Baldur von Schirach
| Baldur von Schirach | |
| von Schirach (álló) | |
| 1. vezetője a Hitlerjugendnak | |
| Hivatali idő 1931 – 1940 |
|
| Előd | Adolf Hitler |
| Utód | Arthur Axmann |
| Hivatali idő 1940 – 1945 |
|
| Előd | Josef Bürckel |
|
|
|
| Született | Berlin, Német Birodalom 1907. május 9. |
| Elhunyt | Kröv, Rajna-vidék-Pfalz, NSZK 1974. augusztus 8. (67 évesen) |
| Párt | Nemzetiszocialista Német Munkáspárt |
|
|
|
| Házastárs | Henriette von Schirach 1933-1946 |
Baldur Benedikt von Schirach (1907. május 9. – 1974. augusztus 8.) német ifjúsági vezető, akit a nürnbergi perben elítéltek 1945 után. Schirach volt a Hitlerjugend (HJ) vezetője, Gauleiter és Bécs vezetője (Reichsstatthalter).
[szerkesztés] Élete
Weimarban született, apja színházigazgató volt. Anyja amerikai nő volt, Emma Middleton Lynah Tillou (1872 - 1944). Két lánytestvére volt, Viktoria és Rosalind von Schirach, és egy fiútestvére Karl Benedict von Schirach, aki 1919-ben öngyilkos lett 19 éves korában.
Tízéves korában beállt a Wehrjugendgruppe-ba, 1925-ben NSDAP tag lett. 1932 március 31-én elvette Henriette Hoffmannt, akinek apja Hitler fényképésze és közeli barátja volt. Így került Hitler közelébe, és gyakran meglátogatta a Berghofon. Négy gyerekük született, Angelika Benedikta von Schirach (1933), Klaus von Schirach, Robert von Schirach és Richard von Schirach (1942).
[szerkesztés] Politikai pályafutása
1940-ben megszervezte 5 millió gyerek evakuálását a szövetségesek által terrorbombázott városokból. Később belépett a hadseregbe, és Franciaországban harcolt, ahol vaskeresztet kapott hősiességéért. A Hitlerjugend vezetését tőle Artur Axmann vette át, Schirach ezután Bécs vezetője (Reichsstatthalter) lett. Kormányzása alatt deportáltak 185 000 zsidót munkatáborba. 1943 után kegyvesztett lett, de megtartotta állását.
A nürnbergi perben azt mondta, hogy nem tudott „megsemmisítő táborok” létezéséről. 1946-ban a bécsi zsidók deportálása miatt 20 év börtönre ítélték. 1949 július 20-án felesége elvált tőle. 1966 szeptemberében engedték ki. Megírta memoárjait „Hittem Hitlerben” címmel. 1974-ben halt meg Krövben.
[szerkesztés] Források
- Burton C. Andrus. A nürnbergi huszonkettő. Kossuth Könyvkiadó., 211. o. ISBN 963-09-0032-7 (1974)
- G. M. Gilbert. Nürnbergi napló. LAP-ICS Könyvkiadó, 591. o. ISBN 963-8276-52-5 (1995)
- Sebők János. Az ítélet napja. Népszabadság Zrt., 328. o. ISBN 963-9709-14-x (2006)
- Matthias Uhl, Henrik Eberle. A Hitler-dosszié. Park Könyvkiadó, 590. o. ISBN 963-530-716-0 (2006)
|
|||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||

