Weimar
| Weimar | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Türingia | ||
| Kerület | szabad város | ||
| Alapítás éve | 1477 | ||
| Polgármester | Stefan Wolf (SPD) | ||
| Irányítószám | 99401–99441 | ||
| Körzethívószám | 03643 | ||
| Rendszám | WE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 65 542 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 208 m | ||
| Terület | 84,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Weimar
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 50° 59′, k. h. 11° 19′ | |||
| Weimar weboldala | |||
Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban.
Tartalomjegyzék |
Címer [szerkesztés]
A város címerének háttere aranyszínű. A pajzson több piros szívet és egy fekete ágaskodó oroszlánt találhatunk. Az oroszlán az Orlamünde grófok címerállata volt. 1938 és 1945 között egy másik címert használtak. A címeren négy sas állt.[2] A mai címer adatait 1975-ben határozták meg.
Fekvése [szerkesztés]
Weimar az Ilm-Saale-táblán fekszik, a tengerszint felett 208 méterre. Délen a Türingiai-medence található. A legmagasabb pontja a 478 méter magas Ettersberg, amely a város északnyugati szegletében van.
Története [szerkesztés]
Weimar történelme 899-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.
946 és 1346 között a Weimari grófság központja. II. Ottó német-római császár 975. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. III. Ottó hadserege 984-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez 1002-ben megismétlődött, de mindkét alkalommal a császár hadserege vesztett. 1173/74 telén leégett a vár.
1250-ben először említik meg a települést a vár körül. 1245 és 1249 között építették fel a vártemplomot és 1254-ben Péter apostol tiszteletére szentelték fel. 1284. szeptember 16-án a Német Lovagrend megkapta a templomot. A rend a Mainzi püspök alá tartozott. 1307-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,[3] 1383-től pedig egy ispotályt is működtettek.[4]
1247-ben kihalnak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett és végül a Türingia része lett.
1410-ben városi jogokat kapott a település. 1424-ben leégett a város, ezért a Wettinger-ház grófja adóengedményeket tett.
1552-ben I. Frigyes János herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost. 1918-ig Weimar volt a székhelye a tartománynak.
1653. október 4-én tartották az első hagymavásárt.
A 18. és a 19. században a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok Friedrich Schiller, Johann Gottfried von Herder, Johann Wolfgang von Goethe mind a városban éltek.
1816-ban a hercegség alkotmányt kapott, elsőként a német államok közül.[5]
Maria Pavlovna nagyhercegnő és fia Carl Alexander alatt felvirágzott a város. 1842-ben Liszt Ferencet is meghívták a kastélyukba. 1848-ban Richard Wagner zenélt ugyanitt. [6] 1860-ban Carl Alexander megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanult többek között Arnold Böcklin, Franz Lenbach és Reinhold Begas is. 1885-ben megalakult az Énekesek Baráti Társasága.
Carl Alexander fia, Wilhelm Ernst is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, 1905-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. 1907-ben pedig a művészeti ipari iskolát.
1846-ban kiépítették a vasutat Halle és Erfurt között. 1876-ban pedig elkészült a Jéna és Gera közötti pályaszakasz is. 1887-ben átadták az Ilmtalbahnt, amely Bad Berka-ig ment.
1919-ben a városi színházban rendezték be a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a Weimari köztársaságot. Ez az állam 1933-ig létezett, a nácik hatalomra jutásáig. 1920. május 1-jén Türingia székhelye lett Weimar.
Politikailag Weimar a világháborúk között a konzervativizmus és a nacionalizmus központja volt. 1926-ban az NSDAP itt tartotta második pártkongresszusát az 1925-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a Hitlerjugend-et.[7] A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. Hitler 40 alkalommal járt a városban.[8]
Közigazgatás [szerkesztés]
Huszonegy kerületre oszlik.[9]
| Városrész | Lakosság |
|---|---|
| Óváros | 3 377 |
| Nordvorstadt | 8432 |
| Parkvorstadt | 2 830 |
| Westvorstadt | 9 520 |
| Nordstadt | 5 609 |
| Südstadt | 3.532 |
| Weststadt | 5 841 |
| Nord (ipari terület) | 1 177 |
| West (ipari terület) | 178 |
| Schönblick | 3 982 |
| Weimar (Belső városrész) | 44 478 |
| Gaberndorf (1994) | 1 547 |
| Gelmeroda (1994) | 431 |
| Legefeld (1994) | 1845 |
| Niedergrunstedt (1994) | 531 |
| Oberweimar / Ehringsdorf (1922) | 6 042 |
| Possendorf (1994) | 197 |
| Schöndorf (1939) | 4 754 |
| Süßenborn (1994) | 298 |
| Taubach (1994) | 1147 |
| Tiefurt (1922) | 586 |
| Tröbsdorf (1994) | 1198 |
| Weimar (összesen) | 63 054 |
Közlekedés [szerkesztés]
A Weimari pályaudvar Türingia egyik legfontosabb pályaudvara. Több IC halad át a városon. A városon halad át a Zürichi-Frankfurti éjszakai vonat.
A városban két pályaudvar található: a Weimari pályaudvar és a Weimar Berkaer-i pályaudvar. A villamosoknak négy végállomása: Oberweimar, Weimar West, Nohra, Legefeld.
A városi közlekedést a Weimar GmbH működteti. A központi átszállóhely a Goetheplatzon van, ahol 8 buszvonal találkozik. További fontos átszállóhelyek a Főpályaudvar, a Gropiusstraße és a Wielandplatz.
Politika [szerkesztés]
Városi tanács [szerkesztés]
2007. november 14. óta a városi tanács a következőképpen áll össze:
- CDU: 12
- Weimari Polgárság: 10
- Baloldali párt: 9
- Szövetség '90/Zöldek: 6
- SPD: 5 + 1 (polgármester)
A CDU és a Weimari Polgárság koalíciót alkot. Míg a többi párt alkotja az ellenzéket.
Polgármester [szerkesztés]
Stefan Wolf (SPD) 2006. május 21-e óta irányítja a várost. Megválasztásakor 58,3%-ot szerzett.[10]
Lakosság [szerkesztés]
|
|
|
¹ Népszámlálás
Híres emberek [szerkesztés]
A város szülöttei [szerkesztés]
- Ernst Christian Wilhelm Ackermann politikus
- Carl August nagyherceg
- Johannes Aurifaber (Vimariensis)
- Carl Philipp Emanuel Bach
Itt haltak meg [szerkesztés]
- Johann Nepomuk Hummel (Pozsony, 1778– Weimar, 1837) osztrák zongorista, zeneszerző, tanár és karmester.
- Friedrich Nietzsche (Röcken, 1844– Weimar, 1900) német filozófus, klasszika-filológus, költő és egyetemi tanár.
Sport [szerkesztés]
A városban működik a TC Weimar 1912 teniszklub. A labdarúgócsapat neve SC 1903 Weimar.
Testvértelepülései [szerkesztés]
Franciaország Blois 1995. február 18. óta
Finnország Hämeenlinna
Egyesült Királyság Sawtry 1970. szeptember 6. óta
Olaszország Siena 1994. április 15. óta
Németország Trier 1987. május 24. óta
Lásd még [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- ↑ http://de.wikipedia.org/wiki/Weimar#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-TH-1
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 427
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 73
- ↑ Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 477f.
- ↑ Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend
- ↑ Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12
- ↑ Lakosság száma 2004. december 31-i adat. Forrás: Stadtverwaltung Weimar, in Klammern das Jahr der Eingemeindung zu Weimar
- ↑ Wahlergebnisse von der Wahlergebnisse der Oberbürgermeisterwahl 2006
- Nagyvilág, 1999, 07-08, Szellemi zarándokutak. A Magyar Rádióban 1998. ...-án elhangzott műsor szerkesztett változata. A beszélgetés résztvevői Kovács Sándor, Lator László, Németh G. Béla, illetve Koncz Virág és Erős László voltak.
- Historischer Rundgang Weimar / wimare - Büro für Fremdenverkehr und Kultur in Weimar und Baden-Baden Történelmi körséta Weimarban (németül)
| Előző: Stockholm |
|
Következő: Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna |
