Gyűlölet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyűlölet egy tartós vagy rövid idejű érzelmi állapot, amelynek tárgya lehet egy személy, emberek csoportja, állat, vagy tárgy, esetleg elvont fogalom. Lényege a gyűlölet tárgyának teljes elutasítása, utálata.

Egy konkrét személyre irányuló gyűlölet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oka lehet érzelmi zavar (szubjektív ok), de a gyűlöletet kiváltó személy agressziója, vagy valamilyen magatartása is (objektív ok).

Szubjektív (alaptalan) gyűlölet esetében az okok meghatározása, a zavar megszüntetése a pszichológia és pszichiátria hatáskörébe tartozik. Objektív (megalapozott) gyűlölet esetén szélsőséges esetekben a bűnüldözésnek, az áldozat védelmének jut szerep (kriminalisztika), de legtöbbször itt is szükség van a pszichológus, illetve a pszichiáter közreműködésére is.

A gyűlölet lehet elfojtott, de gyakran manifesztálódik verbális (becsületsértés, rágalmazás stb.) vagy fizikai (megalázás, testi sértés, gyilkosság stb.) agresszió formájában.

Az elfojtott gyűlölet idővel valamilyen lelki zavart (depresszió, paranoia, rögeszme, öngyűlölet stb.) okoz.

Öngyűlölet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A saját személy elleni gyűlölet okai és tárgya különbözők lehetnek, és ez is az agresszió speciális fajtáiba torkolhat (például: öncsonkítás, öngyilkosság stb.), vagy megmaradhat az önrombolásnál (alkoholizmus, kábítószerélvezet stb.)

Emberek csoportja elleni gyűlölet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tárgya szintén különböző lehet, így beszélhetünk:

A társadalmi diskurzus leginkább a következőkről szól:

A történelem folyamán – a vagyoni különbségek és a társadalmi hierarchia miatt – gyakori volt a gyűlölet különböző társadalmi osztályok tagjai között is.

A Marx Károly és Engels Frigyes marxista gondolkodók, valamint elsősorban Lenin, Sztálin, és Mao Ce-tung kommunista vezetők által megideologizált történelmi szemlélet szerint az emberi történelemben mindig két fő osztály, elnyomottak (tulajdon nélküliek) és elnyomók (tulajdonosok) küzdöttek egymással (ld. még Kommunista kiáltvány), ez az osztályharc.