz, hogy kifejezze hódolatát Dzsajadéva előtt, és felolvasott részleteket a Gíta Govindából. A könyv megemlíti, hogy valóban Kenduliszaszanban született a költő. Madhava Patnaik könyve beszámol Dszajadéva korai életéről, ahogy a Puri környéki legendákban hallotta. Ezek szerint Dzsajadéva már kora gyermekkorában kiválóan ismerte a a hinduizmus szent könyveit, a sásztrákat és a Puránákat.

Vallásos művei [szerkesztés]

Krisna és Rádha

Dasavatára

Dzsajadéva munkáiban népszererűsítette a dasavatára tanát (Visnu tíz avatárája), Dasakritikrite című munkájában ezt dolgozza fel. A Gíta Govinda is a dasavatára történettel kezdődik. A költő dasavatára változatában Buddha, mint Visnu egy megtestesülése szerepel, míg Krisna nem, mert Krisna a forrása minden avatárának. A szöveg így mondja: "Krisna, aki formájában jelenik meg az Úr Buddha", azaz Krisna a forrása vagy megtestesülése Buddhának.[7]

Himnuszok a szikh vallás szent könyvébe

Két himnuszt komponált Dzsajadéva, amelyek bekerültek a szikh vallás szent könyvébe, az Ádi Granthba. Bár nem világos, hogy ezek a középkori énekek hogyan találtak utat a szikh valláshoz, de vannak feljegyzések, mely szerint Dzsajadéva munkája mély hatással volt Nának gurura Puriban tett látogatása során.[8]

Gíta Govinda

A mű Krisna és Rádha szerelméről szól. Nagy jelentőségű a hinduizmus bhakti tradíciójának fejlődése szempontjából is. A Gíta Govindát több nyelvre is lefordították világszerte, és úgy vélik, hogy az egyik legjobb példa a szanszkrit nyelvű tradicionális költészetre. A mű magyar fordítása Weöres Sándor munkája.[9]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Helmut von Glasenapp Az öt világvallás, i. m. 47-48. old.
  2. ↑ Tenigl-Takács László Az öt világvallás, i. m. 145. old.
  3. ^ a b Tenigl-Takács László Az öt világvallás, i. m. 102-103. old.
  4. ↑ Somi Anna India táncai, i. m. 
  5. ↑ Slóka málá névmagyarázatok - Mádhava, i. m. 
  6. ↑ Slóka málá Az isteni pár Rádhá és Mádhava nyolc neve, i. m. 
  7. ↑ Danka Krisztina Isteni színjáték, i. m. 
  8. ↑ Terebess Ázsia Lexikon szikhizmus, i. m. 
  9. ↑ Terebess Ázsia E-Tár. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)

Források [szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jayadeva című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. .
  • Bráhmanizmus. In Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. 6. Budapest: Gondolat-Talentum. 1993. 47-48. o. ISBN 963262685x
  • Tenigl-Takács László: India története. Budapest: Medicina-A tan kapuja buddhista főiskola. 1977. ISBN 9632438248
  • Vanamali Gunturu: Hinduizmus. Budapest: Bioenergetic Kft..
  • Gíta Govinda - Pásztorének. Budapest: Magvető Könyvkiadó. 1982. ISBN 9632715802
  • Gíta Govinda Weöres Sándor fordításában. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
  • Danka Krisztina (2004.). „Isteni színjáték” (magyar nyelven). Világosság 1. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 29.  

További Információk [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dzsajadéva&oldid=13364498”