Gautama Sziddhártha

Gautama Sziddhártha (páliul Gótama Sziddhattha; i. e. 563 – i. e. 483) ismertebb nevén a történelmi Buddha v. Sakjamuni Buddha, a világ egyik legnagyobb vallásának, a buddhizmusnak a meghatározó alakja. Az Északkelet-Indiában és Nepál határa közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Páli nyelven beszélt.

Buddha-szobor Japánban

Huszonkilenc évesen családját, feleségét és csecsemő fiát elhagyva az igazság keresésének szentelte magát. Több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az elméjét, és nem jut közelebb az igazi bölcsességhez, s ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva, egy Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját és haláláig ezrek váltak a követőivé. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze:

1. az emberi élet lényegében szenvedéssel teli;
2. e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás;
3. van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól;
4. a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.

A történelmi Buddha létezésére utaló legrégebbi idézetek ie. 200-ból maradtak ránk, noha jó ötszáz évvel korábban élt. Egyes forrásokban felmerült születési évként 624, 566 és 448 is.

A buddhista tanok széles körű elterjedését nagyban elősegítette, hogy az i. e. 3. században Asóka király is felvette a hitet.

Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i.e. 800-200) meghatározó gondolkodóinak.

Élete

Sziddhártha a palotában

Sziddhártha elvonul a világtól

Aszkétaként ábrázolva

A megvilágosodott Buddha tanítványai körében

Sziddhártha a Sákja (szakja, szkíta) törzsből származik (ezért Sákjamuni v. Sakjamuni az egyik megnevezése – a Sákja v. Szakja Bölcs), akik a Himalája déli lankáin éltek. A család királyi rangnak örvendett. Egy öreg látnok megjósolta, hogy a gyermek vagy világuralkodó, vagy „buddha” lesz, amely azt jelenti: „Felébredt!” Apja inkább azt szerette volna, ha örökli tőle a trónt. Többször kért apjától elbocsátási engedélyt, hogy remeteségbe vonuljon. Apja nem tágított, és nagyon örült, amikor fia 16 éves korában megnősült.

Sziddhártha azonban nem talált örömet a fényűző semmittevésben, ezért 29 évesen hátat fordított családjának, és elindult az megszabadulás keresésének útján. Többéves remeteség, aszkézis és vándorlás után egy fügefa alatt ülve (Bodh-Gayaban) úgy döntött, nem mozdul el onnan, amíg meg nem találja a lét szenvedő mivoltának feloldását, azaz amíg el nem éri a megszabadulást. Mivel remetesége előtt pazar kényelemben élt, az aszkézis idején pedig veszélyes önsanyargatásig vitte a gyakorlatokat, elhatározta, hogy egyiket sem fogja követni, hanem a középutat kell kipróbálnia. Rendszeres étkezéssel és tisztálkodással újraerősítette a testét. Majd egy új meditációs gyakorlatba kezdett, amely a légzés és a testi funkciók, érzetek figyelésére alapult. (Szatipatthána szutta, Dígha nikája 22.)

Mígnem április-május (vészakha) hó teliholdas hajnalán megvilágosodott. Ekkor kezdett el visszaemlékezni előző életeire, majd ráébredt a halál és az újjászületés lényegére. Rájött, hogy az új születések ciklusát csak az aszkéta életmód és a világi örömök közötti középúttal lehet megtörni, így érheti el a hívő a Nirvánát, ami egy állapot (nem pedig hely, ahogy tévesen hiszik).

49 napig tartózkodott a megvilágosodás helyszínén, amikor kidolgozta tanításának alapjait. Már Buddhaként Benáreszbe ment, ahol korábbi remetetársainak kifejtette nézeteit. (Dhammacsakkappavattana szutta (Szamjutta nikája LVI.11): A Tan kerekének megforgatása tanítóbeszéd) majd további 45 éven át tanított. Tanításait mindenkinek elmondta, aki érdeklődését fejezte ki iránta. Tanításait soha sem tartotta abszolútnak. Mindenkinek a saját útját kell járnia. Buddha kifejtette, hogy ő személyesen miként jött rá a dolgokra, és hogyan érte el a megszabadulást. Követőket nem toborozott. Mindenki önszántából csatlakozhatott tanítványául.

A leírások szerint békés, derűs férfi volt. Számos tanítványát gyűjtötte maga köré, akik később létrehozták az első buddhista közösséget, de a buddhizmus csak 100 körül kezdett el igazi vallássá válni.

80 éves korában hunyt el. A legendák szerint mérgezett gomba került az ételébe, amikor egy kovács (aranyműves) ebédre hívta Buddhát és néhány tanítványát. Újabb kutatások és elméletek szerint valószínűleg már korábban gondjai voltak az emésztéssel és bélfodor infarktus vezetett a halálhoz.

Elhamvasztották, majd ereklyéit 8 részre osztották. Ezen ereklyék egy jelentős része Srí Lankán található. A jobb kulcscsontja (nem látható, mert egy tömör ereklyeépítményben helyezték el – dagoba/sztúpa belsejébe), bal szemfoga, melyet Kandy városban a Szent Fog Templomában őriznek. A fogat egy elefántcsontból készült tokban tartják – másolata a múzeumban látható, és így csak jókora darab fognak látszik, mert ez a tok és nem maga a fog másolata –, majd ezt a tokozott fogat aranyból készült 25–30 cm magas hordozható arany dagoba/sztúpában tartják bezárva. Nem nyitják fel – az angol gyarmatosítók egyszer felnyitották, meg szerettek volna győződni az ereklye létéről. Az ereklyetartót évente egyszer (július hó teliholdjának napján) körbehordozzák a városban.

Az ősi tanok szerint minden ötezredik évben megjelenik egy Buddha (azaz „megvilágosodott”), a következő világkorszak buddhája Maitréja lesz, kb. Kr. u. 4500 körül.

Tanítása

A szenvedés alapvető oka a nem-tudás, a rálátás hiánya.

Tanításának alappillére: a négy nemes igazság (páliul: csattári arija szaccsáni)

• I. Dukkha arija szaccsa– a szenvedés nemes igazsága – az élet szenvedésekkel teli (lásd: „stressz”), ami az életvágytól függ, szenvedéssel teli mindaz, ami a tanhá-tól (taṇhā, létszomjtól) függ, maga a bhava (létezés) szenvedés – a szenvedés gyökerei: káprázat/ámítás (móha), sóvárgás/vágyakozás (lobha), düh/ellenszenv/gyűlölet (dósza). A szenvedések típusai: magából az életből adódóan (dukkha dukkhata) az állandótlanságból (viparináma dukkhata), összetettségből (szankhára dukkhata)
• II. Dukkha samudaja arija szaccsa tanhá): a szenvedés oka a vágy és a sóvárgás, az érzetek igénylése a tudat által, a vágy és a sóvárgás az oka a szenvedésnek; káma-újabb élményt megszerezni/tapasztalni, bhava-megtartani, vibhava megszabadulni/ elhagyni.

Keletkezése: indrija – a 6 érzékszervi apparátus/képesség → ájatana – kapcsolatba lépés az objektumokkal (12 szerv-tárgy-tudatosítás) → amelyek lehetnek közömbös, örömteli, szenvedésteli = 18

• III. Dukkha niródho arija szaccsa: a szenvedés megszüntetése a vágyaktól való megszabadulás segítségével történik;
• IV. Dukkha niródha gáminí patipadá arija szaccsa) arijó atthangikó maggó: a szenvedés megszüntetéséhez vezető Nemes Nyolcrétű Ösvény – arija atthangika magga

Bernardo Bertolucci olasz rendező „A kis Buddha” c. filmje művészien mutatja be Buddha történetének egyes részleteit.

Források és jegyzetek

• Michael H. Hart: 100 híres ember. Magyar Könyvklub 2003. ISBN 963-547-820-8
• Access to Insight (angolul, folyamatosan bővülő fordítások)

Külső hivatkozások

• Buddhista E-Könyvtár (Tarr)
• Buddha beszédei (Terebess)
• Buddha beszédei (MEK)
• Buddha élete, a buddhizmus alapjai, buddhista tanítások, hírek, fényképek, ajánlók
• A Buddha Ujja - Szutták a Páli Kánonból és modern théraváda szövegek
• Buddha mondások és idézetek magyarul
• Buddha idézetek
• Fényképek
• Asvaghósa: Buddha élete
• Dhammapada. A Tan ösvénye Páli nyelvből fordította Vekerdi József (Budapest : Terebess, 1999, ISBN 963-9147-32-X)
• Dhammapada. Az erény útja Páli nyelvből fordította Fórizs László (páli-magyar tükörkiad.) 2. jav. kiad. (Budapest : Gaia, 2002, ISBN 963-202-273-4)

Részletek (pdf, 537 kB), teljes (Globusz Könyvkiadó).

• The Maitreya Project