Felségsértés

A felségsértés régi hazai jogunk szerint az államkötelék elleni büntettek köréhez tartoznak:

1. a felségsértés vagy felségárulás vagy pártütés, crimen laesae Majestatis seu perduellionis;
2. a hűtelenség, nota infidelitatis. A magyar btkv. az elnevezést (felségsértés és hűtelenség) megtartotta, azonban lényegesen eltérő tartalommal.

Esetei

Régibb jogunk szerint a felségsértésnek esetei a következők voltak:

a) összeesküvés az ország (Conspiratio in regnum);

b) összeesküvés a király, nevezetesen épsége és méltósága ellen (C. contra regis salutem aut dignitatem);

c) ennek megkísérlése (si quis conspirare aliquid tentaverit);

d) ily merényletben közreműködés, egyetértés (aut tentanti scienter consenserit);

e) a felségsértés feljelentésének elmulasztása biztos tudomás és bizonyíthatás esetében (vel siquis hujusmodi aliquem noverit et probare valens non indicaverit);

f) a király élete elleni törekvés; g) személyének tettleges bántalmazása;

h) tartózkodási helyének erőszakos megtámadása;

i) belháboru támasztása.

Az 1715. XLIX. t.c. az i.p. alapján a belháboru fejeit, Rákóczit és Bercsényit F.-ben (in nefando atrocis Perduellionis Crimine) bünösöknek mondta ki. A többi esetek az 1715. VII. t.c. (de Casibus Criminis laesae Majestatis) s az abban idézett régibb törvények (Szt. István II.35. 51., Kálmán II.6.) alapján. A F. büntetése a halál volt, s a bűnös osztályrészére eső, valóságos tulajdonában levő ingó s ingatlan javainak elkobzása. Sőt az 1715. IX. t.c. a vagyon elkobzást még az ártatlan gyermekek részére is kiterjesztette, a törvény indokai szerint azért: «quo vero a crimine laesae Majestatis, patres, metu poenae, etiam in filios ex amissione Portionum suarum redundantis, magis, quam propriae intitu, absterreantur; hocque execrandum et abominabile malum eo magis vitetur», mely szigort csak az 1781. LVI. t.c. szüntette meg. A halálbüntetést régebben kerékbetöréssel s nem ritkán más súlyosbításokkal hajtották végre s tagadhatatlan, hogy a büntetés nem egyszer jellegéből kivetkőzve, a bűnös ártatlan hozzátartozóit sem kimélő bosszuvá fajult.

A magyar btkv. szerint a felségsértés az állam, illetőleg ennek leglényegesebb alkatrészei megsemmisítésére irányult erőszakos merénylet. Ezek a leglényegesebb alkatrészek: I. az uralkodó, II. az alkotmány, III. a terület.

I. A felségsértést, melynek tárgya az uralkodó, az követi el

1. aki a királyt meggyilkolja, szándékosan megöli vagy ezeknek a cselekményeknek valamelyikét megkisérli;
2. aki a király testi épségét megsérti vagy őt az uralkodásra képtelenné teszi;
3. aki a királyt az ellenség hatalmába adja, az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától megfosztja; #az előbbi 2 pontban meghatározott cselekmények valamelyikét megkisérli.

Büntetés az 1. pont esetében a halál, a 2. és 3. pont esetében életfogytig tartó, a 4. pont esetében 10-15 évig terjedhető fegyház. II. Az alkotmány védelmében felségsértést képez: 1. a trónöröklés törvényes rendjének; 2. a magyar állam alkotmányának, a magyar államot képező országok közt fennálló államközösségnek, a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama között fennálló kapcsolat erőszakos megváltoztatására közvetlenül irányzott merénylet. Büntetése 10-15 évig terjedhető államfogház. III. A terület védelmében felségsértés minden oly merénylet, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy a magyar államnak v. a monarkia másik államának területe erőszakkal idegen uralom alá jusson, v. azon államtól, amelyhez tartozik erőszakkal elszakíttassék. Büntetése életfogytig tartó fegyház. Büntetés tárgyát képezik továbbá a F. ekövetésére irányzott szövetség, amely létrejött, mihelyt két v. több személy a felségsértés elkövetését közös egyetértéssel elhatározza, sulyosabb büntetési tétellel arra az esetre, ha a szövetségen felül előkészületi cselekmény is elkövettetett; 2. az I. alatti felségsértés elkövetésére szövetkezés nékül tett előkészület; 3. felségsértés elkövetésére intézett egyenes és nyilvános felhívás. A nyilvánosság alatt irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása is értetvén; 4. a felségsértés feljelentésének elmulasztása, kivéve ha a célba vett büntett abbanhagyatott. De valamint a büntetendőség határai a felségsértésnél tovább terjednek mint más büncselekményeknél (a szövetség, s az előkészületi cselekményeknek büntetendősége), ugy tágasabbak a büntetlenség határai is. A felségsértés büntethetősége megszünik a cselekmény felfedezése előtti önkényes elállás s a káros következményeknek önerejéből vagy a hatóságnak történt feljelentése folytán történt elhárítása esetében. A főbüntetésen felül a hivatalvesztés s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó.

A királysértés

A király iránt tartozó tiszteletnek megsértése nem F., hanem királysértés; a királynak tettleges bántalmazása, amennyiben I. szerint nem képez F.-t, mint királybántalmazás büntetendő.