Merénylet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Anvar Szadat egyiptomi elnök elleni gyilkos merénylet pillanatai Kairóban, 1981. október 6-án, egy katonai díszszemle során.

A merénylet (legtöbbször ismert közéleti személyiségek, esetleg kiszemelt népcsoportok ellen irányuló) személyes, politikai vagy vallási indíttatású gyilkossági kísérlet vagy gyilkosság, amelynek mozgatórugója a fanatizmus, és célja a gyűlölt személy vagy embercsoport fizikai likvidálása. Nem tartozik ide az állami igazságszolgáltatás által elrendelt kivégzés, még akkor sem, ha azt szabályos ítélet nélkül vagy koncepciós per nyomán hajtották végre; ide tartoznak viszont a titkosszolgálatok által politikai okokból elkövetett gyilkosságok. A merénylet általában a megfélemlítés, a terror eszköze, függetlenül indítékainak gazdasági, ideológiai, vallási vagy más jellegétől.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában a merényletet előre kitervelt szándék alapján hajtják végre. A résztvevők számától és a merényletterv kidolgozottságától függően beszélhetünk magányos akcióról, illetve a merénylet része lehet egy összeesküvésnek is. Az összeesküvés egyik esete, amikor a merénylet indítékát az elkövető(k) jól kidolgozott forradalmi vagy ellenforradalmi eszmékkel véli(k) alátámasztani.

Az elkövetés módja szerint lehet késsel, lőfegyverrel, pokolgéppel, újabban repülőgéppel, vegyi[1] vagy biológiai[2] anyaggal, tömegpusztító fegyverrel stb. elkövetett merénylet.

Ha a merénylő tudatában van annak, hogy a merénylet során ő is elpusztul, öngyilkos merényletről beszélünk.

Olyan országokban, mint Irak, Izrael vagy Afganisztán a merényletek – a megoldatlan politikai feszültségekből adódóan – ma szinte mindennaposnak számítanak.

Kun László király meggyilkolása (Miniatúra a Képes krónikából).

Híres merényletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor, középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

16–18. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Martinuzzi György bíboros meggyilkolása - rézmetszet

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Sándor orosz cár meggyilkolása Szentpétervárott, 1881-ben. (G. Broling rajza, 1881.)

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1901–1925 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szarajevói merénylet, 1914. június 28.

1926–1950 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Sándor jugoszláv király és Barthou francia külügyminiszter meggyilkolása (Marseille, 1934). A korabeli amerikai mozihíradó felvétele, eredeti kommentárral.

1951–1975 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kennedy elnök meggyilkolásának pillanatai, Dallas, 1963. november 22-én. Képkocka Abraham Zapruder amatőrfilmjéből.

1976–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Reagan elnök elleni merénylet pillanatai, 1981. március 30.

1990–2000 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oklahoma City-i bombamerénylet, 1995.
  • 1991. május 21., Sriperumbudur, IndiaRadzsiv Gandhi indiai miniszterelnök meggyilkolása, Srí Lanka-i tamil elszakadás-párti LTTE terrorszervezet aktivistái által.
  • 1992. május 23., PalermoGiovanni Falcone olasz vizsgálóbírónak és feleségének meggyilkolása, Salvatore Riina maffiavezérnek, a Corleone-család fejének utasítására. Egy autópálya-szakaszt robbantottak fel 500 kg töltetű (!) pokolgéppel.
  • 1992. július 19., PalermoPaolo Borsellino olasz kormányfőtanácsosnak, a maffiaellenes kormánybizottság fejének meggyilkolása, autóba rejtett pokolgéppel, ugyancsak Salvatore Riina parancsára. A gyilkosságok után Riinát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
  • 1995. július 25.október 17., Párizs – Robbantásos merényletek sorozata a párizsi metróban és vasútvonalakon. Az Algériai Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) tagjait gyanúsítják, 2007-ben 1 főt elítéltek a finanszírozásért.
  • 1995. november 4., Tel-AvivJichák Rabin izraeli miniszterelnök meggyilkolása, egy Jigál Amir nevű radikális ortodox cionista által.
  • 1995. március 20., TokióSzarin-gáztámadás a metró több állomása ellen, 13 halott. A merényletet a japán Aum Sinrikjó vallási szekta tagjai követték el spirituális vezérük, Soko Aszahara utasítására, akit halálra ítéltek, de nem hajtották végre.
  • 1995. április 19., Oklahoma City – A szövetségi intézmények helyi irodaházának felrobbantása Unió-ellenes amerikai militánsok, Timothy McVeigh és társai által (168 halott, köztük sok gyerek).
  • 1998. február 11., BudapestFenyő János magyar médiavállalkozó meggyilkolása, az ügy nyomozása nem zárult le.
  • 1998. július 2., Budapest – az Aranykéz utcai robbantás, Boros Tamás olajvállalkozó célzott meggyilkolása, vele együtt több ártatlan áldozat.[9]
  • 1998. augusztus 15., Omagh, Észak-Írország – az IRA pokolgépes merénylete a bevásárlóutcában, a robbanások 29 embert öltek meg.
  • 2000. január 15., BelgrádŽeljko Ražnatović (Arkan) szerb milicista vezért, nemzetközileg körözött háborús bűnöst egy szálloda előcsarnokában több lövéssel meggyilkolta egy szabadnapos rendőr, Dobrosav Gavrić. A merénylőt és segítőtársait 2006-ban elítélték, a felbujtó személyeket nem azonosították.

21. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]