Gestapo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolf Diesl, a Gestapo első parancsnoka (Bundesarchiv, Bild 183-K0108-0501-003)
Civil ruhás Gestapo ügynökök 1945-ben

A Gestapo (Geheime Staatspolizei, magyarul „titkos államrendőrség” rövidítése) a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt 1934-től. Szervezője Hermann Göring, feladata a náci Németország államrendjének védelme volt. A második világháború után a Nemzetközi Katonai Törvényszék háborús bűnös szervezetként bélyegezte meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1933. január 30-án Paul von Hindenburg Adolf Hitlert nevezte ki birodalmi kancellárrá, Göring pedig a porosz belügyminisztérium birodalmi megbízottja lett, és már aznap kinevezte Rudof Dieslt a porosz politikai rendőrség osztályvezetőjévé. Április 26-i rendeletével - immár porosz miniszterelnökként - a Porosz Titkosrendőrséget Titkos Államrendőrsági Hivatallá (német nevén Geheime Staatplolizeiamt, Gestapa) alakította át. A Gestapa névből Diesl kezdeményezésére lett Gestapo. 1934. április 1-jén Dieslt elbocsátották, a beosztását április 20-i hatállyal Heinrich Himmler vette át.[1]

1935-ben Himmlert, az SS birodalmi vezetőjét bízták meg a vezetésével. Himmler átszervezte a Gestapót, az alkalmatlan vezetőket elbocsátotta, és helyükre SS-tiszteket nevezett ki. 1936-ban egyesítették a Gestapót a Kripóval (Kriminalpolizei (KriPo) – Bűnügyi Rendőrség), így létrejött a SiPo (Sicherheitspolizei – Titkosrendőrség). 1939-ben a SiPót egyesítették az SD-vel (Sicherheitsdienst – Biztonsági Szolgálat, Hírszerzés) RSHA néven (Reichssicherheitshauptamt – Birodalmi Biztonsági Főhivatal). Az RSHA vezetője 1942-ig Reinhard Heydrich Obergruppenführer volt, így az ő közvetlen főnöke lett Himmler. A Főhivatal hét hivatalra (Amt) tagozódott. Ezek egyike lett a Gestapo, melynek vezetésével Heinrich Müller SS-Gruppenführert bízták meg, aki az összeomlásig töltötte be a posztot. A Gestapo legfőbb feladata a náci Németország államrendjének védelme volt.

A háború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945-ben a Nürnbergi per során emberiség elleni bűntettekkel vádolták a Gestapót és vezetőit, és feloszlatták. A legtöbb vezetőt azonban nem sikerült felelősségre vonni: Himmler öngyilkos lett, Heydrich pedig pár évvel korábban, 1942-ben merénylet áldozata lett. A fontosabb vezetők közül Ernst Kaltenbrunnert, aki Heydrich után lett az RSHA vezetője, Nürnbergben halálra ítélték, majd végrehajtották rajta az ítéletet, Heinrich Müller (aki 1945. május 2-án evakuálta a Gestapo irattárát)[forrás?] pedig nyomtalanul eltűnt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Németh István: A Gestapo; Rubicon történelmi magazin 2013/1. szám, 42. oldal