|
|
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
Civil ruhás Gestapo ügynökök 1945-ben
A Gestapo (a Geheime Staatspolizei, magyarul „titkos államrendőrség” rövidítése) a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt 1934-től. Szervezője Hermann Göring, feladata a náci Németország államrendjének védelme volt. A második világháború után a nürnbergi nemzetközi bíróság háborús bűnös szervezetként bélyegezte meg.
1933-ban hozták létre, a Porosz Titkosrendőrség egyik szerveként. 1934-ben Hermann Göring vezetése alá került. (Első vezetője Rudolf Diels volt). 1935-ben Heinrich Himmlert, az SS birodalmi vezetőjét bízták meg a vezetésével. Himmler átszervezte a Gestapo-t, az alkalmatlan vezetőket elbocsátotta, és helyükre SS-tiszteket nevezett ki. 1936-ban egyesítették a Gestapót a Kripóval (Kriminalpolizei – Bűnügyi Rendőrség), így létrejött a SiPo (Sicherheitspolizei – Titkosrendőrség). 1939-ben a SiPót egyesítették az SD-vel (Sicherheitsdienst – Biztonsági Szolgálat, Hírszerzés) RSHA néven (Reichssicherheitshauptamt – Birodalmi Biztonsági Főhivatal). Az RSHA vezetője 1942-ig Reinhard Heydrich Obergruppenführer volt, így az ő közvetlen főnöke lett Himmler. A Főhivatal hét hivatalra (Amt) tagozódott. Ezek egyike lett a Gestapo, melynek vezetésével Heinrich Müller Gruppenführert bízták meg, aki az összeomlásig töltötte be a posztot. A Gestapo legfőbb feladata a partizánok, kommunisták, zsidók és egyéb nemkívánatosnak nyilvánított személyek összegyűjtése és koncentrációs táborba küldése volt.
1945-ben a Nürnbergi per során emberiség elleni bűntettekkel vádolták a Gestapót és vezetőit, és feloszlatták. A legtöbb vezetőt azonban nem sikerült felelősségre vonni: Himmler öngyilkos lett, Heydrich pedig pár évvel korábban, 1942-ben halt meg. A fontosabb vezetők közül Ernst Kaltenbrunnert, aki Heydrich után lett az RSHA vezetője, Nürnbergben halálra ítélték, majd végrehajtották rajta az ítéletet, Heinrich Müller (aki 1945. május 2-án evakuálta a Gestapo irattárát)[forrás?] pedig nyomtalanul eltűnt.
|
Nemzetiszocializmus |
|
| Szervezetek |
|
 |
|
| Események |
|
|
| Ideológia |
|
|
| Fajelmélet |
|
|
| Jelképek |
|
|
| Vezetők |
|
|
| Németországon kívül |
|
|
_-_02.jpg&filetimestamp=20060528220618)
