Vita:Ercsi

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Földrajzi témájú szócikkek (vázlatos besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 12.

Településtáblázat

„népsűrűség=128,72” Ez biztos?

Gondolkozzunk az épp aktuális adatokkal! (népesség=8407, terület=65,31)

Akkor tegyük fel, hogy Ercsi területe 65,305 km². (Ez lehet, mivel ez esetben is az előző területadatot kapjuk.) Így a népsűrűség már 128,7344.

De feltehetjük, hogy a város majdnem 65,315 km²-t tudhat magáénak. (Ez is lehet.) Így a népsűrűség csak 128,7146.

Összegezve: Világosan kitűnik, hogy fölösleges öt értékes jegyet megadni a népsűrűségnek, mivel az nem biztos, hogy helyes.

Remélem ezt az okoskodást elolvassák azok, akik településtáblázatot töltenek ki, nehogy hasonló hibát elkövessenek.

Amúgy honnan való a 8407 fős adat? Mivel én a KSH-honlapján 2002-ben közétett 2001-es népszámlálások adatait tartalmazó fájlban 8406-ot találtam.

--Strapontin 2005. július 28., 01:00 (CEST)

„1629-30-ban katolikus rácok (horvátok, bosnyákok, dalmátok) telepedtek le és nagyrészt munkájuknak köszönhetően a falu gyors fejlődésnek indult. 1638-ban egyike lett a 170 dunántúli mezővárosnak, amint azt a címer is bizonyítja.” Hogy mit ne mondjak, ezek a mondatok nagyon hasonlítanak egy itt lévő szövegrészletre. Ami pedig a tartalmát illetti: pár dolog erősen megkérdőjelezhető.

1. Ha csak katolikus délszlávok érkeztek, akkor miért épült volna pravoszláv kolostor a település határában.
2. A bosnyákok elsősorban arról ismeretesek, hogy muzulmán vallásúak. A dalmátoknak pedig mi okuk lett volna a Török Birodalomba menekülni, ha otthon „szabadon” élhettek a Velencei köztársaságban. Másrészt a Duna mentén ekkor leginkább a mai Szerbia, kisebbrészt Bosznia-Hercegovina és Bulgária felől érkező népek mozgása ismeretes ebben az időben.
3. Az, hogy 170 mezőváros lett volna, nagyon szépen hangzik, de tudtommal semmilyen összefoglaló nyilvántartás nem készült róluk ebben az időben, leginkább különböző feljegyzésekből lehet megállapítani, hogy a település mezőváros volt-e vagy sem, ezek pedig néha ellentmondók vagy pontatlanok. Továbbá ez a korszak arról nevezetes, hogy sok hely változtatott jogállást, mivel a népességi folyamatok igen intenzívek voltak.
4. Végül, azt a részt nem látom pontosan (lehet, hogy csak velem van a baj), hogy hogyan bizonyítja a címer a mezővárosi jelleget.

Tehát egyelőre visszaállítom az eredeti mondatot, mert az kevesebb olyan konkrétumot tartalmaz, amibe bele lehet kötni. De azért szívesen várom a reakciókat.--Strapontin 2006. január 23., 12:32 (CET)

Vízellátottság

Szép dolog a lokálpatriotizmus,kár,hogy jelen esetben nem társul hozzá ismeret:először is Százhalombatta önkormányzati tulajdonú kommunális és városüzemeltetési cégének (SzáKoM)tulajdonában van 12 kút( http://www.szakom.hu/index.php?mode=3b ),ami Ercsi és Sinatelep(Ercsitől távolabbra eső,de közigazgatásilag odatartozó városrész) közötti külterületen lévő nagyjából 9 km-es 6-os út és Duna-part menti "senkiföldjén" terül el,ezek a kutak,mivel nem Ercsi önkormányzatáé,így ebből nem profitál a város,maximum,ha jogilag is hozzátartozik,mint külterület,szedhet kitermelésért adót-iparűzésit nem,mert a cég százhalombattai székhelyű.Székesfehérvárt nem látja el Ercsi vízzel;ugyan a székesfehérvári vízszolgatást végző cég (Fejérvíz ZRT) vásáról vizet attól a Dunai Regionális Vízmű ZRT-től,aminek vannak a tulajdonában szintén ott és olyan kutak,mint a százhalombattai SzáKoMnak,de az FZRT ezzel a vízzel nem látja el Székesfehérvárt,hanem a saját karsztvizét szolgáltatja: ( http://www.fejerviz.hu/Static_page.php?page=Viz_es_csatornaszolgaltatas&pic=_foldgomb&title=_cegunkrol&pagename=Víz%20és%20csatornaszolgáltatás#Ivovizellatas ) Dunaújváros részben saját vízzel látja el magát,részben szintén vásárol a a DRV ZRT-től: ( http://www.dvcsh.hu/index.php?p=3_1_1 ),ám annak a regionális vízellátó rendszeréről, amely ugyanúgy magában foglalja az ercsi kutakat,a besnyőieket(a dunai régióból)és a velenceivel szoros összeköttetésben álló velencei régióból: ( http://www.drv.hu/drv/drv_files/File/M%FBk%F6d%E9si%20ter%FClet%20t%E9rk%E9pek/a%20velencei-t%F3%20t%E9rs%E9g%E9nek%20v%EDzik%F6zm%FB-rendszerei%20%282009.%29.pdf ) ,( http://www.drv.hu/drv/drv_files/File/M%FBk%F6d%E9si%20ter%FClet%20t%E9rk%E9pek/v%EDzik%F6zm%FB-szolg%E1ltat%E1s%20a%20dun%E1nt%FAli%20region%E1lis%20v%EDzm%FB%20zrt.%20szolg%E1ltat%E1si%20ter%FClet%E9n%20%282009.%29.pdf ) Ercsit vízzel két cég látja el:az egyik a fent említett DRV ZRT,de ez csak a Sinatelep várorészt érinti ( http://www.drv.hu/drv/drv.kozseg.page?nodeid=789 ),és a Törökkút KHT(amelynek telephelye a Bajcsi-Zsilinszky úton a volt Fejérvíz KV helyén van,a Kis-Duna menti holtágnál)itt olvasható,hogy 8800 személyt látnak el vízzel és egy településen szolgáltatnak,ami megfelel Ercsi lakosságának: ( http://fmh.hu/kozelet/20071003_vizvezetekek_egeszsege )mindkét esetben közmű tulajdonosa az önkormányzat.Gazdasági résznél szerintem téves ilyet beleírni,mint ha az önkormányzat profitálna abból,hogy 9 települést vízzel lát el,amiből egy részét nem is látja el,más részét nem ő egyedül látja el,harmadrészt nem a tulajdonában álló kutakból,negyedrészt amit ellát azt sem egyedül teszi. Formikofil ^vita 2009. december 17., 17:13 (CET)

Kisebbség(lassan többség),gazdaság,

{{tartalmi segély}}^(?) Ha már a történetben említve vannak a kisebbségek, a jelenlegit is kéne említeni,a horvátokat a cigányságot (és velük együtt a városban található megszaporodott hozzájuk köthető bűnözést),nem tudom honnan veszik,hogy éltek zsidók a településen,mivel se zsinagóga se zsidó temető nincs,s ma már nem nemzeti kisebbséget képeznek,így nem is lehetne idesorolni Mitől fejlett a mezőgazdaság?Attól,hogy vannak szántóföldek és tsz-maradvány?A cukorgyár felszámolásával már nincs feldolgozóipara.Élelmiszeripara is jellemző?A felszámolt ckorgyárra gondolunk vagy az egykor ipari parkban működő kb 3 éve bezárt Foodexpress konyhára,ami becsődölt.(www.seta.hu/cgi-bin/digiarch/digiarch.cgi?session=&modul.) szerint a Musashi Ercsi legnagyobb munkaadója,ami korántsem jelenti,hogy csak ercsiek dolgoznának ott,míg (http://hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=27040) szerint 130 fős bővítést terveznek.Valójában ercsi emberek elsődleges megélhetése az ingázás:ki a battai finomítóba ki tovább:Budapestre.Ekkora hülyeséget,hogy az átmenő forgalomra épülő szolgáltatás és kereskedelem fő bevételi forrás!Az,hogy a kamionosok a régi 6-oson meálltak Ercsiben reggelizni? Ez már csak azért is bukta,mert az M6-os óta már jelentős forgalom kerüli el a várost.Valaki írhatna a laktanyáról is,ahol egykor jelentős haderő volt,ma már üresen tátong.Formikofil ^vita 2009. december 17., 17:44 (CET)

Ezeket be kell írni, forrásolva, lexikonszerűen. Hidaspal ^vita 2014. július 22., 22:49 (CEST)