Avatára
A hinduizmusban az avatára (szanszkrit: Avatāra „alászállás”,) az isten alászállása és halandó lényben (akár állatban) való megtestesülése a földön a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából. Eközben részben megőrzi isteni természetét, részben földi természete lesz. Ahogy Visnu egyre feljebb került a hinduista panteonban, úgy az ő avatárái váltak a legfontosabbakká. [1]
Tartalomjegyzék |
Visnu tíz legfőbb avatárája (dasavatára) [szerkesztés]
A dasavatara szó jelenti Visnu tíz meghatározott „nagy alászállásá”t – Maha Avatara (dasa szanszkrit nyelven 'tíz'):
Visnu legfőbb avatárái a hinduk hite szerint a következők:[1]
- Matszja, a hal
- Kurma, a teknősbéka
- Varáha, a vadkan
- Naraszimha, az ember-oroszlán (nara = 'férfi', szimha = 'oroszlán')
- Vámana, a törpe
- Parasuráma („csatabárdos Ráma”), a harcos
- Ráma vagy Rámacsandra, az uralkodó
- Krisna
- Buddha
- Kalki a démon, aki fehér lovon jön el, aki a Kali-juga (a jelenlegi időperiódus) végén jelenik meg, hogy elpusztítsa a gonosszá vált népességet.
Egyes hindu írások nem kevesebb mint 23 avatárát említenek.
Egyéb avatárák [szerkesztés]
Visnu többi avatárája [szerkesztés]
- Balaráma, Krisna bátyja. Visnu avatárájának is mondják, de a sesa kígyóénak is, amelyen Visnu pihen. [1]
Siva avatárái [szerkesztés]
Siva istennek 28 avatárája ismert – főleg aszkéta és jógamester alakjában –, fontosak, de nem tettek szert olyan jelentőségre, mint Visnuéi. [1]
A többi isten avatárái [szerkesztés]
Az avatárák típusai [szerkesztés]
Kétféle avatára létezik, elsődleges és másodlagos avatára, attól függően, hogy Visnu maga „száll alá” egy személyben vagy csak felruházza azt saját isteni képességeivel.
A másodlagos avatárákat a hinduk nem imádják, csak a közvetlen, elsődleges avatárákat. Gyakorlatban ma azonban ezek közül is csak Náraszimha, Ráma és Krisna részesül tiszteletben. Összességében azonban a hinduk szerint nincs különbség aközött, hogy Visnut vagy az avatáráit imádják, hisz végül mindkét út őhozzá vezet.
Szimbolizmus [szerkesztés]
Sokan vallják, hogy a tíz avatára az élet és az emberiség fejlődését testesíti meg. Matszja, a hal a vízi életet; Kurma, a teknős a kétéltűséget; a harmadik állat, Varaha, a vadkan a szárazföldi életet; Naraszimha, az ember-oroszlán az ember és az állat közti átmenetet; Vamana, a törpe a tökéletlen embert; Parasurama, az erdei vándor az ember kezdeti életmódját; Ráma király az uralkodói, Krisna a művészi és tudományos képességeket; Buddha, a Megvilágosult pedig az ember lelki érettségét.
Források [szerkesztés]
- ^ a b c d Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
- Veronica Ions: Indiai mitológia. Budapest: Corvina. 1991. 50-70. o. ISBN 9631329887
- Bráhmanizmus. In Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. 6.Gondolat-Tálentum. 50. o. ISBN 963282685x
- Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a Hinduizmusba. Budapest: Akkord. 2001. ISBN 9637803866
