Lőfegyver

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korai európai lőfegyver (1400)

Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki; (2004. évi XXIV. törvény alapján)

tűzfegyver: olyan, a törvény mellékletének „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriájában meghatározott eszköz, amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha

a) külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították,
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják,
c) muzeális fegyvernek tekinthető;

„A” kategória

1. Automata tűzfegyverek.
2. Más tárgynak álcázott tűzfegyver.
3. Páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.
4. Expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.

„B” kategória

1. Félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek.
2. Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.
3. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.
4. Félautomata hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
5. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
6. Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.
7. Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek.

„C” kategória

1. A „B” kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.
2. Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel.
3. A „B” kategória 4-7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú tűzfegyverek.
4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm.

„D” kategória

Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel.

A működés és hatásmechanizmus alapján lőfegyver olyan fegyver, ami lövedékkel rendelkezik, tehát a célban kifejteni kívánt hatást a fegyverből, fegyverről ki- vagy lelőhető esetleg elhajítható elem, szerkezet, azaz a lövedék végzi. A lőfegyver gyakorlati szempontból növelt hatásfokú hajítófegyver, de a lövedéket nem közvetlenül emberi erővel, hanem tárolt kémiai vagy mechanikai energiával gyorsítja fel.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lőfegyvereket, a lövedék célba juttatásához szükséges energia létrehozásának elve szerint szokás csoportosítani.

Ezek szerint vannak:

Hideg lőfegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt általánosságban véve hideg fegyvernek is nevezik (kevésbé szabatos és félreérthető). Olyan lőfegyvereket nevezünk hideg lőfegyvereknek, amelyeknél a hatáskiváltás, vagy a lövedék célba juttatása nem hőfejlődéssel járó vegyi (kémiai) folyamat eredményeként történik. A hajításhoz szükséges helyzeti energia "tárolása" egyes fegyver-anyagokban történik, a hajítóerőt fizikai tulajdonságaikból eredő, a deformáció során fellépő erők révén fejtik ki a lövedékre.

Ilyenek:

Meleg- / tűzfegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olyan fegyvereket nevezünk tűzfegyvereknek, amelyek a lövedék kilövéséhez szükséges energiát valamilyen hőfejlődéssel járó kémiai folyamat (égés, vagy robbanás) révén nyerik. Az ekkor keletkező magas hőmérsékletű, nagy térfogatigényű gáz fejti ki a lövedékre azt a tolóerőt, ami a fegyverből vagy fegyverről való kilövéshez szükséges.

Ilyenek:

Méret szerinti felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kézi lőfegyvereket a magyar jog méret szerint is megkülönbözteti:
  • Hosszú lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve meghaladja a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza meghaladja a 60 cm-t
  • Rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert

Vonatkozó rendeletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatályos magyar jogszabályok: 2004. évi XXIV. törvény a a lőfegyverekről és lőszerekről, valamint a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről. Ezeket kissé módosította és véleményezte a 9/2007 (III. 7.) AB határozat. Bővebben lásd: Magyar fegyverjogi szabályozások.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyóirat-cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klabacsek Gyula: Egy kis rendszertan, 1. rész (Kaliber 1999. június - 14. szám, 48-51. o.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]