Vál
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Vál | |||
 |
|||
| Római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség | Bicskei | ||
| Rang | község | ||
| Irányítószám | 2473 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2390 fő (2001) +/- | ||
| Népsűrűség | 59,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Vál
|
|||
| Vál weboldala | |||
Vál község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fejér megye északkeleti részén, a Váli-völgy közepén található település. Budapest 45 km, Bicske 18 km, Baracska 9,5 km, Alcsútdoboz 8,5 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Vál története a csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza, az itt talált régészeti leletek alapján már ekkor lakott hely lehetett.
A megye területe a hagyományok szerint az Árpád családbeliek birtoka volt a honfoglalás után. A falut Árpád "Vál" nevű unokája kapta, róla nevezték el a települést.
Már a római, később a török korban is a mai falu egyetlen utcáján (a fő utcán) fontos hadi út haladt át.
1166-ban a település a Veszprémi püspökség-hez tartozik.
1247-ben Váli Póka-, 1353-ban Váli- Tamás, 1388-ban Váli Péter, 1395-ben Váli Egyed birtokaként tartják számon.
1479-ben Somi Józsa temesi bán birtoka, 1518-ban örökösei Vál felét eladták Ákosházy Sárkány Ambrusnak.
1527-ben I. Ferdinánd király elkobozza Somogyi Ferenctől hűtlenség miatt, és Székesfehérvárnak adományozza.
1579-ben Jakusits Ferenc győri várkapitányé lett.
1543-tól Vál török hódoltság alá került. Jelentős településként tartották számon, mivel Buda és Székesfehérvár között fél útnyi távolságra feküdt, ezért a törökök számára fontos stratégiai pont volt.
1728-1773-ig a komáromi jezsuita rendház birtoka.
1773-ban, a jezsuita rendház feloszlatása után Mária Terézia Ürményi Józsefnek ajándékozza. Ürményi József Vál-t rövid idő alatt felvirágoztatta. Barokk stílus ú kastélyt, templomot épített, a településen. A település mezőváros, s járási székhely lett, 1767-ben már megalakultak az első céhek, Ürményi J. kiharcolta Válnak a vásárjogot is, s hamarosan Vál a környék kereskedelmi központjává vált.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első nagy csatája a közelben fekvő Pákozd mellett zajlott le, amely harcokban több falubeli is résztvett.
1878-ban Vál Dréher Antal birtoka lesz, melyet halála után fia örököl.
1849 után a szolgabíróság a közeli Bicskére települ át, s csak 1865-ben kerül újból vissza.
1912-ben a járásbíróságot, s vele együtt a telekkönyvi hivatalt, s a körjegyzőt is Bicskére helyezik.
1945 után a szolgabíróság helyett megalakul a városi jegyzőség, s a választásokon a Kisgazdapárt kapta a legtöbb voksot.
1959-ben megalakul a településen a termelőszövetkezet, melyve az agitálás nyomán a falu nagyrésze belépett, s csak 25 egyéni gazda maradt.
1961-ben a kastélyban megnyílik a Vajda János emlékmúzeum.
1963-ban Mezőgazdasági szakiskola nyílik az ürményi kastély-ban.
1969-ben restaurálják az Ürményi kastélyt.
1997-ben Vajda János halálának 100. évfordulójára felújítják Vajda János szüleinek házát, s itt tartották a megemlékezést, melyen híres írók, művészek is résztvettek.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Vajda János Emlékház A falutól kb. 3 km-re, az Antali erdőben találjuk a régi kis erdészházat, melyet nemrég újítottak fel. Ez az annyiszor megénekelt házikó a nagy költő, Vajda János gyermekkorának színhelye, melyben ma emlékmúzeum van.
- Vajda János szobor A falu főutcáján található. Holló Barnabás alkotása, 1908-ban leplezték le.
- Ürményi-kastély A török kiűzése után a komáromi jezsuiták rendháza működött az épületben, 1773-as feloszlatásáig, s az ő tulajdonuk is volt, majd Ürményi József státusz-miniszter kapta ajándékba Mária Terézia-tól, a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréseként.
Ürményi József az addig földszintes épületre még egy szintet építtetett, s ekkor alakult ki ma is látható U-alaprajzú, tömbszerű formája A kastélyt ma már nem használják.
- Ürményi család mauzóleuma 1834-ben épült. A kör alaprajzú, lapos kupolájú, felül világító ablakkal ellátott épület tölgyfa bejárati ajtajához lépcső vezet fel. A főpárkány alatt empíre stílusú kő virágfüzérek húzódnak.
- Római katolikus temploma 1819-1824 között klasszicista stílusban épült, torony nélküli épület.
Építtetője a település földesura, Ürményi József. A megye legnagyobb és legszebb ( az ország kilencedik legnyagyobb ) templomának tartják. Szentélye kettős korinthosz-i pillérű és oromzatú. Nagyságát óriási,1170 négyzetméternyi alapterülete is mutatja.
[szerkesztés] Híres váliak
- Vajda János költő (1829-1897) itt töltötte gyermekkorát Válon, s a váli erdőben, ahol apja uradalmi erdész volt. Azt az erdőszéli kis házat, melyben nevelkedett, a tájat, az erdőt, mely életrevaló élményt nyújtott számára vallotta szülőföldjének, noha nem itt, hanem Pesten született.
Ide vágyott vissza mindig. Erről ír "A váli erdő" c. versében is:
-
-
-
-
-
-
-
-
-
- "Odabenn a mély vadonban,
- A csalános iharosban,
- Félreeső völgy ölében,
- Sürű árnyak enyhelyében
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
- Óh milyen jó volna ottan,
- Abban a kis házikóban,
- Élni, éldegélni szépen,
- Békességben, csöndességben !"…
-
-
-
-
-
-
-
-
A versben megénekelt kis ház ma is áll, emlékházat rendeztek be benne. A ház falán lévő emléktáblát 1934 májusában helyezte el a Vajda János társaság. Az emléktábla avatási ünnepségre eljött Móricz Zsigmond is, aki nagy tisztelője volt a költőnek.
- Kokas Ignác Prima Primissima-díjas, Munkácsy-díjas és Kossuth-díjas érdemes művész festő, (1926-)
