Gautama Sziddhártha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buddha
BuddhaStThailand.jpg
Thaiföldi Buddha szobor
Életrajzi adatok
Születési név Sziddhártha
Született I. e. 563?
Lumbini, mai Nepálban
Elhunyt I. e. 483
Kusinagar, mai Indiában
Munkássága
Vallás buddhizmus
Buddha-szobor Japánban

Gautama Sziddhártha (páliul Gótama Sziddhattha[1]; i. e. 563i. e. 483) ismertebb nevén a történelmi Buddha v. Sakjamuni Buddha, a világ egyik legnagyobb vallásának, a buddhizmusnak a meghatározó alakja. Az Északkelet-Indiában és Nepál határa közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Páli nyelven beszélt.

Huszonkilenc évesen családját, feleségét és csecsemő fiát elhagyva az igazság keresésének szentelte életét. Több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az elméjét, de nem jut közelebb az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva, egy Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját és haláláig ezrek váltak a követőivé. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze:

  1. az emberi élet lényegében szenvedéssel teli;
  2. e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás;
  3. van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól;
  4. a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.

A történelmi Buddha létezésére utaló legrégebbi idézetek ie. 200-ból maradtak ránk, noha jó ötszáz évvel korábban élt. Egyes forrásokban felmerült születési évként 624, 566 és 448 is.

A buddhista tanok széles körű elterjedését elősegítette, hogy az i. e. 3. században Asóka király is felvette a hitet és államvallássá tette.

Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i.e. 800-200) meghatározó gondolkodóinak.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sziddhártha a Sákja (szakja, szkíta)[2] törzsből származik (ezért Sákjamuni v. Sakjamuni az egyik megnevezése – a Sákja v. Szakja Bölcs, illetve „Szkíta Bölcs Buddha”), akik a Himalája déli lankáin éltek. A család királyi rangnak örvendett. Egy öreg látnok megjósolta, hogy a gyermek vagy világuralkodó, vagy „buddha” lesz, amely azt jelenti: „Felébredt!” Apja inkább azt szerette volna, ha örökli tőle a trónt. Többször kért apjától elbocsátási engedélyt, hogy remeteségbe vonuljon. Apja nem tágított, és nagyon örült, amikor fia 16 éves korában megnősült.

Sziddhártha azonban nem talált örömet a fényűző semmittevésben, ezért 29 évesen hátat fordított családjának, és elindult a megszabadulás keresésének útján. Többéves remeteség, aszkézis és vándorlás után egy fügefa alatt ülve (Bodh-Gajában) úgy döntött, nem mozdul el onnan, amíg meg nem találja a lét szenvedő mivoltának feloldását, azaz amíg el nem éri a megszabadulást. Mivel remetesége előtt pazar kényelemben élt, az aszkézis idején pedig veszélyes önsanyargatásig vitte a gyakorlatokat, elhatározta, hogy egyiket sem fogja követni, hanem a középutat kell kipróbálnia. Rendszeres étkezéssel és tisztálkodással újraerősítette a testét. Majd egy új meditációs gyakorlatba kezdett, amely a légzés és a testi funkciók, érzetek figyelésére alapult. (Szatipatthána szutta, Dígha nikája 22.[3])

Április-május (vészakha) hó hajnalán megvilágosodott. Ekkor visszaemlékezett előző életeire, majd ráébredt a halál és az újjászületés lényegére. Rájött, hogy az új születések ciklusát csak az aszkéta életmód és a világi örömök közötti középúttal lehet megtörni, így érheti el a hívő a Nirvána állapotát.

49 napig tartózkodott a megvilágosodás helyszínén, amikor kidolgozta tanításának alapjait. Már Buddhaként Benáreszbe ment, ahol korábbi remetetársainak kifejtette nézeteit. (Dhammacsakkappavattana szutta (Szamjutta nikája LVI.11): A Tan kerekének megforgatása tanítóbeszéd[4]) majd további 45 éven át tanított. Tanításait mindenkinek elmondta, aki érdeklődését fejezte ki iránta. Tanításait soha sem tartotta abszolútnak. Mindenkinek a saját útját kell járnia. Buddha kifejtette, hogy ő személyesen miként jött rá a dolgokra, és hogyan érte el a megszabadulást. Követőket nem toborozott. Mindenki önszántából csatlakozhatott tanítványául.

A leírások szerint békés, derűs férfi volt. Számos tanítványát gyűjtötte maga köré, akik később létrehozták az első buddhista közösséget, de a buddhizmus csak 100 körül kezdett el igazi vallássá válni.

80 éves korában hunyt el. A legendák szerint mérgezett gomba került az ételébe, amikor egy kovács (aranyműves) ebédre hívta Buddhát és néhány tanítványát. Újabb kutatások és elméletek szerint [5] valószínűleg már korábban gondjai voltak az emésztéssel és bélfodor infarktus vezetett a halálhoz.

Elhamvasztották, majd ereklyéit 8 részre osztották. Ezen ereklyék egy jelentős része Srí Lankán található. A jobb kulcscsontja (nem látható, mert egy tömör ereklyeépítményben helyezték el – dagoba/sztúpa belsejébe), bal szemfoga, melyet Kandy városban a Szent Fog Templomában őriznek. A fogat egy elefántcsontból készült tokban tartják – másolata a múzeumban látható, és így csak jókora darab fognak látszik, mert ez a tok és nem maga a fog másolata –, majd ezt a tokozott fogat aranyból készült 25–30 cm magas hordozható arany dagoba/sztúpában tartják bezárva. Nem nyitják fel – az angol gyarmatosítók egyszer felnyitották, meg szerettek volna győződni az ereklye létéről. Az ereklyetartót évente egyszer (július hó teliholdjának napján) körbehordozzák a városban.

Az ősi tanok szerint minden ötezredik évben megjelenik egy Buddha (azaz „megvilágosodott”), a következő világkorszak buddhája Maitréja lesz, kb. Kr. u. 4500 körül.

Tanítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szenvedés alapvető oka a nemtudás, a rálátás hiánya.

Tanításának alappillére: a négy nemes igazság (páliul: csattári arija szaccsáni)

  • I. Dukkha arija szaccsa[6]– a szenvedés nemes igazsága – az élet szenvedésekkel teli (lásd: „stressz”), ami az életvágytól függ, szenvedéssel teli mindaz, ami a tanhá-tól (taṇhā, létszomjtól) függ, maga a bhava (létezés) szenvedés – a szenvedés gyökerei: káprázat/ámítás (móha), sóvárgás/vágyakozás (lobha), düh/ellenszenv/gyűlölet (dósza). A szenvedések típusai: magából az életből adódóan (dukkha dukkhata) az állandótlanságból (viparináma dukkhata), összetettségből (szankhára dukkhata)
  • II. Dukkha samudaja arija szaccsa[7] tanhá[8]): a szenvedés oka a vágy és a sóvárgás, az érzetek igénylése a tudat által, a vágy és a sóvárgás az oka a szenvedésnek; káma-újabb élményt megszerezni/tapasztalni, bhava-megtartani, vibhava megszabadulni/ elhagyni.

Keletkezése: indrija – a 6 érzékszervi apparátus/képesség → ájatana – kapcsolatba lépés az objektumokkal (12 szerv-tárgy-tudatosítás) → amelyek lehetnek közömbös, örömteli, szenvedésteli = 18

  • III. Dukkha niródho arija szaccsa[9]: a szenvedés megszüntetése a vágyaktól való megszabadulás segítségével történik;
  • IV. Dukkha niródha gáminí patipadá arija szaccsa[10]) arijó atthangikó maggó[11]: a szenvedés megszüntetéséhez vezető Nemes Nyolcrétű Ösvényarija atthangika magga

Bernardo Bertolucci olasz rendező „A kis Buddha” c. filmje[12] művészien mutatja be Buddha történetének egyes részleteit.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The Buddha in: Walpola Rahula: What the Buddha Taught
  2. http://www.buddha-tar.hu/buddha_a_szkita_bolcs
  3. DN 22. Az éberség alapzatairól
  4. SN 56.11. A Tan kerekét forgásba hozó tanítóbeszéd
  5. (By Venerable Dr. Mettanando Bhikkhu – Bangkok Post, 17-May-2000 © The Post Publishing Public Co.; http://www.lankalibrary.com/Bud/buddha_death.htm)
  6. dukkhaṃ ariyasaccaṃ
  7. dukkhasamudayo ariyasaccaṃ
  8. taṇhā
  9. dukkhanirodho ariyasaccaṃ
  10. dukkhanirodhagāminī paṭipadā ariyasaccaṃ
  11. ariyo aṭṭhaṅgiko maggo
  12. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Részletek (pdf, 537 kB), teljes (Globusz Könyvkiadó).