Emberölés
A büntetőjogban az emberölés a személy elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény. A hatályos magyar szabályozás szerint emberölés bűntettét követi el, aki mást megöl,[1] azaz ez egy nyitott törvényi tényállás.
Tartalomjegyzék |
Jogi tárgy[szerkesztés]
Jogi tárgya az emberi élethez fűződő jog.
Passzív alany[szerkesztés]
Csak élő ember lehet, aki különbözik az elkövetőtől.
Elkövetési magatartás[szerkesztés]
Más ember életének bűnös kioltása. A törvényi tényállás a szándékos emberölés alapesetét írja le, nyitott törvényi tényállás formájában. A jogalkotó a konkrét magatartást nem határozza meg, csak az eredményt, más ember megölését. Mulasztás akkor állapítható meg, ha az elkövető olyan magatartás tanúsítását mulasztja el, amelyre nézve kötelezve volt.
Bűncselekmény alanya[szerkesztés]
Bárki lehet. Kizárólag az elkövetőn kívülálló személy megölése tényállásszerű, az öngyilkosság nem tekinthető emberölésnek.
Eredmény[szerkesztés]
A passzív alany halála. Az emberölés a materiális bűncselekmények csoportjába tartozik, az eredmény sértő típusú, amelynek az elkövető magatartásával okozati összefüggésben kell bekövetkeznie.
Megvalósulási szakaszok[szerkesztés]
Az előkészület is büntetendő: (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az emberölés kísérleti stádiumban marad, amíg a sértett halála be nem következik. A sértett biológiai halálának beálltával válik befejezetté a bűncselekmény.
Bűnösség[szerkesztés]
A bűncselekményt szándékosan és gondatlanul is el lehet követni.
Minősített esetek[szerkesztés]
A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
- a) előre kitervelten
- b) nyereségvágyból
- c) más aljas indokból, illetve célból
- d) különös kegyetlenséggel
- e) hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kélt személy ellen
- f) több emberen
- g) sok ember életét veszélyeztetve
- h) különös visszaesőként
- i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen
- j) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.
Büntetési tétel[szerkesztés]
Az emberölés büntetési tétele alapesetben 5-15 évig terjedő szabadságvesztés.
Jogtörténet[szerkesztés]
A Csemegi-kódex még különbséget tett gyilkosság és emberölés között aszerint, hogy a szándékos emberölést előre kitervelten követték-e el vagy sem. A gyilkosság büntetési tétele halál volt.[2]
Hivatkozások[szerkesztés]
- dr. Dános Valér-dr. Sóti Kálmán - Jogi ismeretek, Rejtjel Kiadó, 2003, Budapest
- Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdés, illetve 2012. évi C. törvény 160. § (1) bekezdés
- ↑ http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5799
