Meglepődés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A meglepődés (vagy meglepetés) egy rövid mentális és fiziológiai állapot, amit az állatok és az emberek váratlan esemény következtében tapasztalnak meg. A meglepődésnek iránya lehet; azaz semleges / mérsékelt, kellemes, kellemetlen, pozitív vagy negatív lehet. A meglepődés különböző intenzitású szinteken fordul elő, a rendkívül meglepettől kezdve, ami az üss vagy fuss reakciót idézheti elő, vagy kicsi meglepődés, ami az ingerekből kevésbé intenzív választ vált ki.

Fogalom[szerkesztés]

Csodálkozást mutató arckifejezés
Egy gyermek meglepetéssel néz egy iPadre (nem látható a képen).

A meglepődés szorosan kapcsolódik az elképzeléshez, hogy a dolgok egy szabályrendszer szerint történnek. Amikor a valóság szabályai a mindennapi élet megszokott eseményeit befolyásolják, ez meglepetést eredményez. A meglepődés a várakozások és a valóság különbségét jelenti, a feltételezések és a világi események iránti várakozások közötti különbséget és azt, hogy ezek az események kiderülnek számunkra.[1] Ez a különbség fontos alapnak tekinthető, amelyre az új eredmények alapulnak, hiszen a meglepődéssel az emberek tudatában vannak saját tudatlanságuknak. A tudatlanság elismerése viszont az új ismeretek megjelenését jelentheti.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. John Casti; Complexification: Explaining a Paradoxical World through the Science of Surprise . New York: HarperCollins, 1994.
  2. Matthias Gross; Ignorance and Surprise: Science, Society, and Ecological Design. Cambridge, MA: MIT Press, 2010.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Surprise (emotion) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.