Zamość

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zamość óvárosa
Világörökség
Zamość2.JPG
A zamośći óváros látképe a katedrális harangtornyából
Adatok
Ország Lengyelország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1992
Elhelyezkedése
Zamość  (Lengyelország)
Zamość
Zamość
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 43′, k. h. 23° 16′Koordináták: é. sz. 50° 43′, k. h. 23° 16′
Zamość címere
Reneszánsz házsor a főtéren

Zamość járási jogú város és járási székhely Lengyelország Lublini vajdaságában. Lublintól 85 km-re délkeletre fekszik a Łabuńka-patak partján. Az 1580-ban alapított erődvárost, melyet olasz építészek tervei alapján építettek, Észak Padovájának és az árkádok városának is nevezik, óvárosa 1992 óta a Világörökség része. 1975-1998 között vajdasági székhely volt. 2005-ben 66,8 ezren lakták, közigazgatási területe 30,5 km².

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város alapítója Jan Zamoyski kancellár és nagyhetman volt, aki korának egyik legnagyobb hadvezére, diplomatája és földbirtokosa volt. 1580-ban határozta el, hogy hatalmas birtokai központjában új erődvárost alapít a łwówi kereskedelmi út védelmére. A munkával Bernardo Morando velencei építészt bízta meg, aki a város polgármestereként halt meg 1600-ban. A várost ötszög alaprajzú, fülesbástyás erődfalakkal vette körül, a sakktábla-elrendezésű utcahálózat központjában reneszánsz stílusú kereskedőházakkal körülvett főteret alakított ki. Számos kereskedő telepedett itt le (a telkeket 25 évi részletfizetéssel kínálta a kancellár), köztük örmények Perzsiából és zsidók Portugáliából. A várost 1648-ban az ukrán felkelők, 1656-ban pedig a svédek ostromolták meg. A 17. század végén Jan Michal Link korszerűsítette az erődrendszert. 1772-ben a várost az Osztrák Császársághoz csatolták. 1809-ben Józef Poniatowski lengyel felkelői foglalták el, majd 18131866 között cári katonaság állomásozott a városban. A 19. század második felében Zamość hadijelentőségét elveszítette, egyben megkezdődött iparosodása. 1914 augusztusában 6 napos véres csata zajlott a város határában. 1918 decemberében kommunista felkelés tört ki a városban, melyet Piłsudski csapatai levertek. A második világháború alatt a várost megszálló németek a környező termékeny vidéken tervezték kialakítani az ország kolonizálásának egyik bázisát. 1943-ban megkezdődött a lengyel lakosság kitelepítése és a németek betelepítése. A város (melyet Himmlerstadtnak neveztek át) lakosainak nagy részét németországi kényszermunkára hurcolták. A háború után a város gyors növekedésnek indult, 1975-ben 39,1 ezer; 2003-ban 68,8 ezer lakosa volt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi Lublini-kapu ma a városi park bejárata

Hűtőgépgyártás (Mors), bútorgyár (BlackRedWhite), tejfeldolgozás. Jelentős idegenforgalom. A várost a 17-es (Varsó-Lublin-Hrebennei határátkelő) és 74-es (Kielce-Zamość-Zosini határátkelő) országos főútvonalak érintik. Vasúti megállóhely a Zawada-Volodimir-Volinszkij vonalon.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zamośćí katedrális tornya
  • Városháza (ratusz) – a főtéren álló reneszánsz-barokk épületet 1591-ben emelték, barokk tornyát átépítésekor 1639-1651 között emelték.
  • Főtér (Mickiewicz-tér) – az ötszög alakú bástyarendszer középpontjában helyezkedik el, 100×100 m-es négyzet alaprajzú tér, legszebb része a városházától jobbra eső árkádos házsor.
  • Akadémia épülete – az 1595-ben alapított egyetemet (orvosi, jogi és teológiai kara volt) 1784-ben az osztrákok megszüntették, ezután az épületben középiskola működött. A 17.-18. században a Zamośći Akadémia a lengyel tudományos és kulturális élet egyik központja volt.
  • Katedrális – eredetileg reneszánsz stílusban épült, 1825-ben klasszicizálták. Különálló harangtornya ma kilátóként is szolgál, három harangja (Jan, Tomasz, Wawrzyniec) közül a legnehezebb 4,3 tonnát nyom. Az 5 hajóra oszott templomban található a Zamoyskiak temetőkápolnája. A templom mellett áll II. János Pál egész alakos szobra.
  • Zamoyski-kastély – bal épületszárnyához az egykori fegyvertár (Arzenal, ma múzeum) épülete csatlakozik. A kastély előtt áll Jan Zamoyski lovasszobra.
  • Örmény-templom
  • Ferences-templom – a 17. században épült.
  • Szt. Katalin-templom – barokk stílusban épült a 17. században.
  • Erődrendszer – a VII. Bástya és egy falrészlet (a belváros keleti határán), valamint a várkapuk (Lublini-, Lwówi- és Szczebrzeszyni-kapu) maradt fenn.
  • Városi park – a Lublini-kapun át megközelíthető parkban mesterséges tó található.
  • Zsinagóga1588-ban épült a Rynek Solnyn (Sópiac tér) reneszánsz stílusban.
  • Rotunda – a városközponttól délre fekvő, 1825-1830 között épült körbástyában 1943-ban az SS zamośćiak tömegét likvidálta. Ma emlékmúzeum és katonai temető.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktábla Rosa Luxemburg szülőházán

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zamość témájú médiaállományokat.