Kielce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Panorama Kielc

Kielce
Kielce címere
Kielce címere
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Szentkereszt
Rang járási jogú város
Körzethívószám (+48)41
Rendszám TK
Népesség
Teljes népesség 202 609 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260-406 m
Terület 109,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kielce  (Lengyelország)
Kielce
Kielce
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 53′, k. h. 20° 37′Koordináták: é. sz. 50° 53′, k. h. 20° 37′

Kielce (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [ˈkʲɛlʦɛ]) város Közép-Lengyelországban, 202 609 lakossal (2006). Szentkereszt vajdaság fővárosa 1999 óta, előtte Kielce vajdaság székhelye volt (1919-1939, 1945-1998). A Świętokrzyskie-hegységben fekszik, a Silnica partján. Régebben mészkőbányáiról volt híres, ma kereskedelmi központ.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legenda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Lengyelország szerte ismert legenda Kielce alapítását Mieszkoval, Merész Boleszláv fiával kapcsolja össze..
Több, mint 900 évvel ezelőtt, azon a helyen, ahol ma Kielce áll, sűrű, feltöretlen erdők voltak, tele vadállatokkal, melyek vonzották a vadászokat. Mieszko is itt vadászott. Amikor a vadat kergetve elszakadt társaitól, kiért egy ismeretlen tisztásra és elfáradva elaludt a gyepen. Azt álmodta, hogy banditák támadták meg és mérget akartak erővel letölteni a torkán. Amikor már fogytán volt az ereje, hirtelen megjelent neki Szent Adalbert, felemelte pásztorbotját és a földre kanyargós utat rajzolt, amely patakká változott. Mieszko felébredt, s nemsokára forrást talált. A belőle fakadó víz édes volt, kristálytiszta, mint az álomban. Újra erőre kapott és hamarosan megtalálta társait. A közelben egy ismeretlen hatalmas vadállat agyarait találta, talán vaddisznóé lehettek. Nemsokára Megfogadta, hogy ezen a helyen várost épít templommal.
Hamarosan a rengeteg közepén települést épített. A tisztáson templom épült, melyet Szent Adalbertnek szenteltek, és a patak, melyből visszanyerte erejét a herceg, Silnicának hívták. A települést pedig Kielcének hívták (kieł = agyar) emlékeztetőül a hatalmas agyarakra.

Események időrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Józef Piłsudski vezérkarával Kielcében 1914-ben
Kielce központjának térképe
Kolostor
Püspöki palota
  • 1171 – Legszentebb Szűz Máriának szentelt társaskáptalan építése
  • 1364 – Kielce magdeburgi városi jogokat kap
  • 1496 – Jagello Frigyes kardinális Kielcének címert ad
  • 1661II. János Kázmér király és udvara Kielcébe látogat
  • 1662 – a Związek Święconyba tartozó lázadó katonák (kb. 12 ezer katona) elfoglalta Kielcét
  • 1655 – a város pusztulása a svéd háború alatt
  • 1789 – a város a köztársaság tulajdonába megy át
  • 1794Tadeusz Kościuszko vezér látogatása Kielcében. Egységeivel itt szállásolt be a Szczekocinyi csata után. A súlyosan sebesült Wojciech Bartos Głowacki halála a kielcei kórházban.
  • 1800 – félelmetes tűzvész csaknem az összes lakóházat elhamvasztja a városközpontban, a városház is leégett.
  • 1809 – A várost a Varsói Hercegséghez csatolják
  • 1815 – Kielcét elfoglalják az oroszok
  • 1816Stanisław Staszic kezdeményezésére megnyílik a Szkoła Akademiczno-Górnicza – az első lengyel műszaki főiskola
  • 1818 – a krakkói vajdaság fővárosa Kielce lesz
  • 1844 – az orosz uralom elleni összeesküvés felfedezése és Piotr Ściegienny, az előkészítő letartóztatása
  • 1845 – Kielce kormányzósági központ lesz
  • 1885 – Iwanogród-Dąbrowa vasútvonal építése
  • 1914 – Kielcében felállítják a Lengyel légió I. ezredét Józef Piłsudski parancsnoksága alatt
  • 1919 – kielcei vajdaság alakul
  • 1945. január 15. – az I. ukrán front kiveri a német csapatokat a városból
  • 1946pogrom a zsidók ellen, amit kielcei pogromnak hívnak
  • 1974 – a Politechnika Świętokrzyska (műszaki egyetem) alapítása
  • 1999 – Kielce lesz a Świętokrzyskie vajdaság központja

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gazdaságának alpja a XV. századtól kezdve az ásványi kincsek kitermelése és feldolgozása volt: vasércet, rezet, ólmot, márványt és homokkövet bányásztak. Ma virágzik többek között az építőipar, építőanyag ipar, villamosgép gyártás és élelmiszeripar. Fontos a szerepe a kielcei vásár, ez a második legnagyobb Lengyelországban.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Krakkói püspökök palotája, építette 1637-1641 között Tomasz Poncino Jakub Zadzik püspök kezdeményezésére. 1971-től a Nemzeti múzeum van benne.
  • Katedrális, építette kb. 1173 Gedko krakkói püspök, többször átépítve a XVI., XVII. és XIX. században, végül kora barokk háromhajós bazilika lett.
  • Szent Adalbert templom, A legrégibb kielcei templom, története a X. századig nyúlik vissza, jelenlegi alakját 1763-ban kapta. A templom előtti téren megmaradt egy rész annak a falnak, ahol a németek nyilvánosan agyonlőtték 1943-ban a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) katonáit.
  • Szentháromság templom, épült 1640-1644.
  • Zieliński palota, 1847-1858 között Tomasz Zieliński a kultúra nagy támogatójának a tulajdona volt.
  • Templom és kolostor a Karczówka hegyen, épült1624-1631. Eredetileg a bencések használták, A rendet a cári hatóságok 1864-ben feloszlatták.
  • Helyőrségi templom, korábban ortodox templom, épült 1902-1904 között.
  • Evangélikus templom – klasszicista 1840. körül.
  • Laszczyk udvarház, vörösfenyő udvarház 1788. Jelenleg kielcei falumúzeum.
  • Piactér, helye még a középkorban lett kijelölve. épületek a XVIII. és XIX. századból. a piactér melletti kis téren Szent Tekla szobra (1765).
  • Sienkiewicz utca, Kielce főutcája, a XIX. század húszas éveiben alakult ki sok műemlék épülettel.
  • "Stary" (régi) temető, alapítva 1800. körül. Eredetileg katolikus, evangélikus, ortodox és unitárius híveknek szánva.
  • Városi park, alapítva 1830-ban a már létező XVIII. századbeli kert helyén.
  • Karscha udvarház, építette a Stumpf család a XIX w. I. felében. 1888-1890 itt volt a műterme a Jan Styka festőművésznek.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Muzeum Narodowe w Kielcach (Kielcei nemzeti múzeum)
  • Muzeum Lat Szkolnych Stefana Żeromskiego (Stefan Żeromski iskolaéveinek múzeuma)
  • Muzeum Zbiorów Geologicznych (Geológiai múzeum)
  • Muzeum Zabawkarstwa (Játékmúzeum)
  • Muzeum Wsi Kieleckiej (Kielcei falumúzeum)
  • Muzeum Pamięci Narodowej (A nemzeti emlékezet múzeuma)
  • Skarbiec Katedralny – (A katedrális kincstára).

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemek és főiskolák:

  • Uniwersytet im. Jana Kochanowskiego www
  • Politechnika Świętokrzyska www
  • Wszechnica Świętokrzyska www
  • Wyższa Szkoła Administracji Publicznej w Kielcach www
  • Wyższa Szkoła Ekonomii i Administracji im. prof. Edwarda Lipińskiego www
  • Wyższa Szkoła Handlowa im. Bolesława Markowskiego www
  • Wyższa Szkoła Technik Komputerowych i Telekomunikacji www
  • Wyższa Szkoła Telekomunikacji i Informatyki www
  • Wyższa Szkoła Umiejętności w Kielcach www (poprzednio Wyższa Szkoła Ubezpieczeń)
  • Wyższa Szkoła Zarządzania Gospodarką Regionalną i Turystyką www
  • Wyższe Seminarium Duchowne w Kielcach www
  • Świętokrzyska Szkoła Wyższa
  • Wyższa Szkoła Dziennikarska im. Melchiora Wańkowicza (kihelyezett részleg)

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Színházak:
    • Teatr im. Stefana Żeromskiego w Kielcach|Teatr im. Stefana Żeromskiego www
    • Teatr Lalki i Aktora "Kubuś" (Bábszinház)
    • Kielecki Teatr Tańca, (táncszinház)
    • Teatr "Ecce Homo",
  • Filharmónia
    • Filharmonia Świętokrzyska im. Oskara Kolberga * Centra kultury
  • Kultúrházak
    • Kieleckie Centrum Kultury,
    • Wojewódzki Dom Kultury (Vajdasági kultúrház)
    • Dom Środowisk Twórczych
    • Wojewódzka Biblioteka Publiczna (könyvtár)
    • Kompania Wolontarska www

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kielce témájú médiaállományokat.