Völkischer Beobachter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Völkischer Beobachter
Adatok
Típus napilap
Formátum nyomtatott

Alapítva 1887
Megszűnt 1945
Főszerkesztő Dietrich Eckart (1918–1923),
Alfred Rosenberg (1923–1938),
Wilhelm Weiss (1938–1945)
Nyelv német
Politikai kötődés Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

A Völkischer Beobachter (magyarul: Népi Figyelő) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hivatalos lapja volt 1920 és 1945 között. Az újságot 1887-ben alapították Münchener Beobachter néven, majd a Thule Társaság vásárolta meg azt 1918-ban. 1919-ben vette fel azt a nevet, amelyen később ismertté vált, majd egy év múlva, 1920-ban vásárolta meg azt a nemzetiszocialista párt. Kezdetben hetente jelent meg, majd 1923-tól kezdve napilapként folytatta a működését.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újságot 1887-ben alapították Münchener Beobachter (Müncheni Figyelő) néven alapították meg, mint kis példányszámú helyi lap, és az elkövetkező évek során gyakran változott a neve és tulajdonosa. 1918-ban aztán a Thule Társaság vásárolta meg a lapot.[1] 11 000-res példányszámával hamarosan München egyik legfontosabb népmozgalmi lapjává lépett elő, majd 1919 augusztusában felvette a Völkischer Beobachter nevet.[2]

A lapot 1920. december 16-án a nemzetiszocialista párt vette meg 120 000 márkáért a Thule Társaságtól, amelynek felét Franz Ritter von Epp tábornoktól kapták kölcsönbe, és annak 250 000 márkás tartozását átvállalták.[3] A lap hamarosan a párt demokráciaellenes és antiszemita propagandájának a szócsöve lett.[4] Az újság 1923. február 28-át követően napilapként folytatta működését, és a Ruhr-vidék megszállása után a kezdeti 8000 példányszáma 25 000-re ugrott fel. Az 1923 novemberi sörpuccs után azonban betiltották az újság megjelenését, ami egészen a párt 1925. február 26-i újjászervezéséig tartott.[2] A lap főszerkesztője 1923-ig Dietrich Eckart volt, aki egy 1921-es cikkében először nevezte Führernek Adolf Hitlert,[5] és akinek halála után Alfred Rosenberg vette át a tisztséget.[1]

A lap olvasottsága a nemzetiszocialista párt előretörésével együtt nőtt folyamatosan. 1931-ben már 120 000, 1934-ben 336 500, 1944-ben 1,7 millió példányszámban jelent meg.[2] A lap a második világháború során nagyon gyakran szólt a tengelyhatalmak államainak a „zsidókérdést” megoldó politikájáról, ugyanis feladatának tartotta ennek kontrollállását a szomszédos országokban is. 1943-ban a magyarországi intézkedéseket, illetve azok hiányát illetően heti rendszerességgel születtek gúnyos hangvételű cikkek a lapban.[6] Az újságba Joseph Goebbels is publikált cikkeket, amelyek az Amerikai Egyesült Államokat támadták a német zsidópolitika kritizálása miatt,[7] illetve a Szovjetuniót írták le.[8]

A lap 1945 áprilisában, pár nappal a második világháború európai befejeződése előtt beszüntette a saját megjelenését.[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Christian A. Braun: Der Völkische Beobachter (német nyelven). (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  2. ^ a b c d Der Völkische Beobachter (német nyelven). (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  3. James Pool és Suzanne Pool: Hitler Hatalomraemelkedésének Titkos Támogatói (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  4. Völkischer Beobachter sold to the NSDAP (német nyelven). bwbs.de, 1933. március 1. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  5. Vitári Zsolt: Az NSDAP születése. Új párt a köztársaság ellen, 1919-1925. nemettortenelem.tti.btk.pte.hu. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  6. Karsai László: Túlélhették volna a magyar zsidók a holokausztot? Régi kérdés, új válaszok. Kossuth Szabadegyetem. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  7. Joseph Goebbels: What Does America Really Want? (angol nyelven), 1939. január 21. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  8. Joseph Goebbels: The Veil Falls (angol nyelven). calvin.edu, 1941. július 6

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]