Izgalom
| Érzelmek |
|---|
 |
|
Aggodalom · Bánat · Bátorság · Bizalmatlanság · Boldogság · Bosszúság · Büszkeség · Csalódás · Depresszió · Düh · Együttérzés · Elégedettség · Ellenségesség · Eksztázis · Érdeklődés · Eufória · Fájdalom · Félelem · Félénkség · Féltékenység · Frusztráció · Gyűlölet · Hála · Harag · Hisztéria · Irigység · Izgalom · Káröröm · Kíváncsiság · Komperzió · Közöny · Lelkesedés · Lelkiismeret-furdalás · Magányosság · Megbánás · Meglepődés · Megvetés · Nosztalgia · Önbizalom · Öröm · Pánik · Remény · Rettegés · Sajnálat · Szégyen · Szenvedély · Szenvedés · Szerelem · Szeretet · Szorongás · Unalom · Undor · Vágy |
Az izgalom vagy lelkesség egy olyan érzelem, amely örömmel, néha szorongással jár egy várható, vagy várva várt jó eseménnyel kapcsolatban.
Védelmi mechanizmusként[szerkesztés]
Robin Skynner úgy tekintett az izgalomra, mint "érett módon feldolgozni a valódi stresszt... Csökkenti a stresszt, hogy felkészülünk rá, miképp birkózunk meg egy nehéz kihívással.[1] Bizonyíték támasztja alá, hogy "a felnőttkori védelem (szublimáció, várakozás) növekedhet a korral".[2]
Vágy[szerkesztés]
"A várakozás a központi összetevője a szexuális vágynak."[3] " A szexnek jelentős kognitív komponense — a legfontosabb eleme a vágynak a pozitív várakozás":[4] sőt, az izgalom az egyik neve az örömteli várakozásnak.
Általánosabban, az izgalom egy központi motiváló erő a mindennapi életben — "a fantáziadús várakozás normális folyamata egyfajta spekuláció arról, hogy a jövőben mi fog történni".[5] Ahhoz hogy valaki élvezze az életét "kell egy hit az Időben, mint egy ígéretes közvetítőben; egy egyénnek tudnia kell elszenvedni az izgalom és halasztás fájdalmait és örömeit".[6]
A zenében[szerkesztés]
Számos elmélet magyarázza a zenei izgalmat. Két kiemelkedő elmélet Chase Neurológiai elmélete, amelyek a várakozás felépítését és az izgalmat Neurológiai pályán történő evolúcióval magyarázzák (Darwini szelekció, mint a ritmus/harmónia fejlődése és kommunikációs válaszelvárás), valamint a kapcsolódó használata az akkord szekvenciáknak (kvintkör variációi).
A második széles körben elfogadott elmélet a Huron "ITPRA" 5 modul elváráselmélet, ahol a megelőző képzeletbeli feszültség eléri az eseményhorizontot, oszcilláló reakció történik (váltakozó) a válaszadó rendszerben, ami visszacsatolást eredményez.[7][8]
Lásd még[szerkesztés]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Robin Skynner/John Repülő, Élet, hogyan kell túlélni (London, 1994). p. 55
- ↑ Remélem, R. Conte/Robert Plutchik, az Ego Védelme (1995). p. 127
- ↑ Barry, Emily McCarthy, Lobbant Vágy (2003) p. 89
- ↑ McCarthy, p. 12
- ↑ Kl Campbell, A Romantikus Etikát, a Lélek, a Modern Fogyasztói társadalom (2005) p. 83
- ↑ Adam Phillips, A Flört (London, 1994). p. 47
- ↑ Wayne Chase, "Hogy a Zene Tényleg Működik" (Vancouver, 2006), ISBN 1-897311-55-9, pp. 434, 621
- ↑ David Huron,"Édes Várakozás, a Zene, a pszichológia, a várakozás" (Cambridge, 2006), ISBN 978-0-262-58278-0, p.17
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anticipation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
