Schutzstaffel

A Schutzstaffel zászlaja

A Schutzstaffel (magyarul Védőosztag, röviden SS), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete volt Németországban.

Korjellemzés

Az I. világháborút követő zűrzavaros években a politikai pártok mindent megtettek a hatalom megszerzése érdekében. Az utcákon hol hangzatos szavakkal próbáltak megnyerni maguknak a nincsteleneket és a csalódott veterán katonákat, hol pedig harcot provokálva tizedelték egymást. Egy ilyen korszakban indult útjára az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) Adolf Hitler vezetésével, valamint ekkor tört be Németország területére igazán a szocialista forradalom is. A csalódott veteránok nem nézték tétlenül a szocialisták térnyerését, ezért Freikorps-okba (szabadcsapatok), majd később az SA-ba (Sturmabteilung – rohamosztag) tömörültek, s vették fel a harcot ellene.

Az SA

Az Ernst Röhm által parancsnokolt Sturmabteilung a müncheni „sörpuccs”, vagyis Hitler bebörtönzése után kezdett el növekedni. Ez időben 2000-ről 30 000-re emelkedett a tagság létszáma. Mikor kiszabadult fogságából, Hitlernek rá kellett ébrednie arra, hogy Röhm kapitány már túl nagy hatalomra tett szert és hogy az SA tagjai már csak parancsnokuknak engedelmeskednek. Szükség volt tehát egy olyan alakulatra, amely csak és kizárólag Hitlerre esküdött fel.

Az SS története 1939 előtt

Az SS alapításakor mindössze 2 tagot számlált (Joseph Berchtold, Julius Schreck), hamarosan csatlakozott hozzájuk a párt több elkötelezett híve, majd Berchtold vezetése alatt létrejött a Stosstrupp Adolf Hitler (Adolf Hitler rohamcsapat). Az osztag további fejlődését kerékbe törte azonban az 1923. november 9-én végrehajtott müncheni puccskísérlet (sörpuccs). Az ekkor letartóztatott Hitler a fogság alatt írt Mein Kampfban még az SA átszervezéséről írt, amelyet azonban úgy tervezett el, ahogy végül az SS jött létre. Vagyis végül Röhmtől tartva végül nem nyúlt az SA szervezetéhez, hanem külön rohamosztagot hozott létre.

Hitler szabadulása után gyakorlatilag azonnal újjáélesztette a betiltott Nemzetiszocialista Német Munkáspártot és ezzel párhuzamosan fontosnak érezte az SS létrehozását is. Ezt testőrére, Schreckre bízta. A rohamosztag többszöri átszervezés után érte el azt a formáját, amit másfél évtizeddel később az egész világ rettegett és ekkor kapta a Schutzstaffel nevet. Hitler azt akarta, hogy az SS-ben Németország legkiválóbb fiai szolgáljanak, ezért utasítottak minden pártkörzetet, hogy hozzanak létre városonként egy vezetőből és 10 kiemelkedő képességű férfiből álló SS csapatot. Ez eleinte csak vontatottan teljesült, csak Heinrich Himmler SS-Reichsführerré(SS birodalmi vezető) való kinevezése után gyorsult fel. Hitler 1933 január 30-ai hatalomra kerülésekor már 52000 tagot számlált.

Az SS története 1939. szeptember 1-jéig

Kezdetek

A Schutzstaffelt (védőosztag), vagyis az SS-t, 1925-ben állították fel, kezdetben körzetenként 10 tagból és egy vezetőből. A tagok válogatása szigorú volt: büntetlen előéletűnek és egészségesnek kellett lennie, valamint három generációra visszamenőleg igazolnia kellett német származását. A sikeres felvétel után Hitler személyére kellett felesküdni, bár a szervezet 1929-ig az SA irányítása alá tartozott. Ekkor azonban Heinrich Himmler vette át a vezetést, aki nagyratörő terveivel később kitüntetetten kezelte a SS-t. Rövid idő alatt felduzzasztotta a tagságot, saját egyenruhát és rendfokozatokat kapott a szervezet.

A "hosszú kések éjszakája"

1933-ra az SA tagsága már három milliósra nőtt, ami komolyan aggasztotta a Reichswehr, a német hadsereg konzervatív vezérkarát is. Hitlernek döntenie kellett: nem veszíthette el a hadsereg támogatását. Ígéretet tett arra, hogy leszámol az SA-val, mit Röhm kapitány már saját magánhadseregének tartott. 1934. június 30-án az SS-különítmények (Leibstandarte és az SS-Totenkopfverbände) felkutatták, majd letartóztatták az SA magasabb rangú vezetőit. Ernst Röhmöt egy börtönbe hurcolták, ahol két SS tiszt lelőtte, az egyikük Michael Lippert volt, a másik személy azonosságát sohasem tisztázták. Valószínűleg Theodor Eicke volt, de az is lehet, hogy a tisztogatási akció irányításával megbízott Josef Dietrich volt a második gyilkos. Röhm egyébként Hitler barátja volt, az egyetlen ember Németországban, akivel tegeződött. 1934. július 26-án az SS hivatalosan is a párt fegyveres szervezetévé vált.

Felfegyverzés

Hitler 1935 márciusában bejelentette, hogy nem köti Németországot a versailles-i béke. Újraindítatta a sorozást, majd elrendelte az SS-Verfügungstruppen (különleges feladatokkal megbízott csapatok) alakulatok felállítását. A hadsereg tisztjei ezt sem nézték jó szemmel, ezért az SS-VT és Totenkopfverbändét bevonták a rendőrség irányítása alá.

1938 márciusában a Leibstandarte, a Deutschland és a Germania SS-VT részt vettek az Anschlussban, Ausztria a Harmadik Birodalomba olvasztásában. Ez év októberében a Führerrel kiegészülve vettek részt Csehszlovákia megszállásában.

Alakulatai

SS-felügyelőnő kutyával

1940-ben a Waffen-SS megalakulásával az SS szervezete kettévált: az általános: "Allgemeine-SS"-re és a katonai: "Waffen-SS"-re. 1944-ig 12 hivatal irányította az SS-t.

• Az Allgemeine-SS volt a nem-hadszíntéri ága az SS-nek. Rájuk többnyire mint tartalékosokra tekintettek, gyakran az SS más szervezetében teljesítettek szolgálatot.
• A Waffen-SS volt a harctéri feladatokat ellátó alakulat. Ennek 3 csoportja:
  • Verfügungstruppe - vagyis bevetési alakulat, mely 39 divízióban a Wehrmacht-ot támogatta a háborúban.
  • Leibstandarte – Adolf Hitler személyes testőrsége
  • SS-Totenkopfverbände (halálfejes társaság) volt a koncentrációs táborok felügyelete és őrsége.
• A Reiter-SS volt az SS lovassági alakulata, mely az SS felsőbbrendűségét, méltóságát volt hivatott megjeleníteni.
• A Germanische-SS volt hivatott az árja szemlélet terjesztését elősegíteni.
• Az Auxiliary-SS 1945-ben alakult, utolsó erőfeszítésként a koncentrációs táborok működtetéséhez.
• Einsatzgruppen – Halálosztagok. A Sicherheitspolizei, majd később az RSHA felügyelete alá tartoztak.
• Ordnungspolizei a rendőrséget is az SS felügyelete alá vonták 1938-tól.
• Sanitätsstaffel az SS egészségügyi egysége.
• SS-Helferinnenkorps volt a női önkéntesek alakulata.
• Az Ahnenerbe SS tudományos munkacsoport volt, amely az árja elméletet igyekezett alátámasztani.

Az SS szolgálati rangjai

részletes cikk: SS-rendfokozatok

Rang alapján növekvő sorrendben:

• SS-Mann - Közlegény
• Sturmmann - Közlegény (Őrvezető)
• Rottenführer - Őrvezető
• Unterscharführer - Tizedes
• Scharführer - Szakaszvezető
• Oberscharführer - Őrmester
• Hauptscharführer - Törzsőrmester
• Sturmscharführer - Főtörzsőrmester
• Untersturmführer - Hadnagy
• Obersturmführer - Főhadnagy
• Hauptsturmführer - Százados
• Sturmbannführer - Őrnagy
• Obersturmbannführer - Alezredes
• Standartenführer - Ezredes
• Oberführer - Köztes rang az ezredes és dandártábornok között, magyar megfelelője nincs
• Brigadeführer - Dandártábornok
• Gruppenführer - Vezérőrnagy
• Obergruppenführer - Vezérezredes
• Oberstgruppenführer - Tábornagy

1939 után

Az SS ezután nem csak rendfenntartó alakulatként működött, hanem állandó ellenőrzése alatt tartotta a Wermachtot is. Ez a reguláris hadsereg katonáiban ellenszenvet váltott ki. Emellett SS-katonákat helyeztek el a lágerekben is. A háború utolsó éveiben gyerekeket is besoroztak az SS soraiba.

Jegyzetek, források, hivatkozások

Források

• Matthias Uhl, Henrik Eberle. A Hitler-dosszié. Park Könyvkiadó, 590. o. ISBN 963-530-716-0 (2006) 

Külső hivatkozások

• SS.lap.hu - linkgyűjtemény