Halasy-Nagy József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halasy-Nagy József
Halasy-Nagy József (1885-1976) filozófus.jpg
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Születéskori neve Nagy József
Született 1885. május 2.
Ercsi, magyar
Elhunyt 1976. május 6. (91 évesen)
Hajdúszoboszló
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filozófus, egyetemi tanár
Fontosabb munkái A modern gondolkodás.
Az antik filozófia.
Aristoteles Metafizikája.

Halasy-Nagy József (született: Nagy József) (Ercsi, 1885. május 2. - Hajdúszoboszló, 1976. május 6.[1]) magyar filozófus, filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár, dékán, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora.

Filozófiával, filozófia történettel és filozófiai művek fordításával foglalkozott. Egyszerre volt az antik bölcselet tudós kutatója, Arisztotelész műveinek fordítója és a modern filozófiai áramlatok (Immanuel Kant és az újkantiánus filozófia) közvetítője, értelmezője, magyarázója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1903 és 1907 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen görög-latin szakán tanult, majd 1907-ben tanári oklevelet és filozófiai doktorátust szerzett.[1] 1905-től 1919-ig Kiskunhalason a református főgimnázium tanára volt.[1] 1919-től 1921-ig az Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanárképző Intézetben a pedagógiát és a filozófiát tanított. A Budapesti Tudományegyetemen "a francia filozófia az újkorban" témakörben habilitált 1916-ban. 1921 és 1940 között a m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen filozófia tanszéken tanított.[1] Az egyetem rektora (1923/1924-es egyetemi tanév), majd a Bölcsészet, Nyelv-, és Történettudományi Kar dékánja (1927/1928-as egyetemi tanév) volt. 1932-ben Halasy-Nagy József-re változtatta a nevét (felesége kiskunhalasi születésű volt).

1940. október 19-étől 1948. december 31-éig a szegedi m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetemen a Filozófia Tanszéket vezette.[1] Közben 1942 és 1943-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánja, illetve 1942 és 1944 között az egyetem felsőházi képviselője is volt.[1] 1948 után megfosztották egyetemi tisztségeitől, és kényszer nyugdíjazták.[1] Internálás és kitelepítés elöl Hajdúszoboszlóra "menekült". 1948 után fordítással foglalkozott, hozzátartozói a rendszerváltás óta adják ki kéziratban maradt munkáit.

Alelnöki tisztséget viselt a Magyar Filozófiai Társaságnál és a Debreceni Református Kollégium tanulószövetségénél is. Az Országos Felsőoktatási Tanács, az Országos Közoktatási Tanács, a Pécsi és Szegedi Tanárképző Intézet Igazgatótanács, az Athenaeum és a Pannonia című folyóiratok szerkesztőbizottságának, a Magyar Paedagogiai Társaságnak, a Dugonics Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Pszichológiai Társaságnak is tagja volt. Szerkesztője volt a Pantheon (1947) című filozófiai tanulmányokat közlő (szegedi kiadású) lapnak; publikált a Délvidéki Szemlében.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos összefoglaló filozófiai tanulmánya, fordítása, összefoglaló vagy ismeretterjesztő írása született, közel 269 közleménye jelent meg. A 20. század első fele filozófiai irányzatainak bemutatása az egyik fő érdeme. Több filozófiai diszciplína, köztük etika, pszichológia, logika, ismeretelmélet, filozófiatörténet területein volt megkerülhetetlen. Tankönyveivel és írásaival nagy hatást gyakorolt a kortárs gondolkodókra. Elsők közt volt, aki a politikai tudomány kérdéseivel is foglalkozott. A szó legjobb értelmében vett rendszerező gondolkodó.[2]

Munkái (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A görög atomista fizikusok filozófiájának alapvonalai. Budapest, 1907;
  • Condillac paedagogiája. Budapest, 1913;
  • Taine: a 19. század pozitivizmusa. Budapest, 1922;
  • A mai filozófia főirányai. Budapest, 1923;
  • Az ethika alapvonalai. Pécs-Budapest, 1925;
  • Két filozófus : Platon és Kant. Budapest, 1925;
  • Gondolkodók. Budapest, 1926;
  • A filozófia egyetemi tanulmányozása. Pécs, 1927;
  • A psychologia főkérdései. Pécs, 1927;
  • A modern gondolkodás. Budapest, 1927;
  • A filozófia története. Budapest, 1927;
  • A filozófia nagy rendszerei. Budapest, 1929;
  • Surányi Miklós. Budapest, 1932;
  • Pauler Ákos. Budapest, 1933;
  • A filozófiai műveltség Európában. Budapest, 1934;
  • Madách bölcsessége. Budapest, 1934;
  • Korunk szelleme. Budapest, 1936;
  • A művelt ember. Győr, 1936;
  • A filozófia kis tükre. Budapest, 1937;
  • A világnézet. Budapest, 1938;
  • Politika és erkölcs. Budapest, 1939;
  • Magyar önismeret: politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára. Budapest, 1939;
  • Ember és világ. Budapest, 1940;
  • Magyar hivatás. Budapest, 1940;
  • Emlékezés Császár Elemérre. Szeged, 1942;
  • A politikai tudomány kezdetei: Platon és Aristoteles. Budapest, 1942;
  • Táj és egyetem. Szeged, 1942;
  • Történeti bevezetés a filozófiába. Budapest, 1942;
  • Az ember lelki élete. Budapest, 1943;
  • Sík Sándor "esztétiká"-ja. Szeged, 1943;
  • Aristoteles "Etiká"-ja. Pécs, 1943;
  • A filozófia. Budapest, 1944;
  • Életeszményeink változásai. Szeged, 1948.

Fordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • John Locke: Levél a vallási türelemről / ford. Halasy-Nagy József, latin eredeti alapján kiigaz. Gecse Gusztáv ; tanulm., jegyz., bibliogr. Reisinger János. Budapest : Bibliaiskolák Közössége, 1992, Terjedelem: 88 p.
  • Aristoteles: Metafizika: segédanyag az I-IV. és V. éves filozófia szakosok számára. Ford. Halasy-Nagy József. Budapest, 1957. 380 p.[3]
  • Íme az ember! = Voilá l' homme! : a francia aforizma mesterei / vál., ford. Halasy-Nagy József ; [a francia szöveget gond. Újfalusi Németh Jenő]. Szeged : Lectum, 2004. 179 p.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 284. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Csejtei Dezső - Laczkó Sándor - Novák Éva: Filozófia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 125-134. p.
  3. Újra kiadták 1992-ben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Mérei Gyula lásd 164. p. ISBN 963-482-037-9
  • Lengyel András és Karikó Sándor: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról, Lectum Kiadó 2004

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok
  • Halasy-Nagy életmű-bibliográfia – Összeállította: Deák Tamás, Klukovitsné Paróczai Katalin, Ráczné Mojzes Katalin és Szabó Éva – In: Halasy-Nagy József: Az erkölcsi élet – szerkesztette és a kéziratokat sajtó alá rendezte: Deák Tamás, Laczkó Sándor, Varga Péter – Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszék és a Szegedi Tudományegyetem Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár–Szeged, 2002, 405–429. o. – (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai VII, Pro Philosophia) – ISBN 973-86029-1-2.
  • Somos Róbert: Az etika munkása – Jelenkor, 2003, 46. évfolyam, 12. szám, 1239. o. – Hozzáférés: 2013. október 19.
  • Scientia potestas. Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról – szerkesztő: Szabó Tibor; társszerkesztő: Deák Tamás, Varga Péter – Lectum, Szeged, 2004. 190 o. – ISBN 963-86258-8-0 – (A filozófus Halasy-Nagy József – világszemlélete, történetfilozófiai elvei, kultúrkritikája, politikai nézetei; Halasy-Nagy és kortársai; A tudományszervező tanár).
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halasy-Nagy József témájú médiaállományokat.