Világ Igaza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
P. Raile kitüntetése

A Világ Igaza (vagy másképpen Népek Igaza) a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetés. 2008 végéig összesen 22 765 kitüntetést ítéltek oda, ebből 725-öt magyar állampolgároknak.

Ismertetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jad Vasem intézet [1] a holokauszt áldozatainak és hőseinek izraeli emlékhatósága, amely 1956 óta tiszteli meg azokat a nem zsidó embereket, köztük magyarokat, bajorokat, lengyeleket és olaszokat, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt. A hollandiai Nieuwlande falu 117 lakosa közösen kapta meg a címet.

2009. januárig 725 magyar kapta meg a kitüntetést [2] (például Almásy László, id. Antall József, Apor Vilmos, Bay Zoltán, Ferenczfalvi Kálmán, Ferenczy Béni és felesége, Várkonyi Géza és testvére Gyula,[3] Gidófalvy Lajos, Járosi Andor és felesége,[4] Karády Katalin, Karig Sára, Keken András, Király Béla, Kisházi Ödön, Kopácsi Sándor, Koren Emil, Koszorús Ferenc, Márton Áron, Michnai László, nagybaczoni Nagy Vilmos, Ocskay László, Olt Mária, Ottlik Géza és felesége, Pátzay Pál és felesége, Raile Jakab, Reviczky Imre, Salkaházi Sára, Slachta Margit, Szabó Károly, Szalai Pál, Szőnyi Zsuzsa, vagy Sztehlo Gábor)

Korábban minden Világ Igaza ültetett (vagy ültettek számára) egy nevét viselő örökzöld fát a jeruzsálemi „Har Hazikaron”-on (Emlékhegyen), jelképezve, hogy „aki egy embert ment meg, egy egész világot ment meg”. Jelenleg ezt a hagyományt nem tudják folytatni, nincs hely több fának.

A Világ Igaza Hivatal és Bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jad Vasem emlékhely egyik részlege a Világ Igaza Hivatal. 1963 óta bizottság vizsgálja a megmentettektől beérkezett javaslatokat. A bizottság elnöke az izraeli legfelső bíróság egyik bírója. A bizottság döntéseinek folyamata nem nyilvános, a döntéssekkel kapcsolatos iratok titkosak, vezető magyar történészeknek sem tekinthetnek beléjük, külső ellenőrzés, fellebbezési lehetőség nincsen nyilvánvaló tévedés esetén sem.[5] .

Előfordul, hogy a hivatal a holokauszttúlélők ügyvédi segítség nélküli, saját szavakkal fogalmazott tanúvallomásait elutasítják, jogásznyelven hiányosnak ítélik meg. A holokauszttúlélőkkel néhány ismert esetben nem veszik fel a kapcsolatot, ami a hivatal küldetése alapján természetesen elvárható lenne. Nem segítenek, nem adnak lehetőséget a tanúvallomások pontosítására, kiegészítésére, a túlélők fellebbezésére nem válaszolnak.[6].

Dr. Kende György az [Új Kelet] izraeli hetilap munkatársának a tanúkkal kapcsolatos leveleire nem válaszolnak [7].

Az is előfordul, hogy a hivatal nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem hoz döntést. A hajdani Csehszlovákia mártír magyar politikusa, Esterházy János gróf például mind a mai napig nem kapta meg a Jad Vasem Világ Igaza elismerést, pedig a tények egyértelműek és alá vannak támasztva. Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt, 1944-ben pedig zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. márciusi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Klein Rudolf: A Jad Vasem új épülete. Az 1942-es első tervtől a 2005-ös múzeumig (2005/3)
  2. http://www1.yadvashem.org.il/heb_site/righteous/pdf/virtual_wall_of_honor/HUNGARY.pdf magyar Világ Igazai
  3. Righteous Among the Nations Honored by Yad Vashem By 1 January 2011
  4. Lőwy Dániel: A Szamos-parti város Wallenbergje. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  5. Levélváltás 2008 januárban a hivatal igazgatójával (Irena Steinfeldt)
  6. Levélváltás 2008 februárban és 2010 januárban négy holokauszttúlélővel (a menekülés leírása Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1-897113-47-1, 9781897113479 Pages 89–90) [1]
  7. Új Kelet hetilap

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]