Ercsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ercsi
Ercsi - Temple.jpg
Római katolikus templom
Ercsi címere
Ercsi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Martonvásári
Kistérség Ercsi
Jogállás város
Polgármester Szabó Tamás József (MSZP)[1]
Jegyző Dr. Feik Csaba
Irányítószám 2451
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 8139 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 126,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 70[3] m
Terület 65,31 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Érd–Ercsi-hátság[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ercsi  (Magyarország)
Ercsi
Ercsi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″
Ercsi  (Fejér megye)
Ercsi
Ercsi
Pozíció Fejér megye térképén
Ercsi weboldala

Ercsi (horvátul Erčin) város Fejér megye északkeleti szélén, a Martonvásári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északkeleti részén, a Duna jobb partján fekszik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapest–Pécs vasútvonal Budapest–Pusztaszabolcs közti elővárosi jellegű vonalszakasza mellett fekszik.

A város a 6-os elsőrendű főút mentén terül el, amelyre az M7-es autópályáról; Martonvásár és az azt kettészelő 7-es elsőrendű főútról ,Ráckeresztúr érintésével, az M6-os keresztezésével egy mellékút kapcsolódik. Sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal.

A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost.

Részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.

Első említése 1037-ből való a bakonybéli apátság alapítóleveléből. Ekkor I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.

1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de elnéptelenedése csak a 16. század második felében zajlódott. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.

Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.

A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovák, zsidók és cigányok voltak.

1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Pécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.

1944-ben itt keltek át először a szovjet csapatok a Dunán, ami szükséges volt Budapest bekerítéséhez.

A II. világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd Tsz jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.

A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.[6]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez.
  • Ercsiből nyílik a MOL kőolajfinomítójának déli kapuja. Százhalombatta területéről Ercsi északi részébe is átnyúlik a finomító területe.

Kultúra, oktatás, sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen óvoda és több általános iskola is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22 000 kötetes könyvtárral.

A városi Sportcsarnok kézilabdapályával, küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat. Ercsinek a 20. század elején alakult egy focicsapata, az Ercsi Kinizsi SE. A városnak jól szereplő kézilabda csapata is van, az Ercsi SE. A csapat az NB1/B tagja.A város civil szervezetekben is bővelkedik, amelyek igyekeznek Ercsit még gazdagabbá, színesebbé és színvonalasabbá tenni. Ilyen az Ercsi Polgárok Egyesülete,[7] is ] amely Eötvös József örökségét követi. Az Eötvös József Általános iskola mindenki számára elérhető honlapját az általános iskola tanulói nemrégen készítették el,[8] szintén hozzájárulva az informatikai fejlődéshez. A kulturális élet fejlődését hivatva fellendíteni elindult a város első internetes bulvárlapja is.[9]

Ercsiben az informatikai rendszer fejlesztésének részeként megvalósulóban van a korszerű honlapok szerkesztése, amelyeken keresztül előre informálódhat és alapos ismereteket szerezhet Ercsiről[10] a városba látogató turista.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ercsi híres szülöttei

Ercsihez kötődő hírességek

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Ercsi, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1980.
  7. [www.ercsipolgarok.gportal.hu Ercsi Polgárok Egyesülete]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
  8. Az általános iskola honlapja
  9. Ercsi Bulvár
  10. Turisztikai portál

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]