Halasy-Nagy József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halasy-Nagy József
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
SzületettNagy József
1885. május 2.
Ercsi
Elhunyt1976. május 6. (91 évesen)
Hajdúszoboszló
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafilozófus, egyetemi tanár
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1903–1907)
SírhelyeFarkasréti temető (27-5. sírbolt)[1][2]
Filozófusi pályafutása
Nyugati filozófia
XX. század
Iskola/IrányzatErzsébet Tudományegyetem
Érdeklődésetika, pszichológia, logika, ismeretelmélet, filozófiatörténet
Akik hatottak ráArisztotelész, Immanuel Kant
Fontosabb műveiArisztotelész: Metafizika (fordítás; 1936)
Magyar önismeret: politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára (1939)
A Wikimédia Commons tartalmaz Halasy-Nagy József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Halasy-Nagy József, születési nevén Nagy József (Ercsi, 1885. május 2. – Hajdúszoboszló, 1976. május 6.[3]) magyar filozófus, filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár, dékán, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora.

Anyja Tóth Lídia, apja pedig Nagy József uradalmi bognármester volt. Szülei hatodik gyermekeként született, de ő volt az első, aki megérte a felnőttkort. Utána még két testvére született. A gimnázium nyolc osztályát három helyen végezte el, családja anyagi nehézségei okozták az iskolaváltásokat, végül 1903-ban a debreceni református kollégiumban színjeles eredménnyel érettségizett. A budapesti Pázmány Péter egyetemre jelentkezett, eredetileg a német szakot választotta, de magyar-latin-görög szakra irányították át. Az első évben az Eötvös Kollégiumban fél tandíjas lett. Ebben az időszakban voltak a kollégium tagjai Szekfű Gyula, Szabó Dezső, Balázs Béla és Kodály Zoltán is. Az első év után sikertelenül folyamodott ingyenes helyért, így meg kellett válnia a kollégiumtól, s egyben a magyar szakot is leadta. A második évben házitanítóként tartotta fenn magát, majd 1905-ben pályázat útján elnyerte a kiskunhalasi református gimnázium helyettes tanári állását. Egy év múlva véglegesítették, így az egyetemet a harmadik évtől távhallgatóként végezte el. Érdeklődése szinte teljesen a filozófia felé fordult, amit az is tanúsít, hogy 1907-ben doktori értekezését is filozófiából írta. 1908-tól rendes tanárrá nevezték ki a kiskunhalasi gimnáziumban. Ekkor kezdte írni könyvismertetéseit és cikkeit, amelyek sorra jelentek meg az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Budapesti Szemlében és az Athenaeumban. Pauler Ákos pozitív hangú bírálatot írt értekezéséről, Alexander Bernát pártfogását is élvezve magántanári habilitációt tervezett az ambiciózus fiatalember, aminek feltétele egy nagyobb lélegzetű munka volt. A kötet kiadása a háború kitörése miatt késett, így csak könyve megjelenése után, 1916-tól szerzett egyetemi magántanári képesítést a budapesti egyetemen A francia filozófia története az újkorban c. tanulmánya alapján. Filozófiával, filozófia történettel és filozófiai művek fordításával foglalkozott. Egyszerre volt az antik bölcselet tudós kutatója, Arisztotelész műveinek fordítója és a modern filozófiai áramlatok (Immanuel Kant és az újkantiánus filozófia) közvetítője, értelmezője, magyarázója.

Élete[szerkesztés]

1903 és 1907 között a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem görög-latin szakán tanult, majd 1907-ben tanári oklevelet és filozófiai doktorátust szerzett.[3] 1905-től 1919-ig Kiskunhalason a református főgimnázium tanára volt.[3] 1919-től 1921-ig az Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanárképző Intézetben a pedagógiát és a filozófiát tanított. A Budapesti Tudományegyetemen „a francia filozófia az újkorban” témakörben habilitált 1916-ban. 1921 és 1940 között a m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen filozófia tanszéken tanított.[3] Az egyetem rektora (1923/1924-es egyetemi tanév), majd a Bölcsészet, Nyelv-, és Történettudományi Kar dékánja (1927/1928-as egyetemi tanév) volt. 1932-ben Halasy-Nagy József-re változtatta a nevét (felesége kiskunhalasi születésű volt).

1940. október 19-étől 1948. december 31-éig a szegedi m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetemen a Filozófia Tanszéket vezette.[3] Közben 1942 és 1943-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánja, illetve 1942 és 1944 között az egyetem felsőházi képviselője is volt.[3] 1948 után megfosztották egyetemi tisztségeitől, és kényszer nyugdíjazták.[3] Internálás és kitelepítés elől Hajdúszoboszlóra „menekült”. 1948 után fordítással foglalkozott, hozzátartozói a rendszerváltás óta adják ki kéziratban maradt munkáit.

Alelnöki tisztséget viselt a Magyar Filozófiai Társaságnál és a Debreceni Református Kollégium tanulószövetségénél is. Az Országos Felsőoktatási Tanács, az Országos Közoktatási Tanács, a Pécsi és Szegedi Tanárképző Intézet Igazgatótanács, az Athenaeum és a Pannonia című folyóiratok szerkesztőbizottságának, a Magyar Paedagogiai Társaságnak, a Dugonics Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Pszichológiai Társaságnak is tagja volt. Szerkesztője volt a Pantheon (1947) című filozófiai tanulmányokat közlő (szegedi kiadású) lapnak; publikált a Délvidéki Szemlében.

Munkássága[szerkesztés]

Számos összefoglaló filozófiai tanulmánya, fordítása, összefoglaló vagy ismeretterjesztő írása született, közel 269 közleménye jelent meg. A 20. század első fele filozófiai irányzatainak bemutatása az egyik fő érdeme. Több filozófiai diszciplína, köztük etika, pszichológia, logika, ismeretelmélet, filozófiatörténet területein volt megkerülhetetlen. Tankönyveivel és írásaival nagy hatást gyakorolt a kortárs gondolkodókra. Elsők közt volt, aki a politikai tudomány kérdéseivel is foglalkozott. A szó legjobb értelmében vett rendszerező gondolkodó.[4]

Munkái (válogatás)[szerkesztés]

  • A görög atomista fizikusok filozófiájának alapvonalai. Budapest, 1907
  • Condillac paedagogiája. Budapest, 1913
  • Taine: a 19. század pozitivizmusa. Budapest, 1922
  • A mai filozófia főirányai. Budapest, 1923
  • Az ethika alapvonalai. Pécs-Budapest, 1925
  • Két filozófus : Platon és Kant. Budapest, 1925
  • Gondolkodók. Budapest, 1926
  • A filozófia egyetemi tanulmányozása. Pécs, 1927
  • A psychologia főkérdései. Pécs, 1927
  • A modern gondolkodás Archiválva 2018. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Budapest, 1927
  • A filozófia története. Budapest, 1927
  • A filozófia nagy rendszerei. Budapest, 1929
  • Surányi Miklós. Budapest, 1932
  • Pauler Ákos. Budapest, 1933
  • A filozófiai műveltség Európában. Budapest, 1934
  • Madách bölcsessége. Budapest, 1934
  • Korunk szelleme. Budapest, 1936
  • A művelt ember. Győr, 1936
  • A filozófia kis tükre. Budapest, 1937
  • A világnézet. Budapest, 1938
  • Politika és erkölcs. Budapest, 1939
  • Magyar önismeret: politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára. Budapest, 1939
  • Ember és világ. Budapest, 1940
  • Magyar hivatás. Budapest, 1940
  • Emlékezés Császár Elemérre. Szeged, 1942
  • A politikai tudomány kezdetei: Platon és Aristoteles. Budapest, 1942
  • Táj és egyetem. Szeged, 1942
  • Történeti bevezetés a filozófiába. Budapest, 1942
  • Az ember lelki élete. Budapest, 1943
  • Sík Sándor „esztétiká”-ja. Szeged, 1943
  • Aristoteles „Etiká”-ja. Pécs, 1943
  • A filozófia. Budapest, 1944
  • Életeszményeink változásai. Szeged, 1948
  • Summa vitae. Önéletrajzi vázlat. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. Szeged, 1999. 207-237.
  • John Locke: Levél a vallási türelemről / ford. Halasy-Nagy József, latin eredeti alapján kiigaz. Gecse Gusztáv ; tanulm., jegyz., bibliogr. Reisinger János. Budapest : Bibliaiskolák Közössége, 1992, Terjedelem: 88 o.
  • Aristoteles: Metafizika. Az Akadémia filozófiai könyvtára 9., Budapest, 1936. 412 o.
  • Aristoteles: Metafizika: segédanyag az I=IV. és V. éves filozófia szakosok számára. Ford. Halasy-Nagy József. Budapest, 1957. 380 p.[5]
  • Az erkölcsi élet.. ISBN 973 86029-1-2 és a "Te meg Én.. A szerelem lélektana." Summa vitae. Szerkesztette és a kéziratokat sajtó alá rendezte: Deák T., Laczkó S., Varga P. Kolozsvár–Szeged, 2002. A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai 7. könyv
  • Íme az ember! = Voilá l' homme! : a francia aforizma mesterei / vál., ford. Halasy-Nagy József ; [a francia szöveget gond. Újfalusi Németh Jenő]. Szeged : Lectum, 2004. 179 o.
  • Te meg Én ; Quintus Kiadó, Szeged 2010

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 284. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. ↑ Csejtei Dezső - Laczkó Sándor - Novák Éva: Filozófia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 125-134. p.
  5. ↑ Újra kiadták 1992-ben.

Források[szerkesztés]

  • Gáspár Gabriella: Halasy-Nagy József, a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora, tudományszervező filozófus. Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám) 2008 / 2. szám. [1]
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Mérei Gyula lásd 164. p. ISBN 963-482-037-9
  • Lengyel András és Karikó Sándor: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról, Lectum Kiadó 2004

További információk[szerkesztés]

  • Szegedi Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok
  • Halasy-Nagy életmű-bibliográfia – Összeállította: Deák Tamás, Klukovitsné Paróczai Katalin, Ráczné Mojzes Katalin és Szabó Éva – In: Halasy-Nagy József: Az erkölcsi élet – szerkesztette és a kéziratokat sajtó alá rendezte: Deák Tamás, Laczkó Sándor, Varga Péter – Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszék és a Szegedi Tudományegyetem Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár–Szeged, 2002, 405–429. o. – (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai VII, Pro Philosophia) – ISBN 973-86029-1-2.
  • Somos Róbert: Az etika munkása – Jelenkor, 2003, 46. évfolyam, 12. szám, 1239. o. – Hozzáférés: 2013. október 19.
  • Scientia potestas. Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról – szerkesztő: Szabó Tibor; társszerkesztő: Deák Tamás, Varga Péter – Lectum, Szeged, 2004. 190 o. – ISBN 963-86258-8-0 – (A filozófus Halasy-Nagy József – világszemlélete, történetfilozófiai elvei, kultúrkritikája, politikai nézetei; Halasy-Nagy és kortársai; A tudományszervező tanár)
  • Halasy-Nagy József. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)
  1. ↑ Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Halasy-Nagy_József&oldid=26758659”